Bölöni Domokos böngészője

ÖRÖM A HÁZNÁL

Feleség (vacsora után): Édesem, egy nagy titkot kell megsúgnom…Nemsokára hárman leszünk!
Férj: Édes egyetlenem! És ez igaz?
Feleség: Igen. A mama elválik a papától, és hozzánk költözik.

Színházi Élet, 1935/17 Tovább »

Nagy Anna: A távol

(Látogatás.)

A szerző illusztrációja

Lengedezek, mint könnyű fátyolfelhő
Oly kedvező a vasárnapi eső
Mint aszfalton a patkócsattogás
Mint erdőben a puskaropogás
Mert régóta üzen nekem, ma eljő
Az utolsó, akiből most lesz első
Kíméletlenül kegyetlen, mostoha
Amiért megküzdött s amiért soha
Az időcsapda, amit elárulok
Hol együtt élnek testvérek s árulók. Tovább »

10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Mintha a kolozsvári Bánffy Palotába költözött volna a kultúra olvasható része. Magyarországról is idejöttek eszmét cserélni. Nyolcvankét rendezvényt tartottak négy nap alatt.

1. nap: tizennyolc
2. nap: huszonhat
3. nap: harminckettő
4. nap: hat Tovább »

Cselényi Béla: egy nemzedéktárs halála

megadta titkos mobilszámát
főmufti volt vagy ilyesmi
halkan elköszönt
és elhajtott a COVIDba Tovább »

Péter Árpád: „Nyíltan áthagyományozni”

Cseke Péter eszmetörténeti tanulmánykötetéről

Érdekes és roppant tanulságos „trilógia” harmadik kötetéhez jutottam hozzá nemrégiben, némileg szokatlan körülmények között. Mindeddig ugyanis Cseke Péter meghitt, jó hangulatú, születésnapjára szervezett vacsorákon adta át nekünk az abban az esztendőben megjelent könyvét (de, ha jól emlékszem, volt olyan év is, hogy kettőt). Legújabb tanulmánygyűjteményét, a magyarországi Nap Kiadónál megjelentetett Trianoni hófogságban. 1918-1945-1990. Eszmetörténeti tanulmányok címűt viszont már 2020 nyarán, egyedül vettem át, mindketten maszkban, sietősen két szót váltva az ajtóban és integetve egymásnak az elmaradt kézfogás helyett. És a frissen kiadott, életművét bemutató személyes honlapjának (http://www. csekepeter.ro) az avatóját sem tudtuk még megünnepelni… Tovább »

Pengő Zoltán örömét lelte ladaki gyalogútjában

Vasárnap Kolozsváron, a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten bemutatták Pengő Zoltán újságírónak az Erdélyből az Indiához tartozó Ladakba vezető gyalogútról írt könyvét (kiadó: Tortoma), a szerző jelenlétében.
Pengő Zoltán úti levelei annak idején a Káfé főnix oldalain is megjelentek (https://ujkafe.website/?s=Gyalog%C3%BAton+Zangl%C3%A1ba),
ezekből „gyúrta” könyvét a fiatal újságíró, aki a bemutatón elmondta:
a jövőben az utazás hétköznapibb formáit fogja választani. Világéletében érdekelte a történelem, a földrajz, így nem volt körülbástyázva lexikonokkal, amikor közel nyolc hónapos gyalogút után a világjárvány kezdetekor nekiült megírni a Körösi Csoma Sándor nyomdokain tett gyalogútjának tapasztalatait. Tovább »

Keszthelyi György: Szólásszabadság

A szerző illusztrációja

Mondd ki nyugodtan: becstelen tőkés.
Nyomd rám a parázsló pecsétet és
képzeld el: majd megöl a szégyen,
tanulj hát tőlem és légy folyton résen. Tovább »

Bölöni Domokos böngészője

GONDOS APA

— Megmondtam a lányomnak, hogy ha valaki meg meri csókolni őt, agyonlövöm az illetőt.
— Na és mit felelt?
— Azt, hogy akkor vegyek egy gépfegyvert.

Színházi Élet, 1935/15 Tovább »

Faluvégi Anna: a macska

a fekete macska sem jött ma
pedig vártam
hogy elmondhassam
mennyire örülök
ha itt van Tovább »

Cseke Gábor: Ki jár a dióligetemben?

Hallom lépteit, de csak halkan,
akár kulcsom zörrenését az ajtózárban,
valahányszor észrevétlenül szeretnék hazaosonni
az élet sűrűjéből Tovább »

Tóth Mónika: Eleven

B. Tomos Hajnal: Vegyétek és egyétek!

Most már nézelődhetek,
körbe, magam elé és szerte,
van időm, még túl sok is,
főleg hátraneszezésre,
a tovatűntekre,
a valahanénikékre
s a földdé morzsáltak regimentjére,
mert ott van minden
miből egyszer összeálltam:
a kimustrált arcaim karcai
s vérbe fojtott, pompás királyságaim.

Most nem lesek
a kanyarok mögé,
lábam az előzésekhez,
ujjaim a markoláshoz
már erőtlenek.
Vegyék, falják fel mások,
éljék tovább, ami hátra van,
ha még maradt egyáltalán
(legalább a képzelet szűz martján)
élhető Ezután.

Bereményi Géza: A legjobb viccek

A legjobb vicceket egész életében
november elsején mondta el fivérem,
fülembe üvöltött s közben az asztalra vert.
„Ismered – kérdezte – azt, hogy egy házmester,
ki megszállott lottózó, egyszer egy kocsit nyer,
s véle egy őrangyalt, kit elgázol véletlenül?” Tovább »

Keszthelyi György: A park

Forrás: szerző FB-oldala

Cseke Gábor: Mit suttog a diófa?

Megvénültél – suttogja a diófa,
a dióbél s a húsod is fanyar,
és leveleid hullanak, ha vérzel,
intő jel rá: időd kitelt hamar. Tovább »

Bölöni Domokos böngészője

SZÉKELYEK AZ ÁLLATKERTBEN

Járja a csoport az Állatkertet. Felnéz a székely legény, mintha toronyba nézne. Ez a zsiráf. Elfárad az ember szeme, amíg feljut az állat hosszú nyakán a fejéig. Úgy is illene, hogy bámészkodjon egy kicsit a legény e hosszú és foltos látvány előtt, amilyen nem igen fordul elő otthon, Kecsetkisfaludban. Tovább »

Nagy Anna: Erdélyi táj

Forrás: szerző FB-oldala

B. Tomos Hajnal: Szabható nincs

Nézem a padlásról
lerámolt ellenőrző füzeteim
csupatízeseit
mint valami maximalista
felemelt mutató ujját,
hogy lám, a mi időnkben…. Tovább »

Cselényi Béla: a duna elvesztése

erre sose jártam
nem találom a dunát
a dunát elkevertem valahová
s a metróállomások szétszóródtak Tovább »

B. Tomos Hajnal: Úszóverseny

Székely Ferenc három verse*

Álom-utazás

Én nem jártam Dél-Amerikában
négyszer, Új‒Zélandon,
a Kanári szigeteken, Kanadában,
New-Yorkban, Cape Townban,
az Északi-sarkon,
a tundrák földjén,
norvég szigeteken,
a La Manche-csatorna vizén. Tovább »

Barabás László: Új könyv Sütő András falujáról

Sütő András szülőfaluja a mezőségi Pusztakamarás. Ezt bizonyára minden erdélyi és nem erdélyi magyar tudja, tudhatja, aki találkozott az író műveivel, és megérintette azok szellemisége. Az Anyám könnyű álmot ígér című dokumentumregényre gondolok most konkrétan, amely jó fél évszázaddal ezelőtt, 1970-ben jelent meg először. Annak idején nem szokásos kiadói eseménynek számított, hiszen a Kriterion Könyvkiadó ezzel indította a magyar könyveinek sorozatát. Szemléletváltó, sőt sorsfordító könyve ez nemcsak Sütő Andrásnak, hanem a romániai és az összmagyarságnak is; nagy hatással volt értelmiséginemzedékek egész sorára. Tovább »

Nászta Katalin: metszéspont

egyetlen tükör van
amiben fénylek
árnyékom benne
láttatja, hogy félek
s míg reszket benn
a félsz, mert élek
meghalok, hogy új
lélegzetben éljek

2021. 06. 04.

Faluvégi Anna: utazás

erdő között
az út
tovább fut
madárcsicsergés
fülemben Tovább »

Dancs Artur: A város szívében

Forrás: szerző FB-oldala

 
Verified by MonsterInsights