Sokáig úgy tűnt, egy élet sem elég, hogy széleit határaimnak itt elérjem még, mert határok nélkül mit érek én?

A mai Jézusok furcsa fószerek: szeretetről vicsorognak, felebaráti szeretetről, és hosszan gyalázkodnak, ha nem fullad vízbe annyi ember, amennyi beteljesíti a kvótát,

Életközépi válság Útja bicsaklik élte delére. Szétnéz s látja torát már. Budapest, 2019. X. 2

Megállított régi ismerősöm, Albert Gabi, a Csere utcai a Küküllő nagyhídján, gyere, most mutatok neked valamit, hogy bámulj. Rendben van, bámulok. Látod, ott a költő helye, és lefelé mutat, a senki szigetére, amit egyszer már megírtam, bár ezzel nagyobb, de kisebb se lett. Elöntött a nyugtalanság, nem tagadom. Igaz, hogy neve ha van, csak áruvédjegy, […]

De, kedvesem, értsd meg: én sohse énekeltem karcsú, sudár éneket, az én arcomra nem mintáztak szelíd mosolyt az istenek.

sírj csak, sírj hát sírj…, az Isten áldjon meg engedd kitörni magadból öntsön el, tisztítson meg hagyd kibuggyanni azt az elsőt

Irodalmi antológia BALTI KÖLTÉSZETI FESZTIVÁL, Budapest, 2019. szeptember 18–19. Szergej Tyimofejev (1970, Riga) Itt kezdődik az erdő Az erdő a városon túl kezdődik. A szemeteskonténereken ott virít a figyelmeztetés: „Óvd az erdőt!”

Ne nézzen fel, szól az állványon álló festő, nem nézek fel, mondom, csak azért ne nézzen fel, folytatja a festő, mert sose lehet tudni, festékcsepp spriccelhet a szemembe, jó, nem nézek fel, nehogy szemembe menjen a csepp, ismételem meg a festő leckéjét a munkával, ahogy hallom, szépen halad, szépen halad a festő, mert kitűnő szaki, […]

Egy nemzet fénypászmákkal ébredezik, most robban a tavasz, Kóbor szellemek szabadságot ígérnek, fényes lesz a kard. A gondolatok párnámon elférnek, betakar a panasz, Csodafiú-szarvas agancsa kigyúl, és beomlik a mart.

az elveszett áldozat váza a csontnak merre kanyargott merre dobódott korea szerte bú kavarog és csonkul a gyász tán a pecázó kisgyerekek majd lesve palókát észreveszik hogy oszladozó test terhe akaszt’ Budapest, 2019. X. 1.

A szél Szél vagyok Istenem adj nekem arcot égsima bőrömön szálljon a felhő megsebez újra a táj ez az erdő testemen éj ragyog éj ragyog éj ragyog adj nekem arcokat Isten a Szél vagyok 2005. dec. 10-11.

Lebilincselő, vagy éppen átlagos. Tudod-e mi a szokványreggel ? Éppen egy ilyen unos untalan.

Hát itt ülsz megint méltó helyeden a rakodóparton

35. nap – október 5. Keletnek tartok, az Anatóliai félsziget belseje felé, Sakarya városának közelében járok. Ide is megérkezett az ősz, szerencsére nem hideggel, csupán csendes, áztató esővel. Sokan féltenek különböző veszélyektől, táliboktól, az Iszlám Állam fanatikusaitól, maláriától, vérhastól, rablótámadástól. Ha visszagondolok az elmúlt, közel öt hét élményeire, meg kell állapítanom, hogy valós veszélynek ezidáig […]

A városban az is kisebb forradalom, ha esik az eső. Főleg ha szaharai homokot hoz Oroszhegy felől. S most tessék, az utcák ezer és egyedik újrafestése. Ez nem is forradalom, ez háború: hol itt, hol ott jelennek meg a demarkációs vonalak, átszabva az amúgy is tönkreágyúzott terepet. Aztán egészen biztos, hogy érkeznek a gyalogosok, mert […]

Irodalmi antológia BALTI KÖLTÉSZETI FESZTIVÁL, Budapest, 2019. szeptember 18–19. Giedrė Kazlauskaitė (1980, Kédainiai) Frankfurti reptér itt nincsenek nemzetiségek csak a felhők fölé készülő emberek, akiket elfogott a félelem, remegés, hascsikarás és más, ami odaát van rasszokon, bőrszíneken túl

Kérem szépen, a völgyben mindenki megbolondul, nagy a koslatás, egyik adja a másiknak a kilincset, elmondhatom, a mi völgyünk a csend és nyugalom háborítatlan sarka, de ennek most vége, mindenki megbolondul, mert Magdi néni nem tud vigyázni a szájára, elfecsegi, látja Lacit hazajönni az orosz fogságból, Laci rongyos, borostás, tetves és büdös,

Utazás egy költő körül Korzani — ez egy furcsa magyar szó, és azt jelenti, hogy délben, tizenkettő és egy között sétálni a korzón, vagyis a pesti Duna-partnak a Petőfi tértől a Deák-szoborig terjedő részén. Budapesten tudvalevőleg ezren és ezren korzanak. Vasárnap pláne direkt Budapest kirakatának tekinthető a korzó. A korzózók valamennyien ismerik a kövér költőt, […]