Nászta Katalin: egy nyelésnyi

nemcsak a fák
a szavak is lecsupaszodnak
elhagyják jelzők, metaforák
a csontos ige marad Tovább »

Cselényi Béla: olajfestékes karácsony

parányi luxus

KENT-szívó típus
egybefüggő hamuval
szidja a rendszert

Budapest, 2019. XI. 24. Tovább »

André Zsuzsa: Macskabagoly

Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.com/

Jancsik Pál: Hernyó a havon

Ugyan vajon hová igyekszel,
csupasz kis élet a fagyos havon?
Egy-két napi meleg kikeltett
e csalóka, télvégi tavaszon … Tovább »

Kiss Székely Zoltán: Akkortájt

Akkortájt az Idő nagyon elfáradt
lábai is térdig koptak már.
Nagyapám kertjéből lopott lábnak valót –
– néhány szikár paszulykarót. Tovább »

Fülöp Kálmán: Minden a helyén

Tegnapi álmunk
érintetlen,
minden a helyén –
maradjon emlék, Tovább »

Bálint György breviárium (111)

Noteszlapok (II)

„Technikai okokból egy idő óta nem lakom együtt a könyveimmel – meséli valaki. – Lakásomban rokonszenves külföldiek laknak, akik könyveim jó részét nem tudják elolvasni. Ezek a könyvek steril magányban élnek, a többiek viszont megcsalnak a mostani lakókkal. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Utókor

Bözödi György lírai hagyatékából*

1956

Tisztul ki az ég, jön a szépidő,
De még minő, de még minő!

1957

Én, én, az esztelen dőre
Nagy dolgokat bíztam az időre.
Azt mondták, mindent eligazít.
de ez nem igaz itt. Tovább »

Bölöni Domokos böngészője

Vizitben Sándor bácsinál (Részlet)

Lelkesíteni, felgyújtani, megművelni színészt senki nem tudott úgy, mint Bródy Sándor. Megvadultak érte, ölni tudtak a fiatal művészek, imádták Sándor bácsit.
Olt fekszik most a temetőben. Milyen kár, hogy nincs a sírnak ablaka. amelyet ki lehetne tárni. Tovább »

Gyalogúton Zanglába (60)

90. nap – november 29.

90 napja vagyok úton, már közel 3 millió lépésnél tartok, egész pontosan 2 994 364-nél, ami a telefonos alkalmazás kalkulusa szerint 2348,85 kilométernek felel meg. Jelenleg Vanban vagyok, a hétvégén indulok tovább Irán felé. Mivel mindenfajta erődítménynek, történelmi értékkel bíró kőnek szerelmese vagyok, egyértelmű volt, hogy egy lépést sem megyek tovább, mielőtt meg nem nézem Van várát. Az eddig látott várak közül mostanáig a nápolyi Szent Elmo, valamint a montenegrói Kotorban, az albániai Krujában és az erdélyi Magyarlétán, illetve Szászkézden találhatók voltak a kedvenceim, de Van monumentális erődje nálam mindet felülmúlja. Tovább »

Bözödi György lírai hagyatékából*

Sokat nem tudok mondani…

Sokat nem tudok mondani
De ami
Mondanivalóm akad
És elmondani szabad,
Elmondom nektek végre, Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (253)

1937 * Adományozó: Magyar Bálint

Markó Csilla: Néha

Tudod néha rád gondolok
néha, mindig
mindig, soha. Tovább »

Bodor Ádám: Én, a részvétlátogató

Amikor meghallottam, hogy meghalt a perzsa konzul felesége, magamra vettem egyetlen öltönyömet, a viseltes mogyorószínűt, ingem fölé barna nyakkendőt kötöttem. Rálehelgettem cipőm orrára, portörlővel kifényesítettem, aztán keresgélni kezdtem a szanaszét heverő farmernadrágok és lovaglónadrágok zsebében. Egy fehér és lehetőleg tiszta zsebkendőre lett volna szükségem. Tovább »

Faluvégi Anna: emlék

te ott voltál
amikor
kiömlött belőlem
a fájdalom Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (252)

A kertben, 1915 * Adományozó: Szekrényesy Réka

Nászta Katalin: Pe drum – Az úton

Pe drum
umblam pe jos – desculţ altminteri
azi doar cu maşină o fac,
ori cu alte vehicule de transport
numai cei visând pentru alţii
se plimbă fără pantofi

*
Az úton
egyébként gyalog jártam
és mezítláb
ma járgányon utazom
csak kik mások álmaival élnek
sétálnak mezítlábason

B. Tomos Hajnal: Nullponton

– Lajos, én mától fogva szabad vagyok. Ezt jól jegyezd meg! Úgy értsd, hogy a testemet is kiszabadítottam a huszonkét éves házasságunk kötelékéből. Abból a rabságból, amely nagy kegyesen biztosította számomra a közös ágyat, asztalt, kocsit és mindenféle francfenét, de soha egy szikrányi lángolást, egy szemernyi örömet sem, amiért érdemes lett volna elviselni a mindennapi robotot. Tovább »

Cselényi Béla: villanydróton a hó

röpke nosztalgia

végül összeáll ez a vers
ahogy a kolozsvári villanydróton
lassan feltornyosul a hó

Budapest, 2019. XI. 23. Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (251)

Mezítlábasok, 1900 * Adományozó: Morvay Kinga

Bálint György breviárium (110)

Naplójegyzetek (I)

Európában egy külön háború folyik hosszabb idő óta, meglehetősen széles fronton: a pesszimisták és az optimisták háborúja. Nehéz a lelkiismeretes állásfoglalás ebben a harcban. Talán a legjobb, ha Harold Nicolsont, a kitűnő angol írót és politikust követjük, aki szerint egyformán gyanús az optimizmus – mely nem akar tudomást venni a valóságról – és a pesszimizmus, mely defetista módon hirdeti, hogy a mai valóság helyrehozhatatlan. Tovább »

Székely költők az árnyékos oldalról

A tervezett száz kötet felé közelít a népszerű könyvsorozat, a Székely Könyvtár. Elhagyta a nyomdát a fenti címet viselő 78. kötet is… Alább az értelmező utószót közöljük, néhány mutatvány-verssel. Tovább »

Gyalogúton Zanglába (58-59)

Mail-interjú Pengő Zoltánnal

2019. november 22-én, előzetes egyeztetés értelmében, 21 kérdésből álló levelet juttattunk el Pengő Zoltánhoz, aki Zanglába igyekszik, hogy nagy vonalakban, kétszáz év távolában, megismételje Kőrösi Csoma Sándor tibeti vándorútját. Aki eddigi közléseink alapján nyomon követte a Törökországot immár elhagyó erdélyi újságíró vállalkozását, nem lepődik meg a kérdéseken. De talán gazdagabb lesz a november 25-én befutott válaszokkal. Szívből köszönöm pengő Zolinak a ránk fordított időt és kívánom, továbbra is vezérelje őt a szerencse csillaga! (Cseke Gábor) Tovább »

B. Tomos Hajnal: Napos oldal

 
Verified by MonsterInsights