Harmincöt éves korában, április 8-án hunyt el Gyergyószentmiklóson Burján Gál Enikő festőművész és költő, a Káfé főnix alkalmi munkatársa, Burján Emil szobrászművész és Gál Éva Emese költőnő egyetlen gyermeke. (Egyik dalának címbe emelt szavai sorsszerűeknek bizonyultak.) Tovább »
Re-creatio (1980) * Forrás: a szerző Facebook-oldala
szívből szeretni
szeretnélek
ringatni
kicsit
ó Tovább »
A tűspárnának a
Tűszúrás hiánya fáj.
Fakír rokonság.
…Orbán Balázsra emlékezem
Ő Hadak útján van, végleg hazament, Csaba útján
nyugvó képviselője a székelység örökének.
Néha figyelnek hírnökök és ha segíteni kell lent, Tovább »
Az első világháborús megemlékezések már lecsengtek, de a napokban kezembe került egy olyan könyv, amelyről föltétlenül szeretnék beszámolni (…). Mindenekelőtt azért, mert mélységesen emberi, és teljesen másképpen láttatja az első nagy világégést, mint ahogyan azt az iskolában tanítják, illetve ahogyan a történészek és hatörténészek írnak-beszélnek a birodalmi összeomlásokról, a katonai arcvonalak alakulásáról. Tovább »
Ophelia volt
Akkoriban – esténként
Folyton megőrült,
Fuldokolt az örömtől, Tovább »
A magyar költészet napján született 70 évvel ezelőtt Kristó Tibor költő, szerkesztő, a Hargita Népe nyugalmazott munkatársa. Az évforduló alkalmával Székely Ferenc kérdéseire válaszol.
– Csíkszentimrén születtél 1949-ben, azon a jeles napon, amikor a világ magyarsága a Magyar Költészet Napját ünnepli. Több híres ember indult a századok során faludból, kérlek, mondj néhány nevet.
– Én később tudtam meg, hogy jeles nap, akkor még nem volt az. Viszont anyámtól tudom, hogy apám még józanul állított be az anyakönyvi hivatalba; nem tévesztette el a napot, netán érzett valamit?!… Azonban személynevem már Tiberiuként szerepel a keresztlevélben, a vezetéknevemen viszont maradt az ékezet… Tovább »
A rue Vavinen mentem, szembejött
Az örmény festő, emlékszem, köszönt,
Amit máskor nem is szokott soha. Tovább »
Háromszék * Forrás: a szerző Facebook oldala
Szomorú vagyok.Meghalt a világ legundokabb, legirigyebb, legszemtelenebbb, legkomiszabb, legfölényesebb, legdurvább, leggyanakvóbb és leggonoszabb embere, akivel valaha is összehozott a sors. Tovább »
állok a parnasszus egy kisebb téglapiramisán
félig meszesek a téglák
mintha millió rőtbarna habos tortán állnék Tovább »
Románia országos főügyészéről kiderült, hogy a román Gulág leghírhedtebb börtönében, Enyeden könyörtelenül, még az akkori törvényeket is sértő módon járt el elítéltek feltételes szabadlábra helyezése ügyében. Emiatt feljelentés van ellene emberiesség ellen elkövetett bűntettek vádjával. Tovább »
Játékos huszadik század (1): A játék áldozatai – 1903 – Fortepan.hu archívum
* Levél a munkatársaknak
* Játék József Attilával – szerk. Cseke Gábor
* Elekes Ferenc: Távolság és üveggolyó
* Csata Ernő: Költészet és játék
* B. Tomos Hajnal: Költészetet játszani – valóságosan
* Jóna Dávid: Homo ludens
* Tóth Mónika: Szeretem mások játékosságát olvasni
* Demeter Mária: Kicsi dolgok…
* Székely-Benczédi Endre: Nem babra megy…
* Albert-Lőrincz Márton: Dáriuszi kincsünk
* Hadnagy József: Az idő prérijén
* Lövétei Lázár László: Széna a tűkazalban
* Para Olga: Engedtem a játéknak
* Nászta Katalin: Ha nem játszhatnék, ember sem lennék
* Demény Péter: Játék = bátorság
* Komán János: Játékos vagy komoly tevékenység a versírás?
* Kristó Tibor: Kétsoros játszmák
*Keszthelyi György: A gyerek, ki bennem él
* Füzesi Magda: Merre visz az isten útja?
* Ady András: A nincsvanról
* Somorčík Szombath Rozália: Az üveggolyó
*Szuhay-Havas Marianna: Játszótársam, az olvasó
*Demeter Attila: Hidd el, az élet nem komoly…
*Kiss Székely Zoltán: Abszurd játékaim
*Cselényi Béla: Fordítva megválaszolhatóbb lenne
*Faluvégi Anna: Nem késő játszani
*Albert Csilla: A játék az (tényleg mindig) gyönyörű?
Szerkesztette, a képanyagot válogatta: Cseke Gábor
Opre Roma! * Ádám Gyula fotója
Tegnap [április 9-én] volt a roma világnap. E napot annak emlékére nyilvánította az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává, hogy 1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A fórumon a különböző cigány népcsoportokat képviselő jelenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel. Döntöttek a cigányság nemzeti jelképeiről is: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, cigányok!” jelmondatot. Tovább »
A Káfé főnix magyar költészet napi összeállítása. Témája: Játék és költészet.
Szerzők: József Attila, Elekes Ferenc, Csata Ernő, B. Tomos Hajnal, Jóna Dávid, Tóth Mónika, Demeter Mária, Székely-Benczédi Endre, Albert-Lőrincz Márton, Hadnagy József, Lövétei Lázár László, Para Olga, Nászta Katalin, Demény Péter, Komán János, Kristó Tibor, Keszthelyi György, Füzesi Magda, Ady András, Somorčík Szombath Rozália, Szuhay-Havas Marianna, Demeter Attila, Kiss Székely Zoltán, Cselényi Béla, Faluvégi Anna, Albert Csilla.
Szerkesztő: Cseke Gábor. Illusztráció: Játékos huszadik század – fotógaléria a Fortepan.hu archívumából
Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat.
(Bookart Kiadó, 2013. Szerkesztő: Kovács András Ferenc. Tipográfia és kötésterv: Hajdú Áron. Borítóterv: Részegh Botond)
Sok könyvem és sok dedikációm van tőle. De hogy ezt választottam, nem véletlen, hiszen ebben a mondatban érvényesül a legjobban életének két kulcsszava: a politika és a vers. Pontosabban: előbb a vers, majd a politika, azután megint a vers. Tovább »
Ha majd a Montparnasse-on jársz
s melegen süt a párizsi nap,
szél kapdos fehér papírokat
s a Szajna mellett antik könyvet árul
csitri szellő s szoknyád alá nyúl… Tovább »
Halló! Szól a jó híreket mondó
Telefonhírmondó!
Halló! Halló! Hej!
Ide figyelj! Tovább »
Fotó Dr. Kolozsváry Zoltán, 1970 * Azopan.ro archívum
Jeszenszky Géza történész, a rendszerváltás utáni első magyar, az Antall-kormány volt külügyminisztere, washingtoni és oslói magyar nagykövet márciusban Erdélyt járta mint síoktató, sítörténész. Az erdélyi, s különösen a székelyföldi sípályák helyzetéről szóló tanulságos megállapításait interjú keretében osztotta meg a Hargita Népe vezető szerkesztőjével, Sarány Istvánnal. Ugyanakkor Lehet-e sízni a Kárpátok alatt? című kötetének csíkszeredai bemutatóján – a könyvet Neidenbach Ákossal együtt jegyezte -, a Kárpát-medencei sísport jövője iránti felelősségéről tett tanúságot. Tovább »
mindent meg lehet fogni:
a csésze fülét
a fogkefédet
a fogason hagyott
almazöld inget, Tovább »
Fehér Illés műfordításaiból
…angyalszárnyú kék kristály, a lét idegrendszerének nyüszítő hálózata,
halottak élén őgyelgő árva fiúcska…
Juhász Ferenc
Szegedre sínbusszal érkezve
József Attila megkapó szobra előtt
találtam magam. Tovább »
Még több fotó a szerző blogján: http://azhfoto.blogspot.com/
matat a madár
mintha üres templomban
járna egy hívő
Budapest, 2019. III. 16.
Pusztai Péter rajza