Lakott a szomszédban egy öreg festő, mindenki csak Krikszkraksz bácsinak ismerte. Nem vitás, rászolgált erre a ragadványnévre, aki csak a műteremnek kinevezett fészerben nézelődött az udvar végében, megállapíthatta, hogy Krikszkraksz bácsit a krikszkrakszai után tényleg úgy kell hívni, más név egyáltalán nem illik rá. Utólag persze megokosodtunk, és arra is rájöhettünk, hogy a nonfiguratív festészet […]

Habár én 23 évvel a trianoni diktátum után születtem, miután megismertem a térképet, úgy 4-5 éves koromban, mindjárt Trianonról is tudomást szereztem. Anyai nagyapám ugyanis Ó-Becséről származott. Az I. világháborúban huszárként szolgált. Amikor leszerelt és az imádott lován éppen hazaérkezett a szülői házba, amikor az ó-becsei kisbíró a főtéren kihirdette, hogy másnap bevonul Becsére is […]

Gyermekként, 18 éves korom tájékán másra se vágytam, mint megszabadulni a kisvárostól. Szűknek, parlaginak, korlátoltnak gondoltam Székelykeresztúrt, amely kibontakozásomnak is kerékkötője. Bukarestbe mentem egyetemre, magyar–német szakra, mert az még messzebb van, mint Kolozsvár.

VASS ÉVA emlékére Vass Éva a magyar színjátszás nagyon drága, varázslatos ékszere, aki örök ingaóraként jár velünk, értünk, és nekünk idézve múltbéli pillanatokat, elkopott filmek mondatait, képeket, érzéseket, szóval mindent, ami színház és film.

Tessék kiengedni a reterátra, mondta a gyerek, tán már az F vagy az M betűt tanulták, igen, az M volt, mert ilyesmiket olvastak az ábécéskönyvben: Miki megy, Mimi mos, még ma. Az utolsó padból jelentkezett, meglehet, Jóskának hívták, Grégely Jóskának. Ki kell menjek a reterátra. A tanító néni eltátotta a száját, hova te, kérdezte, mint […]

Búcsú lesz, zarándok nem. A lehető legtömörebben így lehetne összefoglalni a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú helyzetképét a koronavírus miatt. Mit is jelent ez? A búcsús szentmisét holnap délben, fél egy órai kezdettel megtartják, de csak online vagy a Duna TV közvetítésében lehet követni. A búcsút szervező ferencesek már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozták, hogy sem nagyobb, sem […]

In Memoriam Sir DIRK BOGARDE Sir Dirk Bogarde május 9-én lépett le angolos eleganciával, de a világ filmvásznain örökkön él. Először a Spanyol kertészben láttam, zsenge koromban, és amikor felnőttként újranéztem cseppet sem értetlenkedtem néhai rajongásom miatt. Utolsóként Gustav von Aschenbachként köszönt rám, a Halál Velencében erkölcsös-erkölcstelen, önmagát elsorvasztó írójaként. Egyedülálló alakítás, az alapművel egyenrangú […]

Ma a legérdekesebb kérdések egyike, hogy miként befolyásolja közép- és hosszútávon a világjárvány – amelynek végéről, visszatértéről nem sokat tudunk, kártételeiről sem mindent – az egyes kormányok népszerűségét, esélyeit, különösen ott, ahol a közeljövőben választások lesznek.

Kedei Zoltán kilencvenéves Ars poetica Valójában mi is a művészet? Szerintem: égig érő kapcsolat, csillagos égbolt, hajnal, test, gondolat, akarat, várakozás, kiteljesedés, öröm a szépségben, elegancia, érzés, emlék, szeszélyes szenvedély, megrázó benyomás, tántorgó mélység, a jelen hűsége, szárnyaló gondolat, angyalok tánca, téremlék, fénycsillag, harmónia, az elárult éj fanyar emléke, hit a szép kimondásában, amikor és […]

(Írták H. G. Wells, Hacsek és Sajó) KÉTEZERHÁROMSZÁZHUSZONNÉGYBEN vagyunk. A Világállam technokratikus alkotmánya éppen tegnap lépett életbe. Gyárközpont, a Világállam fővárosa, nagy munkában van, ugyanis a nemzetközi Fülpiszkáló Üzem megkezdte működését, hogy a hét végére befejezzék négymilliárd földlakó részére az egyforma, megfelelő fülpiszkálók előállítását.

Valaki szöszmötöl a sétatéren, ami azért is furcsa, mert este olyan a hely, mint az alvó Csipkerózsika kastélya, télen beszövik a fagy indái. Ez tehát egy téli történet, de a mai néptelenségben akár májusi is lehetne. A hídközeli szemétkosár mellől valaki fölszedegeti a sebtében elhajított cukorkás- meg csokispapírokat, zacskókat.

Egyre inkább úgy vagyok vele, az első mámor után megfontolom, mit közöljek mindabból, amit írok. Ha van öregkori újjászületés (van, én vagyok példa rá), eleinte boldogan, lazán, de azért nem felelőtlenül mindent világgá kürtöltem. Ahogy telik az idő, úgy fogy belőlem ez a fajta bátor merészség. Mert mi van, ha mégsem jó?

Boldog születésnapot, CANDICE BERGEN! Egy szavazás alkalmával ő volt a legvonzóbb nő, a hetvenes években. A világ férfiai szerint. Pedig sokan futottak még… Persze az is kérdés, már nem emlékszem, hogy milyen korosztály és milyen foglalkozású hímnemű-lények voksoltak…

Erdélyből indulva, németországi vargabetű után, a kilencvenes évek elején telepedtem le Budapesten. A közértben, a zöldséges részlegen láttam először kiírva azt, hogy tv paprika. Méregettem a halványsárga, formás darabokat, és nem tudtam megfejteni, miféle különleges zöldség lehet ez. Mi köze a tévéhez? Sorozatra utal, mindig újabbat és újabbat fogyasszunk belőle? Unalmas filmekhez szendvicsre tegyük?

Kinéztem magamnak egy apró, mohás tetejű házikót, mely ott kuporgott a csöndes erdő mellett, az udvar füvében ijedős gyíkok rohangáltak, egyik erre, másik arra, kíváncsi madarak néztek le a tetőről, mintha azt kérdezték volna tőlem, mit keresek itt, talán elvesztettem valamit, hogy oly sűrűn tekintek a földre, de nem kérdeztek semmit,

Korábbi években ilyentájt iratkoztunk utazásra, bár vagy öt éve már ott lebeg a tiltás a vizek felett. Mi ugyanis nem vagyunk katasztrófaturisták, akik előbb lefotózzák a fuldoklókat, s csak utána gondolnak (ha igen) arra, hogy most már menteni kellene, még mielőtt a vízbe vesznek.

A Free Camp Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor tizenöt esztendővel ezelőtt, 2005-ben indult Csíkszeredában, abból a megfontolásból, hogy egyrészt a Székelyföldről is be lehessen pillantani, hová, merre tart a huszonegyedik században a világ képzőművészete, másrészt pedig kimondottan érdemesnek és érdekesnek tűnt felfedezni azt is, miként látnak minket más országok művészei, mit vesznek észre mindabból a természetes és […]

Távolról az örökség vagyon, hirtelen meggazdagodás, melyre áldomást érdemes inni. Karnyújtásnyiról viszont, bármekkora is, hagyaték. Valaki hagyta. Maga után hagyta. Halála által rád. Úgyhogy vagy a hozzá fűződő jó, vagy a rossz emlékek fosztanak meg az örömteli számbavételtől.

Libanonban a Hezbollah ezerötszáz doktort és háromezer mindenféle rangú képzettségű medikust állított vírusellenes csatarendbe több kórházat működtet lehetőségei szerint tesztel hoteleket alakított karanténközponttá illetve gyógyszerezni próbál az afganisztáni tálibok helyes kézmosási fertőtlenítési technikákat posztolnak és vannak harcosaik kik szappant meg maszkot osztogatnak

Egy falusi ismerősöm megállít az utcán és azt mondja, magyarázzam meg neki, amit ő nem tud felfogni. Azt írja az újság, hogy „januárban stagnált a munkanélküliségi ráta”. Mondom, ezt tudományos emberek találták ki. Éppen ezért nem könnyű nekünk, egyszerű népeknek ennek a mondatnak az értelmét felfogni. Ehhez tudomány kell és műveltség. Egy tudományos ember nem […]

nem egészen két lépésre tőlem ott reszkettek nem is olyan nagy a házunk s amikor ajtót nyitottam az volt az érzésem hogy ezek mind beesnek engedve a feltorlódás-nyomásnak szétvetik az előszoba-konyhát hogy ezek mind-mind ott vannak s igazam lett mivel a reggeli kérdésem is kint volt szót sem szólhattam csak fejemmel vágtam na gyertek be […]

kölyökkoromban hallottam először hogy akkor nevezhető gyanúsnak a csend ha azt az amúgy izgőmozgó gyerek produkálja gyanusnak és rendszerint baljósnak minősül ilyenkor a silence amelyet akkor már az istennek sem lehet Prudhommeos szóhasználattal charmeur de l’oreillenek hívni

A múlt hétvége óta a felszabadulás rég nem érzett eufóriájában fürödnek egyes polgártársaink. A megosztottság vírusa, bár derekasan terjed, még nem szakította teljesen ketté a társadalmat szabadságpártiakra és biztonságpártiakra; a kormányok nem azt mondják, hogy mindent szabad, de már azt sem, hogy semmit sem szabad. Arafat doktor nem a boldogságunkra tör, amikor egészségügyi megfontolások alapján […]

azt álmodtam hogy egykori Testvériség sugár-utcánkban ott ahol a legtöbb voltszekus szekondhand Toyotája parkol csak úgy egyszerűen és kissé halottra váltan megjelent Don Francisco de Padrafingo Don Bézémonkül (motshok francia migráns)

„Ez a város a természet törvényeinek alapos ismeretével épült, de olyan lények számára, akiknek lelkiismeretét az egyenlőtlenség nem bántja, akik belenyugosznak a kiválasztottakra és kitaszítottakra való fölosztásba.” (Mereskovszkíj, Leonardo da Vinci, Dante kiadás, 19000 példányszám) Kissé beleunván a csöndbe és a magányba, ehhez a régi mesterhez fordultam, s a végén arra jutottam, az ember ma […]