Ott élsz a képen – bár születésed, címed rég megszökött a múzeumból.

a szomszéd ágyon egy lila kézerősítő gumikarika

alig győzöm mint jó gazda elvégezve az őszi mélyszántást hordja rá az érett trágyát

Egyre többször jut eszembe a velem egykorú apám a tengeren, a hegyekben és Kolozsváron. Amint mondjuk rosszul lett Konstancán(,) egy cukrászdában, ahol valami ritmusos zenét bőgettek — valóban fölösleges hangerővel. Én vettem észre ötvenhét éves apám színeváltozását, és kikísértem a bömbölő helyiségből.

DÉMOL valamikor jól ismert márkanév volt. Egy erdélyi karikaturistáé, akiről később kiderült, hogy annál sokkal több volt. Molnár Dénes (sz. 1947, Vadasd) mostanában lenne 65 esztendős. Csakhogy az ezredfordulón búcsút mondott e világnak. Születésének emlékére július 21-én, szülőfalujában táblaavatót tartanak földijei és mindenki, aki becsülte-szerette őt.

túlzott önkritikára a legjobb panacea a magány; a még normális ember, ritkán túlórázik lucskos-izzadtra,

Ültem a füvek bársonyán szomorú szemű templom mellett, mint ki a halálnak korán, csak hetykén, visszkézből felelget.

Réges-régen, amikor a Visszaforgatáson dolgoztam, abban a boldog hitben éltem, hogy a világ nyugodtan két részre osztható fel: azokra, akik rossz, meg azokra, akik jó családban élnek. A „boldog-boldogtalan” párost túlságosan szelídnek éreztem mindahhoz képest, amin átmentem, s ezzel párhuzamosan persze ahhoz képest is, amit a jó családokról képzeltem. A mennyország is kevés volt nekem.

Nem hagyhatod Mácsay Pál „A Dunánál” című költeményt mondja az álom mint beteg gazdát a barma elkerül ha lehunyod szemed hömpölygő duna dinnyehéj

4. Viola néni már a sarkon kiabálni kezdett. – Hova maradt el ilyen soká, a fene abba részeges fejibe! Ármi bácsi majdnem átölelte, de aztán csak kedvesen ennyit mondott: – Nem úgy van az, Violkám! Hadd mutatok neked valamit!

Trabant-áradattal jöttek a csehek. Rövid nadrágban, strandpapuccsal. Kiszálltak a Bánffy-palotánál.

Nézem a szivárvány lábát, ott lenn már az eső is elállt. Újra előbújtak a hegyek, pedig bennük nem hiszek.

(Puzzle-darabok életemből) Az iskola, az akkori oktatás az óvodám szerves folytatása, azzal a különbséggel, hogy itt nem árral tettek minket vakká, hanem tudatos, rendszeres lankadatlan szocialista pedagógiával. Az osztályozási rendszer az ovikban indult, egy jótett egy piros pont, öt piros pont egy piros zászló, öt piros zászló egy piros csillag, öt piros csillag után meg […]

Volt-idő fog össze Nem leszek soha úr, bezárultak a körök, ácsorognak bennem mindenek. Ki magába rejtett, csak abban ha feltörök, elátkoztak kajla istenek.

Még távol van minden, a sötét a függönnyel lebben, feketéből ébred a reggel, és nem keresztezheted a különbségeket.

kórházi istentisztelet a négyzet alakú társalgóban a székeket félkörívbe helyezik lassan-lassan gyülekeznek hálóköntösükben a megfáradtak

Kétségek Az emlékezet legalsó, kövületszerű rétegében összeolvad az idő nyomása alatt a megőrzött és a mások által sokszor elmesélt. Az egészet értelmező felnőtt ráció elemzőkészséggel bontja rétegekre, a későbbi sors vagy világnézet állandó, személyiséget meghatározó alapvonásait keresi meg benne.

Egy A nyár elolvadt a csendben. Lecsordult a házak falán és elfolyt a járda tövében. Az eső és a szél röpdösött a felhők hátán a város fölött.