VERESS GERZSON KÉT VERSE

Az eltűnt jövő nyomában

Most, hogy testemből s időmből kiléptem
– testetlenné cserélt egy furcsa álom –,
a köd cementje megköt körülöttem
és kényszerít fagyos szoborrá állnom, Tovább »

Feszült lélekkel s szemekkel,
Szenvedélyes hevülettel –

Hogy melyikük a jobb s nagyobb;
Te válaszolj rá, utókor,
Ki a gyorsabban futó por?!

Ők ketten itt: öreg golyhók,
Zörgő-börgő ördöggolyók.

Damján B. Sándor

Forrás: Bölöni Domokos FB-oldala

Kezemből
kirepül az éj-
a reggel csendjén
tavaszi kékség
mesél szerelemről,
tűzről,vitáról. Tovább »

Azt akartam megkérdezni,
hogyan kell a puskát fogni,
mert mi lesz, ha szembejönnek,
akik hallgatnak és lőnek,
megölik az anyukámat,
megölik az apukámat,
és az én kedvenc babámat? Tovább »

Kiáll a tornácra Vadmalac, mert valami különöset vett észre bentről. Komája szórt maga elé – mintha vetne – valami fehér port.
– Mit csinálasz? – kérdi tőle meglepetten.
– Irtom. Méreggel a gazt…
– …a mocskot. A gazt, a mocskot – Ezt már ketten mondták, kórusban.
– Évek óta teszed – folytatja Vadmalac a dumát –, mégis egyre több van belőle. Lassan ellep bennünket.
– Hagyjam abba?
Vadmalac eltakarja az arcát. Lelki szemeivel munkatábort, holokausztot lát.

Forrás: szerző FB-oldala

Várfanfártól a Szentivánéji álomig

Negyven évvel ezelőtt nyílt meg a Kőszegi Várszínház, 1982 nyarán. Az idei jubileumi szezon programjába tíznapos (július 14–24.) kiemelt ünnepi fesztivált is illesztettek, amelyen bemutatják például a Szentivánéji álmot – többek között – Takács Katalin, Hegedűs D. Géza, Epres Attila, Bányai Kelemen Barna, Waskovics Andrea, Tóth Zsófia főszereplésével. Shakespeare színművét Dicső Dániel rendezi. Több ősbemutatót is tart a Kőszegi Várszínház. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabját – amely a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös előadás – Őze Áron rendezi. Három hónap alatt több mint harminc különféle produkcióval várja majd a nyári közönségét a Kőszegi Várszínház. A komolyzenei programok védnökségét Miklósa Erika operaénekes vállalta. Gyerekopera is felkerül a műsorra: Britten Noé bárkáját június 16-án mutatják be, csakúgy, mint Vajda Gergely karmester-zeneszerző Várfanfár című ünnepi nyitányát, amelyet a Kőszegi Várszínház 40. születésnapjára komponált.

A Kőszegi Várszínház 1982-ben nyílt meg az 1532-es ostrom – Jurisics Miklós kőszegi várkapitány visszaverte a török haderőt – 450. évfordulóján. 1982 nyarán a nyitó előadás Páskándi Géza Az ígéret ostroma, avagy félhold és telihold című darabja volt: Jurisics kapitányt Bánffy György alakította. Az idei jubileumi nyáron megidézik az egykori színháznyitó előadást fiatal alkotók bevonásával.
Básthy Béla, Kőszeg polgármestere azt mondja: „Kőszeg városa mindenkit megigéz, aki csak erre jár. De már 40 éve ugyanilyen igézően vonzó hely a Kőszegi Várszínház a kulturális sokoldalúságával. Nem tudjuk elképzelni a kőszegi nyári utcákat a Várszínházba igyekvő nézők, turisták, utazók nélkül. Idén is szeretettel várjuk őket a jubileumi nyári programokra. Egy kellemes vidéki helynek lenni – az önmagában is nagy dolog. De kellemes vidéki helynek lenni úgy, hogy a várszínházi repertoár nem marad el minőségben a nagy urbánus kulturális központok műsorkínálatától – az óriási dolog. Az idei várszínházi program a kultúrában elvárható legmagasabb színvonalat képviseli.”

Pócza Zoltán és MIklósa Erika

„Remélem, hogy a Kőszegi Várszínház sokak számára jelenti a progresszió nyári helyszínét. Azt valljuk itt: minden évben meg kell újulni” – teszi hozzá Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója, akit nemrég újabb öt évre választott meg (egyhangú döntéssel) a város képviselőtestülete a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház élére.
Vajda Gergely zeneszerző, karmester a színház 40. születésnapjára komponált Várfanfár című ünnepi nyitánya június 16-án csendül fel. Ez egyben a Kőszegi Várszínház jubileumi nyarának nyitóestje is. Ekkor tartják Britten Noé bárkája gyerekoperájának a kőszegi bemutatóját is a Savaria Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Vajda Gergely így ajánlja művét: „A Várfanfár ünnepi zene hét percben a 40 éves Kőszegi Várszínház felkérésére. A darabot kifejezetten a várudvar hangzó terére képzeltem el, mégpedig úgy, hogy a színpadon játszó szimfonikus zenekar és az udvar hátuljában elhelyezett rézfúvós csapat (2 trombita és 3 harsona) közrefogják a közönséget. Két zenei anyag, a nyitó fanfár és annak ünnepélyesen áradó változata, valamint egy népdalt idéző, sirató jellegű dallam először kontrasztálva, majd egymással egységet alkotva adják a darab formáját. Az egyéni, a szimfonikus zenéhez tökéletes akusztika a zenei anyaggal egyenrangú összetevője ennek az optimista kicsengésű, karakteres szimfonikus nyitánynak.”
Pócza Zoltán igazgató arról is beszél: „Kevesen tudják, hogy a nyári alkotómunka ugyanolyan keményen zajlik, mint máshol évad közben. Csakhogy itt az alkotók egész nap együtt vannak, közösek a reggelik, a vacsorák, a főzések, és ez a baráti hangulat érződik az előadásokon is.”
Molnár Piroska, a Nemzet Színésze 17 évig minden nyáron játszott a Kőszegi Várszínházban. Így idézi fel ezt: „Az életemnek egy nagyon szép szakasza kötődik Kőszeghez. Hollósi Frigyessel, vagyis Frici barátommal 17 évig volt a nyári törzshelyünk Kőszeg, ahol 17 produkcióban vettünk részt együtt. Egész évben készültünk már rá, és folyton mondogattuk egymásnak, hány nap van még hátra Kőszegig. Ahol mindent lehet szeretni: a várost, a várat, az utcákat, a kenyeret, a kávét, a másik embert, egyszerűen az ott létet. Olyan kollégákkal találkoztunk ott, akikkel egyébként sehol máshol nem léptünk volna fel együtt. Vannak mindig állandó, visszatérő színészek, s jönnek újak, fiatalok is, mert Pócza Zoltán, a Várszínház igazgatója fontosnak tartja, hogy új generációk is bemutatkozhassanak Kőszegen.”
Epres Attila a kőszegi nyári szezonok „rekordere”: 21 produkcióban játszott itt az elmúlt 24 évben, s most nyáron ő lesz Égeusz a Kőszegi Várszínház fesztiválelőadásában, a Szentivánéji álomban. Őt idézzük: „Mindent szeretek Kőszegben. Jó a város mérete, jó a stílusa, az elhelyezkedése, és – nem utolsósorban – jó a Kőszegi Várszínház, ahova különlegesen jó szellemiség költözött be, s egyre magasabb nívón működik mindez. Egy szeretett hely, ahová szurkolók járnak: érdemes színpadra lépni, mert hálás a közönség. Ha esik az eső, ott állnak egy órát az árkádsor alatt, szépen végig várják az előadást és boldogan tapsolnak.”
A Kőszeg Várszínház az utóbbi években minden nyáron arra törekedett, hogy legyen ősbemutató, hívjanak új rendezőket, vonjanak be mindig új alkotókat is a nyári színházi munkába. Idén először rendez a Kőszegi Várszínházban Őze Áron és Dicső Dániel.
Őze Áron Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék című darabját viszi színre, amely a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közös előadás. Miként Őze Áron említi: „Fontosnak tartom az együttműködéseket, a szakmaiságnak ez alapja is. Boldogan veszünk részt a Kőszegi Várszínház jubileumi szezonjában. A Győrei Zsolt-Schlachtovszky Csaba zseniális írópárostól én már rendeztem a Hamleart, Kőszegen a Vízkereszti Grittit viszem színpadra, amely – a szerzők műfaji meghatározásában – „víg farsangi atrocitás”, színház a színházban. A karneváli játék műfajához illően harsány karakterek, rohanó események, látványos fordulatok és a keserédes komikum egyszerre sodorják magukkal és szögezik székéhez a nézőt. Ebben biztos vagyok. Alberti Zsófia, Fekete Linda, Ágoston Péter, Bede Fazekas Szabolcs, Göttinger Pál, Jegercsik Csaba, Vízkeleti Zsolt játsszák az előadást, amelyet ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház is a műsorára tűz. Kőszegen ezen kívül még részt veszünk a Páskándi-mű, Az ígéret ostroma felolvasószínházi előadásában is, amelyet Csiby Gergely rendez. Közösen ünnepelünk a Kőszegi Várszínházzal.”
Dicső Dániel állítja színpadra Shakespeare Szentivánéji álom című színművét Nádasdy Ádám fordításában. A nagyszabású produkcióban fellép – többek között – Takács Katalin, Waskovics Andrea, Hegedűs D. Géza, Epres Attila, Bányai Kelemen Barna, Tóth Zsófia, Lengyel Benjámin, Kálid Artúr, Némedi Árpád. A tervek szerint ezt az előadást utaztatni is fogják az országban.
A Szentivánéji álom világhíres Pukkját (Nádasdy Ádám-írásmódjában), a tündérkirály szolgáját Takács Katalin alakítja. Korábban főként férfiak játszották ezt a szerepet. Takács Katalin így szól minderről: „Milyen érdekes, hogy ebben a téli-nyári nagy színházi szezonban két Szentivánéji álomban is benne vagyok: Budaörsön Titániát játszom, Kőszegen pedig egy női Pukkot, aki tündéri, de ördögi is, varázslatos és emberi is, magányos, öntörvényű, aki nem átéli a dolgokat, hanem rálát a dolgokra. Nagy rendezőlény Pukk. Rettentő izgatott vagyok, mert azért ez egy nagy feladat. Máskülönben ez már a második produkció, amelyben Kőszegen játszom: öt évvel ezelőtt léptem fel először Goldoni Terecskéjében. Imádtam ott lenni. Fantasztikus a kőszegi színházi csapat, ahogy ott velünk törődtek. Várom az újra találkozást, hogy reggeltől estig együtt legyünk színészek, alkotók. És hát jön Hegedűs D. Géza is, aki főiskolai osztálytársam volt, s azóta csak egyszer játszottunk együtt színpadon.”
Hegedűs D. Géza a Szentivánéji álomban Tompor szerepét (Zuboly) formálja meg: „Most először lépek föl a Kőszegi Várszínházban. De régóta vágytam már oda, olykor irigyeltem is a kollégákat, akik részt vettek a korábbi nagyszerű kőszegi előadásokban. A város maga is varázslatos hely, az egésznek van valami páratlanul vonzó hangulata. Azért is tett kíváncsivá a kőszegi Szentivánéji álom, mert szabadtéren játsszuk, és a darab maga szintén a csillagos ég alatt játszódik. A szenvedélynek, az érzékiségnek, a szerelemnek, a nemek közötti küzdelemnek egy magasröptű költői műve ez. A mi irodalomtörténetünkben komoly hagyománya van annak, hogy a legnagyobb költőink, íróink küzdenek meg fordítóként a Shakespeare-i szövegekkel Arany Jánostól kezdve Nádasdy Ádámig. Most az ő fordításában tud igen közel kerülni ez a különös álomjáték a színészekhez és a közönséghez egyaránt.”
Dicső Dániel, az előadás rendezője így fogalmaz: „A Szentivánéji álom kapcsán az érdekel leginkább, mi történik a szereplőkkel egy ilyen vágyakkal teli éjszaka után. Folytatható-e egy kapcsolat, egy betöltött pozíció, egy kijelöltnek tűnő út gond nélkül tovább? Le lehet-e vagy le kell-e úgy élni egy életet, hogy közben elfojtott érzelmek, titkok, vágyott sorsok gondolata cikázik az agyunkban? Semmissé lehet-e tenni bármit, ami megtörtént ezen az éjszakán? És tudjuk, hogy megtörtént?”
A Kőszegi Várszínház számára a kortárs művészet – tánc, színház, képzőművészet – beemelése a programok közé immár hagyomány. „A megújulásban hiszünk, nem feledve a tradíciókat. De tradíciók az egykor kortárs és újító művekből születhetnek. A kortárs gondolkodás minden művészet alapja”, jegyzi meg Pócza Zoltán, aki példaként hozza fel: Gergye Krisztián Harangozó-díjas táncművész, rendező, koreográfus – aki nem mellesleg Kőszegen született – ezen a nyáron ismét visszatér Kőszegre egy új előadásával, amelynek itt lesz a bemutatója augusztus 3-án.
A Kőszegi Várszínház ünnepi nyarának közepét egy jubileumi fesztivál fogja össze július 14-től 24-ig. A nagyszínpadi produkciók mellett gyerekudvart nyitnak a gyerekelőadásokhoz, kamaraudvart a kisebb produkciókhoz és egy zeneudvart is. A korábbi évek műsorkínálatához képest idén több gyerek- és zenei programot terveznek.
A színház jubileumi programját április végén a Szénakutyák elő-ősbemutatója vezette fel Kálid Artúr előadásában. Göttinger Pál rendezőként, szerzőként is jegyzi a darabot, amelyet Weöres Sándor műveinek és élete dokumentumainak a felhasználásával írt. Az előadás ősztől kerül repertoárra.
A Kőszegi Várszínház jubileumi programsorozatának kiemelt támogatója az EMMI Kulturális Államtitkárság.

2022. június elején rendezik meg először Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Szabadtéri Színházak Találkozóját, amelyre a Kőszegi Várszínház két korábbi produkcióját (Az Öreghíd alatt; Vera) is meghívták.


Kőszeg, 2022. május 1.

Történt egykor az URSUS-ban


Egy asztal tömény,
egy teríték kolbász babbal –
szánkózik zsíros tálcán
az állami gondviselés;
irigy kis családok,
kopott asztaltársak,
magány-egyletek. Tovább »

Ostromok / Asedii

Élet által ostromolva,
Halál által ostromolva
Mozgunk a falak által közrezárt
Szűk térben, amelyen kívül
Ellenségeink arra várnak,
Hogy elfogyjon a golyó-, az élelem-, a fűtőanyag-,
A remény-, a humor-, a hit-, a szeretetkészletünk. Tovább »

Odaadnám a szívemet a szónak,
Virágcsokor leánykának, asszonynak,
De mivel marad így kiürült testem?
Magamat szétosztva magam temetem,
Ha nem kapok én is egy újabb szívet,
Mit a testem elfogad és nem kivet.
Szóból ért a jámbor földi zarándok,
S ha sikerül, versbe szöknek az álmok.

2022. április 26.

Egy naplemente a budai oldalon feloldódott az ég akvarell vizében. Eszembe jutott a negyed évszázados félmúlt lábadozó búskomorsága, s megszületett pár szonett méltóságú sorom, amit elmosott a metró hangzavara és a mozgó lépcső. Este mégis megpróbáltam felidézni, de az égboltot kitevő puzzle nem állt össze. Figyelemre méltó viszont, hogy huszonöt esztendőt mindössze félmúltnak éreztem. Szép volt az alkonyat, mintha klinikáról nézném, mint akkor. Mondjuk mikor a kórházudvaron macskakölyköt simogattam, bár akkor nem is volt alkonyat.

Budapest, 2022. V. 1.

Óralap /Cadran

Legelőször a számok tűnnek el,
Mialatt a mutatók vakon
És nehézkesen tapogatják az óra lapját,
És nem jön hogy higgyék,
Nincs mit mutatniuk többé. Tovább »

Fedőlap: Damó Zsolt munkája

Székedi Ferenc új könyvvel jelentkezett…
Esemény ez, s nem is kicsiny, s nem csak a Székelyföldön, de az egész nyelvterületen. Az írógéptől az iCloudig című, rendhagyó memoárja nyolcvan felé közelítő médiamunkást foglalkoztató élményekről, gondolatokról, tapasztalatokról szól, s nagyszámú interjúban érinti egy szellemi munkás évtizedeken – s méghozzá milyeneken! – átívelő élményeit, következtetéseit, élettanulságait. Tovább »

EGY ÁLGRÓF VAKMERŐ BETÖRÉSE ZERKOVITZ BÉLA LAKÁSÁBA

Bécsből jelentik: Zerkovitz Béla, az ismert zeneszerző Budapesten az Eötvös-utca 29. szám alatt levő lakásán egy jó megjelenésű úriember jelent meg, és gróf Wardenernek mondva magát, a zeneszerző iránt érdeklődött. Zerkovitz nem volt otthon, így felesége fogadta az idegent, akivel, miután épen elakart menni hazulról, az előszobában találkozott. Zerkovitzné megmondta az idegennek, hogy férje nincs itthon. A gróf erre eltávozott, és elment hazulról az asszony is. Tovább »

Úti levlek / 1845

Egy csárdánál megállottak. Leszállván a kocsikról, egy vén kortesnek úgy tetszett, mintha ismerné szomszédját.

– Jer ide, öcsém – ekkép szólalt meg –, jer ide, hadd morzsoljalak össze… s érzékeny ölelkezés következett. Mi az összemorzsolást illeti, nem hiszem, hogy a fenyegetőző jó öreg egy érett szőlőszemet is össze tudott volna morzsolni, úgy el volt ázva.

Gömörön megháltunk. Itt kettőt találtam, mi figyelmet érdemel; a torony és a temető.

A torony tetején van kereszt, csillag és félhold… qu’est-ce que cela?

A temető pedig páratlan a maga nemében. Oly meredek hegyoldalon fekszik, hogy a halottat – kivált sáros időben – kötéllel kell fölhuzni. No, ha megriad a föltámadás trombitája, ezek a szegények borzasztó szalto mortálét fognak csinálni, mielőtt rendeltetésök helyére jutnának. Tovább »

Boldog tavasz ünnepe,
Hajrá, haj! Mindent bele!
Zeng-bong az új népzene:
Harsog a szent manele!

Kullancsmentes majális,
Vígan vedel, s kajál is –
Öreg cujka, ifjú bor;
Így ünnepel a popor. Tovább »

Egynyári pillanatkép, óperenciás tengerkék
Pezsgőbuborék fújta, szélhámos esték
Csuklómon tinta és egy hamis szalag
Reggelre egy habcsók, ami még maradt Tovább »

Egy fecskék csinálják a költészetet,
de hol van az a nyár,
hol fecskefészkem áll?
Az én fecském fészke latyak,
kövekkel kevert sár.

2022. április 27.

Volt egyszer egy Kíváncsiak Klubja (5.)

Hány könyvet tud elolvasni egy átlagos ember élete során?

Erre is található becslés. Egy rendszeresen naponta 3-4 órát olvasó ember 10 év alatt 760 kötettel végezhet, ez évente 76 mű. Egy élet alatt, mondjuk 50 évi olvasást számítva, ez csaknem 4000 kötetet jelent. Az adatokat Fitz József, a nagy magyar könyvtártudós egyik tanulmányában találtuk. Más felmérések szerint azonban ezek a becslések túlságosan szerények. Gyorsolvasó könyvmolyok ennél sokkal nagyobb teljesítményekre képesek. Persze az olvasás nem sportteljesítmény, nem időre, darabszámra vagy kilóra faljuk a könyveket. Olvasni okosan, válogatva és odafigyelve kell…

Az ókorban és a középkor elején az emberek rendszerint csak fennhangon olvastak. Az akkori írók a műveik prozódiáját és ritmusát is fennhangon való olvasáshoz és kiejtéshez alkalmazva alkották meg. Írott nyelvük emiatt sokkal nyomatékosabb és patetikusabb, mint a mienk, kik inkább a néma gondolat nyelvén írunk. Az újkor írói már magányosan, hangtalanul olvasó közönség számára írnak. Ennek a hangtalan olvasásnak az az előnye, hogy sokkal gyorsabb, mint a fennhangú.

Forrás: http://mek.oszk.hu/00000/00057/html/

benne vagyok abban a versben
én is
benne van ő is, anyám minden
versben
jó lesz mikor mind egyesülünk
újra Tovább »