Cselényi Béla: nikotinbarna foltok
eszembe jutnak
mint nikotinbarna foltok
az újévi öngyilkosok Tovább »
eszembe jutnak
mint nikotinbarna foltok
az újévi öngyilkosok Tovább »
A kollektív útleírásnak ezután következő – terjedelmileg nem túl bőbeszédű – része azért különösen érdekes számomra, mert amikor 1985-ben megpróbáltam hajóra szállni Turnu-Severinben, Ada-Kaleh szigete már csak emlék volt a helyiek számára. Tovább »
– Némely ember úgy veti le a ruháját, hogy egyszerre rántja le a kabátot és a mellényt –, mások viszont előbb a kabátot veszik le, s csak azután a mellényt. Mi erről az Ön véleménye? Tovább »
Lassan felemészt
a szertelen világ
mindent, ami éppen
útjába akad – Tovább »
233 610 lépés, 3 306,67 km megtétele után, tegnaptól lezártnak tekintem utam első szakaszát.
Ma ismét be kellett mennem India teheráni követségére, hogy az utazásomra vonatkozó további információkkal szolgáljak, ami hirtelenjében megemelte a vérnyomásomat, végül azonban elégedetten távoztam, mivel ígéretet kaptam rá, hogy a délután folyamán kézhez kapom a vízumot. Holnap délelőtt fel fogok szállni egy, a törökországi Trabzonba tartó buszra, amire a jegyet megvettem már. Ideje, hogy elhagyjam Iránt, már csak azért is, mivel a cipőm mindkét párján két, napról-napra terebélyesedő lyuk tátong, s amíg nem férek hozzá a bankszámlámhoz, nem tudok újat venni. Tovább »
zárja sorait
a fabontó vízkereszt
égi csap csepeg
Budapest, 2020. I. 7.
S míg köröttem mások ordassá fejlődtek,
bárányként remegni nem tanultam
A karikaturista nyelve valamelyest olyan, mint a színészé: ott, akkor, helyben kell működnie. Másnap az már egy másik előadás, egy másik világ. A karikatúrának is azonnal kell hatnia, sőt, villámcsapásszerűen, vagyis egyszerűnek kell lennie. Kaján [Tibor] meg nem egyszerű, ugyanolyan bonyolult, körmönfont, mint „mi”. Aztán mégis. Kaján a jobbik intellektuális felünk. Tovább »
Ábel Ábel az a székelyföldi filmrendező, aki tán még meg se született, ettől és nagyjából mindentől függetlenül viszont megkezdődött a Cannes-i filmfesztivál. De ha mégis megszületett, és épp őt látjuk lazán fölfelé lépdelni a fesztiválpalota véget nem érő lépcsősorán, akkor meg ugyanbiza mi van szőrtarisznyájában? Akármi legyen, a világot jelentő filmvászonról lepereg, még ha Brüsszel tudja is, hogy hol van a Székelyföld. Tovább »
látom a poklát
amint bögyörgeti
mint papírgalacsint
a felfoghatatlant Tovább »
A címbeli vízi út hajszálra úgy kezdődik, mint minden más utazás: általános benyomást kapunk az elsődleges látványról; arról, ami vonzza az utasok tekintetét. Ezek pedig a legtöbbször – közhelyek szoktak lenni. Miként most is. Tovább »

Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.com/
a világ oly pillanat
mely sose ér véget
amíg csak élünk
Forrás: Kocsis Francisko: Terţine şi alte disimulări (Tercinák és egyéb mutatványok), Ed. Ardealul, Tg. Mureş, 2019. Fordította Cseke Gábor
* LENGYEL MENYHÉRTNÉ
Kis iskoláslány voltam, mikor először találkoztam a férjemmel, aki már akkor ismert író volt. De bizony alig vettük észre egymást.
Genfben, az intézetben, német lányok a Taifunról beszélgettek –, az egyik Hamburgban látta, a másik Frankfurtban, a harmadik Párizsban. Izgatottan, órák hosszat beszéltek róla. Erre bizonyos büszkeség fogott el, úgy is mint magyart, úgy is mint az író személyes ismerősét, mely utóbbi körülményt a lányok – kétkedve bár –, de nagy tisztelettel vettek tudomásul.
Egy svájci kirándulás alkalmából a pályaudvaron megvettem a londoni „Graphic”-ot. Tovább »
Megértem ezt az
esztendőt is. Most már csak
meg kell értenem.
A Csíkzsögödön élő publicista, műkritikus a Káfé Főnix egyik megbecsült, állandó munkatársa, barátja. Megszámolni is nehéz, hány írását tartja nyilván honlapunk archívuma, hány közügyi kérdésben mondott megszívlelendő véleményt. Aki most ismerkedne vele, újságírói tevékenységének egész tárházát találja meg nálunk, s azon ritka író emberek közé tartozik, akiknek szavában megbízhat a szerkesztő és az olvasóközönség. Tovább »
Dánosék könyvét forgatva, eszembe jutottak meghatározó dunai élményeim is. Például a Duna-Fekete-tenger csatorna 1984-es avatási ünnepsége… Azé a csatornáé, melyet az ötvenes évektől kezdve, büntetőtáborok egész dobrudzsai füzérét működtetve, eszelős tervként szerepelt a romániai társadalom napirendjén. Amikor az volt a jelszó, hogy a tenger és a Duna egyesítésével tulajdonképpen az országot kapcsoljuk a nagyvilághoz, s ezzel óriásit lépünk előre a haladás útján. Tovább »
Az 1980-as évek végére Magyarország jutott a legmesszebbre a szocialista táboron belül sokáig megkérdőjelezhetetlen blokkfegyelem béklyóinak lazításában. A kedvező nemzetközi légkörben a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, illetve helyreállítása Izraellel megelőzte a magyar vezetés még nagyobb vállalkozását: a műszaki zár felszámolását nyugati határunkon. Tovább »
a hallgatás
jégcsap-rácsozata
fehér labirintus
Forrás: Kocsis Francisko: Terţine şi alte disimulări (Tercinák és egyéb mutatványok), Ed. Ardealul, Tg. Mureş, 2019. Fordította Cseke Gábor
apró hó angyal
hópelyhek csókolják rózsás arcát
fehér téli szépség
Régi írások bizonyítása szerint, a kávéivás szokása, valaminthogy a kávéházak keletkezése is hazánkban, a török hódoltság idejére vihető vissza.
Kis, sötét zugocskák voltak azok a kávésboltok Budán és eleinte csak török emberek látogatták. Később azonban mindjobban odaszoktak a magyarok is és a kemény fapadokon, napszállatra kivált, rendesen nagy kompániák verődtek össze. Tovább »
ugye él lompos rókaanyám
kérdezte csilicsala csalavári agyalágy
már hosszú évek óta nincs anyád nincs apád
tudta meg csilicsala csalavári agyalágy Tovább »