Keszthelyi György: az öreg festő
falvakat fest
a folyó vize alá –
ott már a templom
gyökerei nőnek Tovább »
falvakat fest
a folyó vize alá –
ott már a templom
gyökerei nőnek Tovább »
Van egy szerény kis aforizmám,
De ne bántsanak, az ég nevére:
Ha a teve a sivatag hajója,
Úgy a hajó a tenger tevéje.
Kálmán Jenő
Színházi Élet, 1936/15 Tovább »
„Nem tudom, hogy ránk/ mi vár. Milyen nyomot/ hagyunk magunk után, ha/ elvontatják alólunk/ a szülőföldet, és fejünk fölül/ a szülőeget?!…” (LÁTTAM)
Immáron a jelenről készült
polaroid kép a jövőnk.
Szépia tónusa riasztó.
Nincs az a művész, aki
megszépíthetné. Tovább »
a lét hirtelen sajgón viszketni kezd
közeleg vágányon
néhány nagy köröm Tovább »
– Mondja csak, Czirok bácsi, sokat ivott a huga lakodalmán? – kérdezték a házmestert.
– Hogy sokat-e? – kevélykedett az újkori Szent-Péter, – ha esetleg a nyakamba kötöm a csengetyűt, egész éjjel szólt volna, olyan sok dolga akadt a torkomnak. Tovább »
(levélben tőlem hozzám
hogy emlékezni tanítson)
tudja a bolond
másnak amikor bajt csinál
s áll ott szinte lélektelenül bár
szemlátomást Tovább »
lecsüngő piszkos
hálóból kihal a pók
marad a csüggés
Budapest, 2021. VII. 4.
Vasárnap van a menetrend szerint,
valamelyik arcod az ajtóban áll,
miként azt a mosolygó,
kosztümös halál
időnként teszi. Tovább »
A tragikus mese *A szerelem összetettségére a két múzsa és a nekik ajánlott versek puszta léte mellett jó példa az Elbocsátó, szép üzenet és a Valaki útravált belőlünk verspár. Az első kíméletlen, sőt irgalmatlan borzalom – emberi szempontból legalábbis. A vers azonban gyönyörű, és sokkal kevésbé lenne az, ha Ady szelídített volna a fogalmazáson. Írtak megértő verseket a kedveshez, de azokat mások írták, nem az Ady Endre címkével ellátott költő. Tovább »
Hegyekben erdőn sík vidéken
a földön
mindegy hogy hol
egyszer csak elveszítjük az utat
ha éjszaka van
és van csillag
egy csillag után megyünk körbe körbe
körbe Tovább »
az ember versbe szedi magát
kivasalja a ráncait
nem hiszi már ezt is meg azt
mélyedésekkel bajlódik Tovább »
Kenyérgombafa frizurád a diktatúrában,
izgalmas szandálod a diktatúrában,
kiskorúságod a diktatúrában,
elérhetőséged és elérhetetlenséged a diktatúrában. Tovább »
Varjak vájjognak mindenütt,
nyomja vad lelkemet a láp,
hazámat pedig a sötét
s a sok hazárd. Tovább »
Vadmalac kívülről látta önmagát. Kívülről és felülről. Egy sivatagi kép ragadt a retinájára, mintha Texasban történne mindez, közeledve a földhöz a kuckója, azaz texasi farmja rajzolódott ki.
Vadmalac felállt a favágó tönk tetejére a farm közepén, ott szónokolt. Kiknek, a szöcskéknek. Tovább »
A gyönyörű fiatal lány titkos vőlegénye egy fiatal erdélyi gróf, aki, mióta titkos arája Cannes-ban van, valósággal ontja a leveleket, s egyik sem kevesebb tizenkét oldalnál. A fiatal grófot barátai a klubban már csak »levelező tag«-nak szólítják, de a titkos ara is rendkívül méltányolja szorgalmát. Legutóbb azt írta neki, hogy ilyen csodálatos leveleket még soha nem kapott az életben. Mire a gróf gőgösen ezt válaszolta: — Nem csoda, drágám, hiszen egyenes leszármazottja vagyok Mikes Kelemennek.
Színházi Élet, 1936/9
felbukkant a hold
az égbolt hehezete
görög szó lettünk
Budapest, 2021. VII. 2.
Fehér Illés múfordításaiból
Száraz tengeri csillagokat nézve… Ötágúakat…
Jól emlékszem, az a szorongás mindig létezett –
hét évesnél nem voltam több, de ugyanúgy
éreztem, mint ma. Tovább »
Tompa Mihály, a jeles költő hamvai pap korában bevitte kollekta-buzáját a putnoki vásárra. Éppen egy hive állt vele alkuba, hogy megveszi; de gyalázatos olcsón akarta. Tompa nem engedett. Az alkudozás közepette mérgesen vágta oda a gazdaember:
– Adja ide tiszteletes uram, úgy ahogy mondom, hisz az enyim is közte van.
– Válogassa hát ki a magáét kelmed, aztán vigye el ingyen, – válaszolt az elkeseredett Tompa. Tovább »