A költészet világnapjára a csodálatos Kosztolányi: „Azt tapasztaltam, hogy az izgatott emberek általában jól fogalmaznak. A halálra ítélt a vesztőhelyen ritkán kezd ilyenféle körmondatokba: „Van szerencsém kijelenteni, hogy nem zárkózhatom el annak megállapításától…”, hanem többnyire tárgyilagos, nemegyszer ötletes is, és minthogy erőszak fojtja belé a szót, a dolgok elevenjére tapint azzal a szokványos, de soha […]

ZERKOVITZ BÉLA kérdezi: — Közel harmincesztendős muzsikus-pályámon minduntalan beleütköztem egy idegen szóba. Ez a szó: sláger. Most már arra szeretném kérni a bölcs Színházi Életet, mondja meg, hogyan lehetne ezt kifejezni magyarul egy szóban? Incze Sándor főszerkesztő: — Azt még viseljük el, hogy a sláger szó idegen. Csak maguk a slágerek legyenek magyarok. Színházi Élet, […]

VEGYTAN Karinthy és Kosztolányi a tudomány minden ága iránt érdeklődik. Legutóbb a Hadik-kávéházban a vegytanból vizsgáztatták egymást. — Meg tudnád mondani — szól Karinthy —, hogy minek a képlete az As2O3? — A nyelvemen van — mondja Kosztolányi. — Akkor köpd ki gyorsan, mert éppen arzént szopogatsz! Színházi Élet, 1931/11

„Eötvösnek kora ifjúságától kezdve szokása volt kis zsebkönyvekbe írni munka vagy séta közben támadt gondolatait és ötleteit, melyeket azután műveiben felhasznált. A Gondolatokat is ilyen feljegyzésekből állította össze. Az eredeti zsebkönyvecskéket azonban kevesen látták… (Lukinich Imre: Eötvös József Naplójegyzetek – Gondolatok 1864-1868, Előszavában írta. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1941.)

MIÉRT IS ÉL MÉG? Kosztolányi Dezső egyik lap szerkesztői üzeneteit csinálta néhány év előtt. Egyszer kezébe került egy vers, amelynek ez volt a címe: „Miért élek még?” A költő elolvasta a verset, és a következő üzenetet írta rá: „Miért élek még?” Azért, mert nem személyesen hozta el versét szerkesztőségünkbe. Színházi Élet, 1931/6

KABARÉ 1936-BAN Egyik nagy bukaresti napilap jelenti: Bunghie Josif botosányi pincér éjjeli szolgálata után hazament, és elszunnyadt. Közben adóvégrehajtók hatoltak a szobájába, és holmi 15 lej hátralékos illeték fejében elvitték a ruháit. Burghie pedig kapta magát és hálóingben — amelyre rávette ugyan a lepedőt és paplant is, nehogy szeméremsértésért is meggyűljön a baja —, felballagott […]

Katinak hívták, náluk csak a keresztnevet szokás tudni. A szomszéd faluból hozta be az anyja a tanítókisasszonyékhoz. Azért éppen oda, mert az öreg nagysága nagy kertbolondja s a város végén tart házat, hogy tágas helyben ültethessen. Így a jobb, ha már egyszer ki kell adni a háztól, márpedig Kati nemcsak azért megy szolgálni, mint a […]

Van, aki nem hisz a finnugor rokonságban, mert az erősen „halszagú”. És a halszag nem a legkellemesebb illatszer a világ szalonjaiban. A Válogatott rénhíreim viszont egy sokat tapasztalt, egyetemi finnugrisztikai kutató, Klima László válogatása a Nyelvc és Tudomány folyóirat rovataként megjelent egykori írásaiból. A tanulágos, olvasmányos kötet fülszövege alább olvasható. Függetlenül kinek-kinek a meggyőződésétől, véleményétől, […]

A bukaresti Új Magyar Szó – a 2005-ben megszűnt RMSZ után alapított, majd internetre költöző papíralapú magyar napilap, megjelenésének első éveiben közvélemény-kutatást végzett olvasói körében: kit tartanak a legnépszerűbb hírlapi szerzőnek. Az eredmény szerint: szerencse a szatmárnémeti Sike Lajosnak kedvezett. Hamarosan – 2008-ban – Szatmárnémetiben megjelent a népszerűnek tartott riporter A 70-kedő firkász avagy Ki […]

NEKÜNK IS VOLT HÁRYJÁNOSUNK Nekünk is volt háryjánosunk, mint csaknem minden falunak. Vasutas Szabó Lajos vagy Hazug Szabó Lajos volt a neve, és bár már rég elhunyt, egyik-másik meséjét máig emlegetik. Olyan bicskája volt például, amellyel egy hatalmas medve mancsát sikerrel megoperálta, ugyanis szálka ment beléje. Köszönetképpen a medve háromszor bólintott a fejével. Hazug Laji […]

SOMOGYI NUSI ÉS A TÖRKÖLY Somogyi Nusi bevégezte sikerekben dús szezonját a Király Színházban, és elhatározta, hogy Norderneybe megy nyaralni. A nyaralást megelőzően hatalmas bevásárlásokat eszközölt, s egy csemegekereskedő megkérdezte tőle: nem fél-e a tengeri betegségtől? Mikor Somogyi bevallotta, hogy ez az egyetlen dolog a világon, amitől fél, a kereskedő nagyszerű tippet adott neki: — […]

Volt egyszer, hol nem volt, még az északi sarkkörön is túl volt egy hóval-jéggel borított sziget. Lakói a Sarki kocsmában szokták megtárgyalni ügyes-bajos dolgaikat. – Hiába mentem ki korán a lékhez, nekem már nem jutott fókahús – búslakodott Márton, a becsületben megsárgult bundájú, öreg jegesmedve.

Seprődi Kiss Attila (Sepsiszentgyörgy, 1941. február 17 – Budapest, 2008. augusztus 1) – erdélyi magyar színházi és televíziós rendező, műfordító, színész, Kiss Árpád (1902) és Seprődi Anna (1902) fia. (Seprődi Kiss Attilával Bérczes László beszélgetett 1989 ben. A szöveg 1990 decemberében jelent meg a Hitelben. Részleteket közlünk belőle.) *

MIKSZÁTH ALBERT Néhai Mikszáth Kálmán fia*, harminckét èves korában meghalt. Miniszteri tisztviselő volt, de időnként avatott kézzel forgatta a tollat. Komoly, értékes írói talentum volt. Hangulatos tárcákat irt, sőt sikerrel próbálkozott meg a komoly vezércikk-írással is.

BECSÜLETES SZÁLLODA Vig Miklóst, az Intim Kabaré tehetséges komikusát vidékre hívták vendégszerepelni. Este érkezett a vidéki városba, s mivel kocsit nem talált, gyalog keresett szállodát. Talált egyet, szobát vett, s lefekvés előtt — szállodai szokás szerint — kitette gyaloglástól poros, piszkos cipőjét az ajtó elé. Reggel, amikor felébredt, meglepetten látta, hogy a cipő ugyanolyan poros, […]

Szemükben annyi hit és annyi szent Rajongás tündököl. Kimondhatatlan, Forró, sebző szerelmük úgy kizeng A vén szövegből, a kopott szavakban. A szende: csurranó tej, égi báj, A cselszövő? Oly rút, akár az ördög. A hős fenségesebb, mint egy király, A hősnő a jóság, mely testet öltött.

12 ORSZÁGBAN, KÖZEL 21 500 FELOLVASÓ SZÓLALTATTA MEG PILINSZKY JÁNOS MŰVEIT – ÖSSZESÍTETT ADATOK A 13. NEMZETKÖZI FELOLVASÓMARATONRÓL Pilinszky János műveiből olvastunk fel a költő születésének 100 évfordulója alkalmából a 13. Nemzetközi Felolvasómaratonon 2021. február 23-án. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által Hargita Megye Tanácsa támogatásával szervezett eseményen 12 országból 21 447-en olvastak fel. […]

A SZÍNÉSZT NEM KELL TANÍTANI? Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a színészt nem kell tanítani. Megtalálja az a maga helyes útját s addig tévelyeg, addig kalandoz, amíg egyszerre csak azon veszi észre magát, hogy művész. Azt hiszem, az ilyen inkább azon veszi magát észre, hogy megvénült, s még mindig keres, és bizonytalanságban tévelyeg. Dr. […]

BECSÜLETES SZÁLLODA Vig Miklóst, az Intim Kabaré tehetséges komikusát vidékre hívták vendégszerepelni. Este érkezett a vidéki városba, s mivel kocsit nem talált, gyalog keresett szállodát. Talált egyet, szobát vett, s lefekvés előtt — szállodai szokás szerint — kitette gyaloglástól poros, piszkos cipőjét az ajtó elé. Reggel, amikor felébredt, meglepetten látta, hogy a cipő ugyanolyan poros, […]

A marosugrai Haller grófokról nemcsak műveltségük, Kazinczy által dicsért könyvtáruk, Haller László (1717-1751) francia nyelvtudása, a nagyra becsült, Montesquieu-művet fordító, franciául író, verselő, marosvásárhelyi színházpártoló (V.) Haller Gábor (1749-1822) jut eszembe, hanem az a francia jószágigazgató is, aki ellen 1848 elején gróf Teleki József királyi főkormányzóhoz egy panaszlevelet íratott Trombitás István marosugrai úrbéres, kerekesmester, akinek, […]

Itt állok Marosvásárhely egyik kis parknegyedében, vagy inkább -nyolcadában, ősz van, borús az ég, és mégis valami megmagyarázhatatlan kellemes érzés, funkcióöröm tölt el. Indultunk neki ötven évvel ezelőtt, indulok neki most: az ismeretlennek. Fogalmunk sem volt róla, hogy nem egy lapba, hanem a kor falára írunk, s ki tudja, lesz-e még kor egyáltalán, hát még […]

CSIKLASS MEG! Amerikában még mindig tilos az alkoholfogyasztás. Titokban igen nagy árakat fizetnek az eltiltott alkoholért, és az amerikaiak kedvenc itala, a whisky a legkeresettebb árucikk az egész újvilágban. Az egyik amerikai operettszínház, a Hammersteins Theater ezt a nagy whisky keresletet ügyesen használta fel reklám céljára. Az ismert whisky-üvegek mintájára miniatűr-üvegeket készíttetett, és ezeket a […]

HOGY JUTUNK EGY KORTY ITALHOZ? Ismerősömmel találkozom, és kérdem: hogy van? Legyint s azt mondja: rettenetesen. Mi baj? — Kiderül, hogy iszonyúan fáj a foga. Már egy hete. Iszonyúan fáj, kimondhatatlanul, rettenetesen. Fogyott hét kilót, és komolyan foglalkozik a fájdalom megszüntetésének leggyökeresebb gondolatával, a — halállal. Én a foghúzást ajánlottam. Erre kiöntötte féltve őrzött titkát, […]

ÁBRÁND ÉS VALÓSÁG Az ifjú költő arról ismeretes szűkebb baráti körben, hogy — finoman kifejezve — a valóságnak meg nem felelő dolgokat szokott előadni. Ebből következik az alábbi jelenet. Az ifjú költő odalép Szenes Bélához, és szól: — Olvastad a versem a Nyugatban? — Olvastam.

Ion Mihai Pacepa tábornok 92 éves korában a koronavírus járvány következtében a napokban elhunyt. A legendás titkosszolga alakjának és életútjának felidézéséhez Ara Kovács Attila egykori elemzését hívtuk segítségül, aki 2013-ban a Magyar Narancsban így emlékezett meg Pacepa alakjáról: