Bencze Mihály: Csigatemetés

Eső, eső, véres eső,
Elcsigázott csigák hada.
Arasznyi sárba ragadva,
Versenyt csúsznak ki lesz első. Tovább »

Nászta Katalin: Bábszínház

Forrás: szerző FB-oldala

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Ady Endre elképzelt verseiből

Hitünk egy cseppig

Fejem lágyából vér serken ki,
mikor durva öledbe hajtom –
mivé is lettél, Magyarország,
mikor egykor arcod volt arcom? Tovább »

Bölöni Domokos böngészője

KINÉL ÍGY, KINÉL AMÚGY

— Képzeld — panaszkodik Somogyi Nusi Kabos Gyulának —, ha feketét iszom, nem tudok aludni.
— Nálam fordítva van — feleli Kabos —, ha alszom, nem tudok feketét inni…

Színházi Élet, 1935/32 Tovább »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – Béke, barátság!

,,Szervusz édes Antikám, béke, barátság!”
Aki így köszönt apámnak Baróton, tudtam hogy valamelyik focis társa.
Egy alkalommal a sírjánál egy kedves bácsi megkérdezte ott jártában, hogy milyen rokonságban vagyunk az elhunyttal. Mikor megtudta, hogy a leánya vagyok, ő is így köszönt rá elköltözött csapattársára. Orosz Laji bácsi volt, egyedüli élő focis a csapatból. Tovább »

Székedi Ferenc: Áttörés

Forrás: szerző FB-oldala

Keszthelyi György: A döglégy vívódásai

Amikor engem fel- vagy beavattak
a hétszentséges csodák telkein,
füzetlapokra rögzített bűneim
szétszóródtak a többi gyarlóság között. Tovább »

Gergely Tamás: Hideg béke

Vadmalac Komája a rádióban hallott valami olyat, hogy ”hideg béke”… Sehogy sem tudta elképzelni, mi az. Hiszen nyár van, huszonnégy fok árnyékban, Genfben talán valamivel hűvösebb…
Úgyhogy odaállt Vadmalac elé, és előadta, hogy ő a hideg békét úgy tudja elképzelni, hogy ül két pasas egy kertvendéglőben, és egymásra mosolyognak. De közben hol az egyik, hol a másik áll fel, és önt a másikra hideg vizet a vederből, amiben a bort hűtik, a vízben még jégdarabok is úszkálnak. Tovább »

Simonfi József: Legszebb időtöltésem…

Legszebb időtöltésem
A csendben merengés
A csendben merengés
Legszebb időtöltésem Tovább »

Fadgyas Tibor: Minta

Forrás: szerző FB-oldala

Kölcsönsorok: Mihail Vasziljevics Iszakovszkij

Katyusa / Катюша

Virágzott az alma és a körte,
Köd lebegett a folyó felett,
Kisétált a partjához Katyusa,
A meredek, magas part mellett. Tovább »

Bedő Zoltán: Látogatóban egy élő legendánál

A Gondviselő kegyéből nemrégiben egy teljes napig örvendhettem két újságírótársammal együtt Nagybányán a fényképésznek sem utolsó Véső Ágoston (1931) Munkácsy Mihály-díjas festőművész vendégszeretetének, akinek a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) május közepén nyílott meg és június 18-ig tekinthető meg az életmű-kiállítása. Tovább »

Varga Béla: Éjszakai árnyak

Nagy Anna: A Hold

(Késői üzenet)

Örökké távoli
Elfeledett és eltemetett
Hallgatásba öltöztetett
Borúsan bolyongó szerelem Tovább »

Faluvégi Anna: csend

mélyen alszik a csend
tudom
hogy egyszer felébred
s gondolataimba
mászik
engem mustrál
belém kúszik Tovább »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – Majálisok, bányásznapok

Varga Béla: Baróti bányászhívogató

Barót egy olyan város volt, hogy minden vasárnap ünnepnek számított, hát még a majálisok, s a bányásznapok, mikor mindenki kivonult a zöldbe, s olyan dínom-dánomnak járt a végére a nép, hogy hetek múlva is volt amit emlegetni. Május elseje a munkások nemzetközi napja. A majálist is e dátum körül tartották, mikor tele volt a rét tyúkvirággal, s a Kükücske mint egy nagy zöld szőnyeg sárga virágmintával. Erdővidéken ilyenkor nyárba fordul a tavasz, s minden olyan üde, friss, hogy muszáj kimenni a természetbe. Tovább »

Cselényi Béla versei

urnás búcsúztatás

lementünk mintha felmennénk
felmentünk mintha lemennénk
mondanám mormoltunk
ha nem sértenék vele
érzékenységet netán Tovább »

Szente B. Levente három verse

Életpoézis

ha megállni kényszerülsz, se
legyél hangutánzat –
selyemgubó-lakó. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Szabadúszás

Körülgyűrűzi nyakam,
bokám alatt örvénylik
a folyamatosan cserélődő víz –
idén először-immár maszk nélkü l-
kibukik fejem
a kékre festett medencéből, Tovább »

Demény Péter (Ivan Karamazov:) Ady Endre elképzelt verseiből

Lemegy a nap

Nem tudni, mi volt vajh előbb,
Jézus-e vagy a keresztények,
ezek a korlátolt, konok,
szomorú, poshadt, furcsa lények. Tovább »

Sors-szimfónia

Életinterjú-könyvbemutató

Az újságíró Nánó Csaba az életútinterjú-kötetének a Sors-szimfónia címet adta. A cím szerintem telitalálat. Finoman a mottóhoz is tartozik, ám annak üzenetére és tartalmára is céloz. Nyilván az V., Sors-szimfóniáról van szó, mely Beethoven, az op. 145-ös utolsó, F-dúr kvartettig tartó hatalmas életművének egyik emblematikus állomása. Ebben valóban a megtett, monumentális út a lényeg. Simon Gábor minden válasza „egyenes beszéd”, stílusa vonzó, olvasmányos, érdekfeszítő, és gyakran megható történetek bújnak elő az életútinterjú-kötetből.– olvashatjuk a kötet fülszövegét Demény Attilától. Tovább »

Keszthelyi György: Házak

Forrás: szerző FB-oldala

Székedi Ferenc: Közönség előtt

Nem lesz könnyű, de muszáj lefordítanom magyarra egy angol szójátékot. A két szó angolul ugyanúgy hangzik, de leírva másképpen néznek ki. Az unseen egyrészt azt jelenti, hogy még nem látott, de hogyha úgy írom le, hogy unscene, azaz néhány betű módosítással, akkor arra utal, hogy még színpadra nem került. Ráadásul, itthon Erdélyben, nem is olyan ritkán, amikor valamit két nyelven, románul és magyarul kell gyorsan megjelentetnünk plakátokon vagy más üzenethordozókon, akkor a tömörség és a kákán csomót keresés elkerülése végett gyakran használjuk az angolt. Tovább »

Bogdán Emese: Baróti följegyzések – Nyári kaland

Sok vakációs kaland köt Baróthoz nagyobb iskolás korunkból is. A Gát, majd később a bibarcfalvi strand, az esti séták, mozik, udvarlások, minden élményszámba ment itt. A régi pajtásokkal is megmaradt a jó kapcsolat, s az unokatestvéreink, Bogdán Pisti, Ági, is többször nálunk vakációztak Szeredában. Nagy szeretet, ragaszkodás volt a Bogdán családban, azt viszont később hiányoltuk, hogy a harmadági Bogdán unokatestvéreinkkel nem volt állandó kapcsolat, csak ismeretség. Sok Bogdán volt Baróton, a temetőben is sok ilyen feliratú sír van, a történészek is szentül állítják, hogy örmény származásúak vagyunk, de ezt a rokonságban senki nem erősítette meg, pedig visszamenőleg szinte mind mesteremberek, vagy kereskedők voltak, s ez is arra utalhat. Tovább »

Faluvégi Anna: zápor

még tán
délután
se volt
amikor
nagy cseppekben
eleredt a zápor Tovább »

 
Verified by MonsterInsights