Mozdulatlan függönyön Elillanó pók. Álmodbban az arcodon Elcsattanó csók.

II. András magyar király leánya, Erzsébet a türingiai Eisenach városa melletti Wartburg várában töltötte rövid életének javát. Önfeláldozó magatartásáért IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.

(tárcanovella a román szocializmus első számú végvárából) Hú, hogy eltelt az idő! A frappánsság jegyében, a mellébeszélés elkerüléséért, amitől nagyon óvtak, most már tényleg rövidre kell fognom magam. Azt viszont elfelejtettem; elnézést, amiért eddig nem szóltam, hogy a dékán elvtárs, udvarias bocsánatkérés közepette – magamra hagyott. Fontos ügy miatt. A központtól keresték, és ilyenkor, az […]

A folyamat lényege ugyanaz. Eszmélésünk története, ráébredéseink térképe, vélekedéseink, viszonyulásaink rajza. Gerincünkre rakódó tapasztalatok. Görbületét azok súlya alakítja. Majd kiegyenesedünk, amikor levetjük magunkról, ha tudjuk. Vagy beleroppanunk. Nincs béke az olajfák alatt, hangzott el valamikor. És bennünk sincs. Az indulat, mint a láva tör fel belőlünk, és elborzadva nézzük, ahogy elnyel minket.

Hadnagy József: Szomjas szarvas Fölkelsz, de még nem vagy egész, még két ember vagy, egy csergőhang-spárgán tengő-lengő húsvér lepedőtömeg:

A nyulak tőzsdéjén a fordítva nyomott karalábiai szürke ötkrajcáros címletű bélyeg a legértékesebb. Karalábia szigete önálló fejedelemség volt, míg a nyúlbélyegek akkoriban csak ökörfejjel jelenhettek meg. Karalábiában ma egyaránt élnek mezei nyulak, házi nyulak, üregi nyulak egy kis lélekszámú malacság aktív részvétele mellett.

Innen nézve rózsaszín volt, közelebbről már opálos fehér, kopott kezeslábas-kék benne izzadva,

Rég ácsolják keresztünket, hasít a bárd három éle – fagyott földre hull az éjfél s poklok kínja ájul télbe.

Ha az embert sokan dicsérik, egy idő után maga is hajlandó csodálattal viszonyulni magához. Ha megismerkednénk az ellenségünkkel, kiderülne, hogy szeretjük. Ő az egyetlen, aki józanságban tart minket.

(tárcanovella a román szocializmus első számú végvárából) Hogy nem szorult kutyaszőr a fogam közé, kérdezhetnék joggal. Enyhén eb-véres nyelvemmel ellenőriztem éles alsó-felső tépőfogaimat – többször. Az ismeretlen kutya gyorsan eltűnt, szőrén-szálán, ahogy mondani szokás. Nem harapott vissza. Mintha mindezt csak álmodtam volna, úgy sütött a nap, olyan szürreálisan. Roppant elektródával hegesztették az éghez, vakítva szikrázott, […]

rám sem figyelnek, valamiért orrolnak mi tevő legyek, most már nem köszönnek, hívásaimra nem válaszolnak, pedig kitöltöttem életüket, fabatkát sem ért, feledésbe megyek, pillantásom elmorzsolódik, arcom vonása kikopik emlékezetükből, gesztusaim széllel szállnak, árnyékom ázott föld elnyeli

Pókháló ring a szélben, A napfény átsüt rajta, Vergődő légy árnyéka Vetítődik a falra.

Termőföldszínű arc. Homlokán az a császármetszés. Töpörödötten ücsörög. Könyörgőre fogott tekintettel kéri, emeljem fel. Ne ott! Bal karja eltört. A másik oldalon. Bal nadrágszárának bal fele sötétebb. Odaeresztett. Hívjam a mentőt — esdekel –, de annyi részeg ember pisilt ma oda… Később utánam szalad. Inzulinra kell. Élelemre kell, nagyon éhes — mutatja. (Bimetál érem.) Budapest, […]

(szeszélyes napló / 25) „Nem tudom, mikép válaszoljak leveledre, hogy válaszommal „meg légy elégedve.” Ugy látszik, nem találom többé el a hangot, melyen hozzád szólnom lehet. Komolyság, tréfa, gyermekesség egyaránt sért, ha tőlem ered. Ártatlan kötődésem előtted egy pedántnak kicsinykedése, a ki „helyesírási hibáidat nagylelkűen! javítgatja.” Értem, és fiíj. De én nem csak most lettem […]

Előrehozott választásokat tartottak Dél-Koreában, betetőzve ezzel az előző elnök, Pák Kün E dicstelen bukását, aki korrupciós botrányba keveredett, most börtönben ül. Ez a korrupciós botrány megközelítőleg sem volt olyan komoly, mint bármelyik magyarországi közbeszerzés lebonyolítása, illetve a közpénzek közpénz jellegének elvesztése, strómanok, malacszerelők felvirágzása, a szabad sajtó bedarálása és a Bayer-féle uszítások elfogadottsága, hogy a […]

Kismalac a vízipisztolyával játszott. Majd Poszeidónra tért át, egy nagy szigonnyal hadonászott. Vadmalac komája igen elmés pillanatában leledzett, talán az istentisztelet ihlette meg, rábök a gyerek szigonyára, s azt mondja, kissé hajlottan vagyis felfele sandítva mentorára: – A szó is meg tud vágni.

(tárcanovella a román szocializmus első számú végvárából) „Emberré lesz a lelkes állat.” Szilágyi Domokos Megharaptam egy kutyát – Bukarestben a „Stefan Gheorghiu” Akadémia előtt, az Oroszlán szobor talapzatánál tegnap, 13-án, 9,50-kor, a nagyszünetben.