Mivel azonban Hszü asszony bevezetőben arról is beszélt, hogy az utcabizottság egyik feladata „fenntartani a rendet és biztonságot”, feljogosítva érzem magam, hogy az Esti Hírlap bűnügyi rovatából idézzek. Az persze eszembe sem jut, hogy a „szolnoki gyilkosról” szóló dermesztő történetet olvassam fel, beérem azzal, hogy „megverte feleségét a garázda férj”. Tovább »
Azt mondták róla, hogy ha valaki, akkor ő az, aki képes tisztán és ápertén megjósolni a jövőmet. Hát persze, hony nyomban kiváncsi lettem. Nem a javasasszonyra -aki egyébként egy hórihorgas, rosszszagú szipirtyó volt- hanem a jövőmre, mert tudvalévő, hogy Éva ősanyánk óta minden asszonyi állat ilyen: azt kívánja, amitől eltiltották s nem tudja elviselni a beláthatatlanság korlátait. Tovább »
– Hurrá, holnaptól szabadságra megyek, doktor úr! Szinte el sem hiszem, hogy ennyi zűrös, reggeltől estig tartó robot után végre alaposan kipihenhetem magamat.
– Robot? Hogy oda ne rohanjak!
– Á, mit tudjátok ti, doktorok. Ti beballagtok a jó hűvös rendelőbe 8-ra, 9-re, mindenesetre minimum félórai késéssel, dolgoztok négy órát, azzal viszontlátásra, mialatt én… Van neked fogalmad, mit jelent odakinn, esőben, hóban vagy 40 fokos melegben megépíteni egy-egy útszakaszt? Tovább »
Határozottan nem tett jót a biztonságérzetemnek, hogy Kászim Szulejmáni tábornok likvidálása miatt szintet ugrott az Irán és az Egyesült Államok közötti feszültség, ugyanakkor semmiféle ellenséges megnyilvánulást nem tapasztaltam, továbbra is mindenki barátságos velem és segítőkész. Az iráni városok utcáit ellepték a háromnapos nemzeti gyász miatt kitett, a tábornokot ábrázoló molinók, csodálom, hogyan tudtak nagyon rövid idő alatt ennyit legyártani. Tovább »
Ne búsítsd őket,
az öregek könnye
nehezen szárad.
Forrás: Kocsis Francisko: Terţine şi alte disimulări (Tercinák és egyéb mutatványok), Ed. Ardealul, Tg. Mureş, 2019. Fordította Cseke Gábor
A napfény még szúr reszketőn,
így szúr a megrémült darázs,
így szúr a csőr a keltetőn,
ha hozzáérsz, bőrödbe vág. Tovább »
jelentős emberek
megszorongatottak
olykor jelentettek
itt-ott felbukkantak
ha nem tették volna
jégen elcsúszhattak
vízbe fulladhattak
elgázoltathattak Tovább »
1957-ben kiadott, kis méretű könyv került a kezembe városi antikváriumunkban, 2019 utolsó napjai egyikén: Dános Miklós-Marosi Barna: Két hét a Dunán. Útinapló. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Marosvásárhely. (Fedélterv: Feszt László) Nyomták a kolozsvári nyomdában, 119 oldalon. Tovább »
– Halló! Napsütéses szép jó reggelt, drága asszonyom ! A. B. vagyok a Mimóza Rt. alkalmazottja. Egy kihagyhatatlan és megismételhetetlen ajánlatot teszek Önnek. Már most jegyezze fel a nevemet, hogy egész életében áldásaiba foglalhassa. Tovább »
Emelkedik a válások száma – mutatom az egyik írás címét. Mi a helyzet itt a válással?
Ez láthatóan kényes téma.
A kínai forradalom győzelméig a válás tulajdonképpen ismeretlen volt Kínában, a házasságok pedig nem az égben, hanem a közvetítők és a szülők között köttettek. Az atyák és anyák választották ki gyermekeik életepárját, az atyákét és anyákét pedig az ő szüleik. Tovább »
Könyvcímlap
Volt egy múlt, ami
sohasem lett jövő, de
mindig jelen volt.
…Az író bizonyos értelemben fundamentalista, nekem ragaszkodnom kell az egy nyelvhez, a munkám lényege az, hogy a magyar nyelv lehetőségeivel és korlátaival dolgozzam, végességgel és végtelenséggel, „az ittlét mély bánata és a végtelenség boldogsága”, nem ugorhatok át németbe, ha netalántán filozófiáról kéne szólnom, onnét tovább a franciára, ha nőkről, s ha ványadt sorsom úgy hozná, hogy filozofáló nőkről kéne beszélnem, pontosabban az erre vonatkozó úti élményeimet kéne önökkel megosztanom, nem kérhetném az angol nyelv nagyvonalú támogatását. Indeed, sir… /A Bermuda-háromszög – A szabadság nehéz mámora. DIA/
Kisfaludi-Stróbl Zsigmond és Herman Lipót a háborúból reumát hoztak haza, s együtt jártak naponként a gőzfürdőbe, masszíroztatni magukat. Egy reggel Stróbl fölkelti Hermant, hogy menjenek fürödni.
– Mondd, Lipót – kérdezi Stróbl –, hogy van az, hogy nékem úgy fáj a masszírozás, míg te csak nevetsz rajta? Tovább »
Az otthoniakkal beszélgetve rájöttem, hogy Iránnal kapcsolatos elterjedt téveszme, miszerint arab ország lenne. A valóság az, hogy Iránban nagyon kevés arab él, ők is a dél-nyugati országrészben. A perzsák és az arabok még csak rokonságban sem állnak egymással, bár utóbbiak, a valláson keresztül erős kulturális hatást gyakoroltak Iránra, ennek egyik következménye az arab írás használata. A perzsák és az Irán nyugati részén élő kurdok, bármily furcsa is, a legtöbb európai nyelvvel, így például az angollal, a némettel, a románnal vagy az orosszal éppúgy, mint a hindivel és a hinduk szakrális nyelvével, a szanszkrittal rokon nyelvet beszélnek. Perzsául a víz áp, ami nem véletlenül hasonlít a román ápára (apă) és a latin aqua-ra, az apa pedár, az anyát pedig hozzávetőleg mádernek ejtik. Tovább »
Nem szavazok már. Nincs kire adnom voksomat. Eltelt
harci remények fellobogása. Íme a csend.
Kapzsi bojárok rendszere oszlik, légköre pang már,
múlt idejébe kúszik a buzgó életerő.
Budapest, 2019. XII. 29. Tovább »
magunknak mondom: több mint negyven éve
tévedések közt pusztában keringve
kopik lábunkról a bőr, körmünk hull
lábunk dagad, kezünk kinyúl
ha visszahívhatnánk az idő Urát
de nincs erő, se hit, se ember Tovább »
Az idő, mint szétdarabolt kígyó,
Meg-megvonaglik.
Visszafelé pöfög a vonat itt.
Lét ez, de nem élet: Tovább »
Még több fotó a szerző blogján: http://slowvision.blogspot.com/
Mindig eljönnek,
szürkefény a túlvilág
határtalanul. Tovább »
Beköszöntött a
Jégkorszak a pohárban.
Hűti kékségem.
Ezt persze nem Hszü asszony fejti ki, ő ilyen témákról nem beszél. Tőle az utcabizottság kommunális munkájáról, a kínai hétköznapok témáiról kérek felvilágosítást, amikor a tapasztaltak megbeszélésére visszatérünk a központba. Újra zöld teát iszunk, s én széthajtogatom az Esti Hírlap egyik példányát, hogy az „Itt a budapestiek beszélnek” rovatból idézzek. Ha ugyanis egyszerűen csak azt kérdezném, csalnak-e a bolti kasszánál, van-e bürokratikus huzavona a kérelmek intézésénél, akkor házigazdáink minden valószínűség szerint nem csupán tagadó válaszokat adnának, de ráadásul alkalmasint meg is sértődnének, hogy ilyesmit feltételezek. így a kérdések akusztikája más. Lám, ilyen gondjaik vannak a pestieknek, hogy fest ez Pekingben? Tovább »
Még több fotó a szerző blogján: http://florinandreescu.blogspot.com/
Pusztai Péter rajza
