Nagy Gáspár: Az élet legvadabb bozótosából

(a Túlélők dicsérete)

Elfogyott volna már a vérdíj?
Vagy csak lanyhul a titkos szponzorok figyelme?
Talán hirtelen kasszát csináltak?
S hova tűntek a nagy nyári
média-lapukon sütkérező csigák, gyíkok? Tovább »

Meghívó Nagy Gáspár emlékestre

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (68)

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat.

Hornyik Miklós: Titokfejtők

(Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1988, Szerkesztő: Bordás Győző, Műszaki szerkesztő: Maurits Ferenc, A borító címoldalán Kosztolányi keze a Színházi Élet 1930. május 4.-i számából. A reprodukciót Dormán László készítette)

Manapság divat a retró. Főként az ultrarövid hullámú kereskedelmi rádiókban. A világháló tanusítja: országoktól függetlenül annyi a retró-rádió, mint csillag az égen. A hatvanas-hetvenes-nyolcvan évek legjobb dalai. Tovább »

Ilyés András-Zsolt: A szomszéd tökei

Gye­rek­ko­runk nya­ra­in nem kínoz­tunk macskát, vagy vágtuk le ku­tyakölyök fülét–, farkát, mert akadt kívána­to­sabb ten­ni­való is. Páran vol­tunk csak jámbor­lelkűek, akik­nek leg­na­gyobb csíny­tevésünk a szar­ka­tojás lopás volt, de az akácost megmászni néhány tojásért, ha­csak nem volt üres a fészek, nem min­dig volt fájda­lom­men­tes. Tovább »

Kiss Székely Zoltán: Hullámvándor fényhatáron

Hasonlat vagy te, kósza dallam,
hajnalban kelő piciny mosoly,
tajtékos nevetés és komoly,
tiszta, zengő aphrosz, hogy halljam, Tovább »

Gombos Lajos: IM Notre Dame I., 2019

Még több fotó a szerző blogján: http://slowvision.blogspot.com/

Falfirka

Az őszinteség rossz ízlésre vall.

Felfirkálta, szerk. ÁHU

Cselényi Béla: Kelepce

Csapdát állítok.
Tollal kipöckölt füzet.
Besétál a vers.

Budapest, 2019. V. 17.

Székedi Ferenc: Arcok, szavak, emlékek (67)

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat.

Barabási László: Jó szerencsét!

(Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, 1987, Szerkesztő: Varró János, Műszaki szerkesztő: Molnár Attila. A fedőlapot I. Feszt László készítette, Ára 11,50 lej)

Annyi bizonyos, hogy néhány esztendővel a romániai rendszerváltás előtt történt. A Hargita napilapban akkor még működött az Országjáró munkatársunk riportja elnevezésű sorozat, amelyet többen is szerettünk, mert ki lehetett mozdulni a megyéből. Persze, nem mindig kedvtelésre alkalmas témával. Tovább »

Péter Izabella: Vendégváró

Még több fotó a szerző blogján: http://izabellapeter.blogspot.com/

B. Tomos Hajnal: Esetünk tanulmánya

Mióta megismertelek,
négy karom van
és két szájam – Tovább »

Ilyés András-Zsolt: Cunami a Kárpát-medencében

Alig vir­radt, s már ki­kelt az ágyból, pa­pu­csai után ko­torászott a szo­ba sötétjében, majd ki­ment vi­zel­ni a tyúkól mellé. Kémlőn fürkészte az eget, esőfelhők után ku­ta­ko­dott, de azo­kat nem találva magában nyugtázta a napi te­endőit. Ha már ott volt, gon­dol­ta felkölti a ka­kast, hadd ku­korékol­ja ki a haj­nal­ha­sadást. Dol­ga végeztével vissza­in­dult a házba, hogy ve­gyen va­la­mi ren­des gúnyát magára, de a tornácra érve észre­vet­te, hogy a hu­szonéves Mar­ci unokája épp ak­kor lépett be a ka­pun. Tovább »

Márton Károly: Kiszáradt meder

Hídon megyek át,
Por kavarog alattam.
Kiszáradt meder.

Bojti András: Sárga ablakos lány

Elekes Ferenc: Lila öngyújtó

Oda volt ledobva, Amerika földjére. Egy nagy városban, a járdára. Nyári napon pillantottam meg a lila öngyújtót. Majdnem a fele bele is süppedt a megolvadt szurokba. Ráléphetett valaki. Én fölvettem a lila öngyújtót. Úgy, mint egy elhullatott patkószeget. De nem azért, mert majd jó lesz valamire. Nekem azonnal szükségem volt öngyújtóra. Tovább »

Márton Timea: Elárulva

Berobbantál,
Üvegszilánkokon keresztül kellett volna sétálj,
Mert csakis így találhattál volna valaha énrám.
Elfutottál. Tovább »

Fellapozó: Alma és fája

A francia impresszionisták közül mindig is Renoir volt a kedvencem. Úgy véltem: derűs, kedves, emberszerető. Ez volt, képei után, a benyomásom róla. Ez adta kezembe Jean Renoir: Apám, Renoir c. könyvét (Gondolat, Budapest, 1968) is. Érdeklődésemet még csak fokozta, hogy a neves filmrendező saját apjáról írt könyvet – egy nagy művész egy ugyancsak kimagasló művészről –, munkájával azonban nem csak az író szakmának, hanem az olvasónak is feladta a leckét. Tovább »

Pusztai Péter: Elmúlt napok (381)

Szivarszünet * Forrás: a szerző Facebook oldala

Székedi Ferenc: Az előkészületek lázában

Alig több mint két héttel a csíksomlyói pápalátogatás előtt már teljében Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén, a nagy esemény előkészítése. Egyrészt, ahol még arra szükség van, javítanak, szépítenek, takarítanak, olykor a lakosság segítségével, különösképpen ott, ahol május elsejéig a pléhgarázsok tucatjait bontották le. Tovább »

Falfirka

Elnézést, nem vagyok idevalósi. Megmutatná, merre lakik?

Felfirkálta, szerk. ÁHU

B. Tomos Hajnal: Hommage

(Kapui Ágota emlékére, aki most 64 lenne)

Mintha magánya
asszony-szobájába lépnék,
olvasom versét: Tovább »

FRISS 3 – fiatalok színháza

Gubik Petra

A Szentendrei Teátrum 1969-ben fiatal színi hallgatók ötlete nyomán jött létre, s azóta is épít a fiatal, feltörekvő tehetségekre. A Teátrum legjobb korszakaiban végzős rendezőhallgatók vizsgaelőadásai, frissen végzett fiatal színészek alakításai és fiatal írók darabjainak ősbemutatói sorjáztak a programban. Szentendre sokáig adott helyet a művészeti egyetemek és főiskolák nyári találkozóinak, ahol a képzőművészetek, a zene, tánc és a színház fiatal alkotói, előadói nyerhettek értékes tapasztalatokat a közös munkából, s mutathatták meg e közös munka eredményeit Szentendre művészetre éhes közönségének. Tovább »

Ilyés András Zsolt:Tiltott gyümölcs

A 89-es rend­szerváltás előtt az üzle­tek pol­cai nem ros­ka­doz­tak az élel­mi­szertől, mint nap­ja­ink­ban. Hiány­cikk volt az éle­lem, gyak­ran na­po­kig kel­lett sor­ba állni cu­korért, olajért és gosztáti csirkéért. Rövi­den, min­den ehetőt fel kel­lett fal­ni, mert most is van­nak szegény em­be­rek, de ak­kor több volt. Tovább »

M. Simon Katalin: Ébren álmodó

Nyár elején zsenge még a fű,
derékaljnak fényes zöld selyem,
testemhez simul, lágyan ringat,
míg elalszom, ébren álmodom. Tovább »

Elekes Ferenc: Nevada

Mojave. Sivatag. Homok. Siklik velünk a Greyhound távolsági busz. Föltűnnek, s elmaradnak a kaktuszok.
Egy kalapos cowboy még Utah államban ide ült mellém. Az ablakhoz. Hogy lássa a tájat. Így mondta: hogy lássa a tájat. És el is aludt nyomban. Vá Tovább »

 
Verified by MonsterInsights