40. nap – október 10. Pengő Zoltán jövő szerdáig Ankarában pihen: akkor mondják ki a verdiktet, folytathatja-e most még beteg lábával a gyaloglást? Az erdélyi utazó-riporter bizakodó: „Ismét voltam az orvosnál, azt mondja, a vérvizsgálat eredménye elég jó lett, a fertőzést okozó baktériumok koncentrációja viszonylag alacsony a szervezetemben. Jövő keddre visszarendelt egy utolsó ellenőrzésre – […]

A hír nem pont így szól, hanem úgy, hogy Romániában jó eséllyel más zöldségekre is kiterjesztik a paradicsom-programot. Jó program, komolyan mondom, különösen a rózsaszín, kásáska fajta paradicsom finom, de sajnos egyáltalán nem biztos, hogy kiterjesztik. Igen, egy ilyen életbevágó elképzelés sorsa olyan lényegtelen mozzanatok függvénye, mint az elnökválasztás vagy a bizalmatlansági indítvány kimenetele.

A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Tisztelt Utolsó Esküdtszék ! – Előrebocsátom – ha esetleg eddig nem jutott volna tudomásukra –, hogy az én lelkemet ellopták. Így aztán nem is értem igazán, mi, azaz ki is áll most Önök előtt, mivel tudott tény, hogy a testem (vagy legalábbis ami belőle megmaradt) ott van lenn, egy gödör mélyén. Azt sem igen értem, […]

Ki nem állhatom, ha eső veri a házam oldalát, tudom, ezzel így vannak Önök is, nem is kellene ilyesmit mondanom, mert vérszemre kapnak a pléhesek, na látja, na látja, mi is így gondoljuk, mondják a pléhesek, nem is csatornások, csak pléhesek az én szememben, s mivel a pléhesek sem perfekt emberek, elszólják magukat, hogy Barótról […]

(ha nem megy a haiku) szép haikut most nem kanyarítok hexameterre lenne pediglen mondataimra büszke japán mert nehezebb három kicsi sorba összeterelni tétova lelkem számba veendő mondatait Budapest, 2019. X. 5.

Mi legyen a kopasztott csirkékkel?! Nem szeretett szerepet tanulni, minduntalan rögtönzött. Egy aradi szerző darabját is tönkre tette rögtönzésével Nyilasi. Inasszerepet osztottak ki neki, ezért haragudott. Az első felvonásban volt csak dolga. Vendégek jöttek a házhoz, és neki mint inasnak, kiadja a háziasszony a rendeletet: — Kopasszon meg tíz csirkét!

(Részlet A Loch Ness-i szörny. Dokumentumok, riportok c. könyv első, bevezető fejezetéből) (…) Jómagam tizenhárom éves korom táján kezdtem érdeklődni a Ness-tó iránt. Emlékszem, olvastam róla egy cikket egy magazinban, és ugyanakkor fogalmazást kellett írnom az iskolában. Talán már akkor mozgolódni kezdett bennem újságírólényem embriója, s eldöntöttem, hogy ezt a kiváló történetet választom dolgozatom témájául. […]

Hindu mese I. Volt egyszer hat hindusztáni, Tudásszomjtól égtek, S elefántnézöbe mentek (Hat vak: ez a lényeg), Hogy megtudják, mit szeretnének, Majd ha odaérnek.

– Ott né, megmozdult valami! – kiált fel hirtelen az egyik udvarhelyi. Tiszta szerencse, hogy rajtunk kívül senki nem tud magyarul, mert akkor lebőgünk, le bizony. Mert lám, a vizen, nem is olyan messze a parttól körök gyűrűznek hangtalan felénk és a tó közepéig. Én viszont azt is látom, hogy egy fecske borzolta meg szárnyával […]

Vekerdy Tamás halálára Don Quijote folyton meghal, és mintha egyre nehezebben támadna fel, de hát Sancho Panza is kevés van, meg Rocinante, csak a szélmalmok kattognak vadul,

Egy helyben állok, És körbejár árnyékom Reggeltől estig.

39. nap – október 9. Tegnap orvosnál voltam Ankarában, megvizsgáltatni a lábam. A diagnózis: bakteriális fertőzés, aminek az okát nem sikerült azonosítani, de annyira nem is fontos. Egy orvos barátom azt mondja, egy szabad szemmel nem látható mikrosérülés is lehet a fertőzés forrása. A tegnapi nap a pihenésről szólt, szedem a gyógyszert, a lábam állapota […]

Addig nincs baj a völgyben, amíg nem kezd el nyomulni mindenféle kínai termék, elsősorban játékokra gondolok, mert játékból kezdődik minden, nekem például kóréból csinál nagyapám lapátos vízimalmot, hajtja az árokban szaladó hólé, forog, vagy ott van a szép tilinkó, fűzfából ha guvad, és erre a szomszéd megcsinálja eléggé ügyesen, valami könnyű fából, talán fenyőből,

A 17 éves rohingya költő, aki az embertelen életkörülmények között is a szépet, a szerelmet keresi, a különböző népek, nemzetek közötti barátságot keresi, és reméli, hogy egyszer még neves költővé válik. Idén érettségizett, néhány verse megjelent a myanmari angol nyelvű rohingya kulturális e-magazinban. (The Art Garden Rohingya)

Keresek egy tapasztalt pszichológust, rendezőt, színházi tanácsadót vagy bárkit, aki meg tudja magyarázni nekem, hogyan viselkedjek a színpadon, ha átlagosan száz-kétszáz, székeikben kényelmesen terpeszkedő ürge bámul rám.

Udvarhelyiek egy csoportja látta a szörnyet, amiről vagy akiről mindmáig nem tudni, miért épp abban a tóban telepedett meg. A parton egy ősrégi vár romjai feküsznek el a végtelen idő múlásában, ami nincs hogyan múljon, épp mert végtelen. A várat persze nem romnak építették, első lakója egy fiatal nemesember volt, aki, mert fiatalság halálos bohóság, […]

merev káprázat zölden retinámba ég egy izzószál emléke ott koslat e zöld azután lomhán jó darabig

Barzii din Wales – A walesi bárdok  (Traducere de Csata Ernő) Rege Edward, rege englez, Pe calul șarg a mers: S-o văd doar, evaluând, Provincia Wales.