Szász László*: Egyveng. Szétszálazhatatlan irodalom és politika a transzilvanizmusban/1.
2024. július 17.
A transzilvanizmussal kapcsolatos kutatások terén 1990 körül következett be radikális változás. Mindaddig szinte kizárólag mint a sajtót, kiadói tevékenységet, írói csoportosulásokat magában foglaló irodalmi jelenséget vizsgálták. (Arra most nincs tér, hogy ennek magyarázatát részletezzük: miszerint az irodalom volt a Trianon utáni erdélyi magyarság társadalmi életének egyetlen olyan szegmense, melynek kutatását a szocializmus tudományossága […]
Szilágyi-Gál Mihály: A nyugtalan Kelet. Tajvani útirajz/4., utolsó rész
2024. július 15.
4.04. Daan nevű város negyed. Félek az új ízektől, az ismeretlen ételek és italok hatásától, rajta kapom magam, hogy a gasztronómiában is a biztonságot keresem. Otthonom az egész világ, ahogy eddig megismertem, beleértve az ízeket, a szagokat, a recepteket. Most pedig idegen terepen járok, bevetésen vagyok a dzsungelben. Dán, lengyel, nigériai, indonéz, indiai […]
MEGSZÛNT A KÁFÉ.
2024. július 15.
Van, akinek elpárolgott a Káféja, másnak csak egszerûen kihûlt, a szárazság miatt pedig megdrágult a brazil kávé. Vannak még beérkezett szövegek, ezek meg fognak jelenni, és várunk megbeszélteket. Továbbá nosztaligia-albumokban napvilágra kerülnek a Káfé hûséges barátainak, egykori szerkesztõinek mûalkotásai. (gergely) A Káfék története A Káfé logóját Pusztai Péter készítette. A fejlécen díszelgõ kávéscsésze egykori […]
Cselényi Béla: Bátyám temetése II.
2024. július 12.
Robban a magány rajtlövése, de csak másnapra süketít. Budapest, 2024. VII. 9.
Cselényi Béla: Bátyám temetése I.
2024. július 11.
Mindenki tudja, mindenki lépi. Virágot hoznak járgánnyal. Megjegyezném a járgány rendszámát, de reménytelen. Nem fér ceruza a gyászruhába. A gyászruha hibátlan és magasról tesz arra, hogy napló. Budapest, 2024. VII. 9.
cselényi béla: testvérem halálakor
2024. július 7.
észrevétlen magányomat halasbicskával körbe karcolja a gyász ma egész nap szoktattam magam hozzá de félek a holnapi ébredéstől becenévvé törpít egy egyszerű hiány egy hatalmas hiány törpít becenévvé Budapest, 2024. VI. 24.
PROSPERO ERDÉLYBEN
2024. június 29.
DEMÉNY Péter: Húsz évvel ezelőtt arra gondoltunk Dávid Gyulával, hogy jó lenne sorozatot indítani. Olyan életinterjúk jelennének meg benne, amelyekben a színészek vallanak magukról. Az a nemzedék, amely 2004-ben hetven körül járt, pályája nagy részét a diktatúrában töltötte, fényévnyi távolságra szinte minden tévéfelvételtől. Legalább így örökítsük meg őket. Az ötlet nagy sikert aratott, […]
Szilágyi-Gál Mihály: A nyugtalan Kelet. Tajvani útirajz/3.
2024. június 28.
3. 19. Esős reggel, 18 fok. Tegnapelőtt 28 volt. Február 12-i érkezésem óta hol 20 fok van, hol 30. A ház körül ismeretlen madárhangok és érthetetlen emberi szavak. Öt hét után az idegenség már otthonos. Tegnap rájöttem, hogy visszautazásomkor nem ugyanarról a sanghaji repülőtérről indul a gépem Frankfurtba, ahova Tajpejből megérkezem majd. A […]
Lucian Blaga: Évek, bolyongás, álom
2024. június 26.
Az évek várostól városig vezető léptei apránként megnyúlnak. Állok, fürkészem a sovány földet, úgy tűnik, a szüntelen küzdelem, bolyongás és keserves babér évei sírig tartanak, akár a rám bukó szél, mi lényem szikkasztván szikkasztja. E bolyongás nem lelhet beígért fundamentumot, a felőrlődést csökkenteni sincs esély, talpam alól nem bukkan elő a megérdemelt rög […]
Guelminó: Komjáti Eszter
2024. június 25.
Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített. Komjáti Eszter – Eszti. Hogy boszorkánynak miért ábrázolta, nem tudom. Talán azért, mert akkori szemmel nézve nem a legcsinsabbak közé tartozott? Apám egy megjegyzése […]
Tóth Mónika: Te vagy
2024. június 25.
Több vagy, mint a reggeli harmatom, amely napkeltét és napnyugtát felülmúl, több, mint a tenger árapálya vagy korallja, több, mint egy ismeretlen esőerdő hasadása. Te vagy a lelkitársam. Természetem társa.
Szilágyi-Gál Mihály: A nyugtalan Kelet. Tajvani útirajz/2.
2024. június 24.
15. A tajvani antikommunista diktatúra ugyanolyan házakat épített az ötvenes-hatvanas években, mint ebben az időben a kommunista diktatúrák. Tézis – antitézis. Ráadásul a pártszervezés, a demokratikusnak nevezett centralizmus, amelyből a kínai-tajvani nacioanlista kuomintangban és a kommunizmusban is csak a centralizmus volt igaz, a lakosság egymás elleni megfigyelői beszervezésének hasonló gyakorlatai, ma már inkább egy […]
Robinson Jeffers: Finnország elbukott
2024. június 23.
A sáfrány-szegélyű tengerparttól a magasságos ég sötétkék dómjáig arany létraként emelkedik öt bolygó meg a tündökletesen zsenge hold. Ma a vadvirágok első tűzijátéka: sárga ibolyától, kék szemű fűtől ujjongott domboldalunk. Ily ragyogással ér véget ez a fenséges nap, március 10. – Az egész télen át tartó halálmegvető bátorság, a hóban folytatott nagy küzdelem ellenére […]
Bencze Mihály: Matematika és irodalom. Ady Endre és Fejér Lipót barátsága
2024. június 22.
Cikkemben megpróbálom érzékeltetni, hogy neves személyiségeink hogyan éreztek rá a matematika és irodalom kapcsolatára. Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) az előző századunk költői hatalmassága, hazafi volt és forradalmár, példamutató magyar és európai gondolkodó. József Attila (Budapest, 195. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) mindössze harminckét évet élt, […]
Szilágyi-Gál Mihály: A nyugtalan Kelet. Tajvani útirajz/1.
2024. június 20.
02. 11. Tizenkét óra harmincöt perckor szállunk fel. Három-négy óra múlva elhagyjuk a Kaukázus légterét, besötétedik. Tudom, hogy diktatúrák alszanak alattam. Akikkel szemben most itt tizenegyezer méter felett és mínusz hatvan Celsius-fok alatt ugyanolyan biztonságban vagyok, mintha demokráciák lennének. A sehol léghajóján utazom. És a kérdésre, hogy hány óra van, az a válasz, hogy […]
Lucian Blaga: A bölcső (Boda Edit fordítása)
2024. június 19.
Eugenia Brediceanu asszonynak Vonszoltam magam, szenvedésben. Tán a bennem túlcsorduló lélek viselt meg. A dombok fölötti virradat épp szemhéját, kialvatlan szemét nyitotta. Zavartan kérdeztem magamban: Nap, hogy tudsz még mindig ujjongani az égre gördülésnek? Aztán, ahogy azon az álmatlanság verte reggelen ólomléptekkel hol erre, hol arra bolyongtam, egy rejtett zugban […]
Tóth Mónika: Látom benned
2024. június 18.
időről időre látom benned a szépséget, és a sötétséget. Mindkettő zseniális.
Cseke Gábor: Indulás előtt
2024. június 17.
vonat az állomáson lám lám betolat szabadul mindjárt a lépcső s te felrakod a cókmókodat szoknyád meglendül feszülő lábad fölött utadat jól bemérték víg vasúti mérnökök óránkra nézünk öt perc és elrobog a vagon hiába szólnék hát ülünk hallgatagon
Boda Edit: Álom a Katorin. Csakis azt fordítottam, ami mélyen megérintett. Interjú
2024. június 14.
Kezdjük egy rövid curriculum vitaevel: honnan származtál el? Valamiféle bogáncsos helyen élsz… Verseid sok helyen jelennek meg, Erdélyben és Magyarországon, köteted tíz van, ha jól tudom. 1975-ben születtem a Szilágyság Tövishát nevű tájegységének egyik falujában, Mocsolyán, Ököritó tőszomszédságában, mely utóbbi település 1910-es irtóztató tűzesetéből ihletődött Móricz Zsigmond Fáklya című regénye – aztán: pontosan […]
Cselényi Béla-album: A lélek besorozása
2024. június 13.
megérkezve paraszti tájra kövekre lépdelve átszeltük a csermelyt meginogtunk a víz fölött parasztház következik paraszti fiúval hátán metilin kék pettyek sorvasztják a kiütéseket sebsorvasztó oldattól kéklik a paraszti hát Budapest, 2024. IV. 8—9. Kosz és magány Írnék verset. Címe Kosz és magány lenne. Így hangzana: „magány és […]
Guelminó: Zabos Jenő
2024. június 11.
Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített. Zabos Jenő – Jenci amivel kitűnt: szerette a lányokat. Orvos lett, kitűnő endokrinológus. Egyike az élő osztálytársaknak.
Kittenberger Kálmán emlékére. Kittenberger-emléktábla avatás Tatrangon 2024. május 31-én
2024. június 10.
„A Lettima-hegyek alól, súlyosan megsebesülve, tizenkét nehéz és sok apró sebtől és nagy vérveszteségtől elgyengülve hoztak a másszaiak Mosiba. Június 11-én reggel leütött egy oroszlán. Mindez nem történt volna, ha puskám a második lövésre nem mond csütörtököt, midőn a meglőtt oroszlán támadott, és közelre kellett várnom, mert a magas fűben nem láttam. Irtózatos küzdelem […]
Edith Södergran A jácint. Angolból fordította Boda Edit
2024. június 8.
I Merészen állok, révülten, reménnyel. A sors hógolyói vajon eltalálnak? Hadd omoljon be a hó barna hajamba, áldott torkomat hadd hűtse pihe. Felszegem fejem. Titkomat őrzöm. Uralkodni fölöttem ki tud? Sértetlen vagyok, halált nem ismerő. Szeplőtelen csengettyűjű tavaszi virág, mely a rét felhőtlen gondtalanságából előtörve a világban eltiporhatatlanul, oltalomban, ellenszegülés nélkül lakozik. II […]
Kávéházi kibeszélések. Interjú Abafáy-Deák Csillaggal
2024. június 4.
Könyved jelenik meg, amelyiknek a címében, ha jól tudom, a kávé szó szerepel. Miről van szó, a Káfé olvasóit érdekelné a válaszod. Az idei, 60. Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötetem fülszövegét Gáspár Ferenc így indította: A Valaki hozzon egy kávét olyan könyv, amit nem lehet gyorsan elolvasni. Csak lassan, meg-megállva, elandalodva, ahogyan száz évvel […]
Guelminó: Dobos Júlia (Duci)
2024. június 2.
Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített. Dobos Júlia – Juci. Dagi-madár létére az egyik leghuncutabb osztálytársunk volt. Ha nem tévedek, közgazdasági egyetemet végzett. Már nincs közöttünk. A Guelminó-sorozat