Mert olyan szép volt a nap, mint rothadt narancs.
Mert olyan sima volt az arcom, mint gyűrött papíros.
Mert szám tiszta volt, mint agyagos víz martja. Tovább »

A darab

A Fészekben egy társaság vacsorál. Közöttük egy fiatal újságíró, aki ragyogó szemmel beszél a neves írók nagy színpadi sikereiről.
Azt mondja egy hölgy:
— Hát maga miért nem ír darabot?
A fiú szívén találva elpirult. Tovább »

Hogy mi folyik az angol parlamentben, az már gyalázat. Egymás szavába vágnak, egymást kiröhögik. Viszont dönteni képtelenek: se kemény, se lágy Brexit, se új választás, a jelenlegi kormány pedig mondjon le.
Ez rossz fényt vet Angliára, Európára, befolyásolja a világpiac állását, Sí Dzsin Ping röhög a markába. Tovább »

Nem eladó, kérdezi tőlem egy festett szőke, mi nem eladó, kérdezem, a festett szőke mondja, hát a bot, és mutat botomra a festett szőke, mit mondjak, előbb kell nyelni egy nagyot, autentikus, mondja a festett szőke, kellene belőle egy szál nekem, akár lehet is kegyednek botja, mondom, ha már ilyen váratlan esemény ér utol, vagy éppen én leszek a történet hőse, mert van úgy, hogy én vagyok a történet hőse, például most, amikor nem számolok ilyesmivel, Tovább »

Periféria témával hirdette meg a szervező Hargita Megyei Kulturális Központ az idei Hargitai Szalon őszi képzőművészeti seregszemlét. A kiállítást Székedi Ferenc művészeti író, publicista nyitotta meg, az ő nyilvános értékelését közöljük (a Hargita Népe nyomán).

Hat esztendő telt el azóta, hogy Botár László, az addigi megyei tárlatok szervezője gondolt egy merészet és nagyot, eldöntve, hogy 2013-tól a Hargita megyei őszi képzőművészeti seregszemléknek minden évben legyen egy közös témája. Tovább »

Könnyelműség (könnyű elméjűség) lenne kimondani, hogy kalandos élete volt Ignácz Rózsának, színművésznek és írónak. Kovászna város lányának változatos, illetve sokszor a politika miatt válságos életvitele éppen a nemzeti állapotok művészi megfogalmazásai miatt vált olyanná, amilyen volt. Nem egyedüli a magyar művészetekben, irodalomban, akinél az alkotás tartalma, eszmeisége és igénye egybeesik életvitelével, el az elűzetésig, a kivettetésig. Háromszéken, Kovászna városában is értik még a szót, és Budapesten ugyanvalóst igen: Ne szólj, szám, nem fáj fejem! Az okozat egybeesik az okkal. Tovább »

La sfârșit de septembrie – Szeptember végén

(Traducere de Csata Ernő)

Mai cresc în vale flori de grădină,
E verde-ncă plopul sub fereastră,
Dar vezi colo iarna ce să vină?
Nămețită e-ntreaga creastă.
În inimă am încă focul verii
Și-n ea înflorind tot răsăritul,
Dar, părul meu negru vezi albiind,
Bruma iernii am pe craniu. Tovább »

Úgy követed napjaid,
mint olcsó krimi
koholt rémségeit –
(lehet, ez eddig is így volt,
csak nem ilyen bőrközelben) Tovább »

Ez már az ősz – reszket a hold,
tó tükrén remegő kobold ,
szőlős rezeg a dombokon,
hűvös vibrál a fasoron. Tovább »

Kraus Kuti István könyvének bemutatója elé*

Kuti (Kraus) István 1938-ban született Temesváron. 1965-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, ahonnan Temesvárra került. 1972-ben pedig átszerződött Sepsiszentgyörgyre…
Különleges könyv: egy volt színészkollégám megírja élete történetét – regényben. Úgy, hogy végig egyes szám első személyben fogalmaz, néven nevezi a személyeket, szerelmét, családját – és nem köntörfalaz magát illetően sem. Úgy ír, ahogy él, ahogy beszél, ahogy létezik. Tovább »

Becsomagolt lelkem

Szonettpapírba tekerem a lelkem,
így talán megveszik, így eladható,
így pénzt kapok érte, nincs rajta adó,
de a szonettforma sok mindent elken. Tovább »

Félszázadig szívemben hordozom
A hit és kétség örök viadalát,
Magam látását, dogmák tanítását,
És annak képét, aki a szeretet
Szavát először hirdeti,
És a világ ezért Őt keresztre feszíti. Tovább »

Az ember, ember csupán.
Semmi több annál, ki a szabadság jogán,
ma ugyanúgy, mint ama hős ősök egykoron,
naponta eljátszodja az istenekre fogott,
régi-új önmagát. Tovább »

2007 nyarán, születésének 75. évfordulója alkalmából konferencián idézték a Déry-, Krúdy-, József Attila- és Márai Sándor-díjas Bálint Tibor (1932. június 12—2002. január 28.) emlékét a Kolozsvár Társaságban. A zokogó majom könnyei — ez volt az emlékkonferencia címe. Egyik előadó kiemelte, hogy Bálint Tibor egybemosta a megéltet a mesével, és az emberi bűnök bocsánatosságát mutatta be, megosztva műhelytitkait a világgal. Tovább »

Aligha meglepő, hogy a Kuncz-monográfia sikere után Pomogáts Béla a transzilvanizmus irodalmi hatástényezőjével foglalkozik; ha csak az nem, hogy 1977-ben született munkájának eszmetörténeti jellegű alcímet adott (Az Erdélyi Helikon ideológiája). Igaz, egyébként sem is kerülhette volna ki az erdélyi gondolat belső dimenzióiban való mélyebb merítkezést. Hiszen a Fekete kolostornak az írói világképe maga a transzilvanizmus1 (Egy terminológiai megjegyzés kívánkozik ide. Könyve címében Pomogáts a kissé archaizált változatot használja. A kilencvenes évekig a „transzilvanizmus” volt érvényben, s csak az 1999-ben közzétett új helyesírási szabályzat változtatta „transzszilvanizmus”-ra. Dávid Gyula a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztése során „szembement” ezzel az eljárással, és törekvésében jeles szaktekintélyek támogatták. Fellépésük hatására a 2015-ös szabályzat szójegyzékében ismét a „transzilvanizmus”-sal találkozhatunk.)2 Tovább »

— Elvtársam — mondtam én —
nem nagy az eset:
Eljöttem, hogy megbeszéljük együtt…
— Lássuk hát, — szólt Pató —
a kérdéseket,
vessünk rá fényt, mielőtt fölvetjük! Tovább »

Kezdem bánni, hogy valamikor
magamra vettem a verset –
olyan kiszolgáltatott vagyok benne,
mint semmi kis divatjamúlt kombinéban,
úgyszólván majdnem meztelen: Tovább »

Darab a tűzben

Móricz Zsigmond, a pompás „Sári bíró” írója, új darabon dolgozik. A Nemzeti Színház számára írja a darabot. Valaki a múlt héten megfogja:
— Hát készül a darab, Zsiga?
— Hagyj békét a darabbal.
— Na mi az? Valami baj van? Tovább »

miután lenyelted
a mindennapi verset
miután felhígítottad
a mindennapi verset
miután elimádkoztad
a mindennapi verset

Egy életet gondolsz bele
miután