A „Wiener Zeitung” véleménye a magyar nemzetiségről A „Kolozsvári közlönyben” Dózsa Dániel egy lelkes czikket ir, ezen czim alatt „Szeressük egymást.” A czikk végén e sorokat olvassuk: Szeressük magyarokul egymást, ha senki sem fogna minket szeretni, akkor is s még inkább szeressük egymást. De örömérzettel tapasztalhatjuk, hogy kezdenek nem ignorálni, s habár itt-ott a külföldi […]

Volt egy ismerősöm Párizsban, a Sorbenne-ra járt, khánnak mondta magát s költő volt, mint minden betűvető perzsa. Ez az ifju khán azt állította, hogy az ő családi kastélyuk éppen ott van, ahol valamikor a Bábel tornyát építették. Ez az én furcsa ismerősöm jut az eszembe, amikor teheráni táviratokat olvasok.

Tokaj Tokaj világhirü magyar mezőváros Zemplénmegyében a Tisza és a Bodrog folyók összefolyásánál, jó magas hegy alatt, 3500-nál több lakossal. Épületei közt megemlitendők a katholikusok, reformatusok, ágostaiak, n. e. görögök és zsidók ima- és szentegyházai. Van itt nagy sólerakóhely, posta- és gőzhajó-állomás és derék fahid a Tiszán négy kapura, továbbá több eczet- és igen jeles […]

A nagy Napoleon három arzcképe Párisban, a franczia királyok hajdani palotájában, a Louvre-épületben melly most nemzeti muzeumul is szolgál, számos nevezetesség van, mellyek I. Napoleonra, a mostani császár nagybátyjára, emlékeztetnek. A hová, csak pillantunk, mindenütt az ő reá emlékeztető tárgyakra, az ő kifejezésteljes arczának másolataira találunk itt: e nevezetességek közül három rajzot közöl mai számunk.

Némelly alávalók… Több helyről értesültem, miszerint némelly alávalók magokat hol gyermekemnek, hol öcsémnek adván ki, nevemben számomra segélyt, vagy kölcsönpénzt kéregetnek. A sors hosszasb idő alatt sújt, de érzek magamban a mindennapi kenyerem megszerzéséhez szükségelt tehetséget, a nélkül, hogy a tehetetlenségig igényelte kéregetésre szoruljak, vagy a mostaninál sulyosb helyzetemben szorultam volna, mire szerencsés atyai körülményeimben […]

Győzedelmes napok Báró Bánffy János őrnagyot küldték Szatmárra, hogy a Dézsnél megvert sereg vezérletét átvegye. De a sereg még a Bánffy megérkezése előtt választott magának vezért. Egyhangúlag s nagy lelkesedés közt kiáltotta ki vezéréül Zsurmayt, a Vilmos-huszárok vitéz kapitányát. (Zsurmay lengyel volt, magyarul törve beszélt, de ügyünkért annyira lelkesedett, hogy lengyel hangzású Zsurmaczki nevét is […]

Beszélgetés Nagy Gyöngyvér fotográfussal November 15-én, pénteken mutatják be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csík­szeredai kari könyvtárában Nagy Gyöngyvér csíkszeredai fényképész Mezei József élet­műve című albumát, amely a Virtuális Nagybánya Egyesület kiadásában jelent meg. Az esemény előestéjén a csík­szeredai Hargita Népe napilap interjút közölt a szerzővel, amelyből megtudhatjuk e nem mindennapi mű keletkezéstörténetét. Az interjú […]

Aradon a fogházban, a munkateremben egy rab megölte a társát. Mintha csak ott lettek volna valahol a falujokban a korcsma udvarán, s az ital elvette volna az eszüket. Összeszólalkoztak, a gyorsabb kezű ütött, s aki az ütést kapta, meghalt. Éppen az, aki a halálos ütést kapta, három nap múlva már szabadult volna a fogházból.

Egy kis lapszemle November 13-án, a magyar nyelv hivatalos napján mindenfelé sok mindent összehordanak a magyar nyelvről – többek között tovább éltetik azokat a „mítoszokat” (tévhiteket?) is, melyek a magyarral kapcsolatosak.

1918. november 11. A német sas a porba hullt. Ausztria darabokban. Vörös zászlók Münchenben, vörös zászlók Moszkvában. Foglyok Itáliában, foglyok Szibériában. Éhezés, járványok, nyomor. Halottak a fronton, a hátországban, földön, vízen, levegőben. Mindent bevesz a halál – örvénylik a fejek felett. Látni a torz, elgázosított arcokon, látni az amputált kezeken és lábakon, látni a cafatokra […]

Magyar zarándokok Lourdes-ban Tehát nagy magyar, sőt országos zarándoklat lesz márciusban. Értjük: ez is egyik beszédes tünete az időknek, melyeket Magyarországon élünk. Ám az kivételesen mulattat bennünket, hogy a zarándoklat védője és vezére Prohászka püspök lesz. Prohászka püspök volt az első magyar katolikus pap, aki a természettudományos istentelenekkel természettudományi alapon vitatkozott. Dicsérték is érte még […]

Oroszországban tizennégy új fegyház építését kezdték meg. Sok a fegyház ugyan máris Oroszországban de a fegyenc még és egyre több. Érzékeny, nyugati emberek föltétlenül meg fognak borzadni. Istenem, tizennégy hatalmas kripta, ahová ezer és ezer elevent fognak temetni. Holott csak oroszra [kell] fordítani ezt a hírt, s az ember rögtön látja, hogy itt a humanizmus […]

Bartels doktor, egy német antropológus, egy kőkorszakbeli ember-ősünk csontjaiban megtalálta a tuberkulózis kétségtelen nyomait. A tuberkulózis tehát régi társa az embernek, s nem valami új nyavalya. De Bartels doktor más fölfedezést is tett a régi csontokban. Szegény kőkorszakbeli, tuberkulotikus ősünket meg lehetett volna menteni egy kis gondozással. Azonban – úgy látszik – kőkorszakbeli őseink azt […]

Néhány héttel ezelőtt a gyorsvonaton, Budapest és Fiume között csinált egy rossz novellát egy fiatal író. Tegnap éjszaka a Hajós utca és a Gróf Zichy Jenő utca sarkán egy másik fiatal író ugyanilyet. Általában nagyon-nagyon divatba kezd jönni fiatal írók között, mint irodalmi irány, az öngyilkosság.

Jubileumra készül maga Ferenc József is: jubileum-járvány dúl az egész öreg Európában. Politikusok, bankigazgatók, költők, komédiások vén kezükkel gőgösen intenek alattvalóiknak. Elöregedvén, fiatalságukra akarnak emlékezni s hajlongani látni azokat, akiknek még megvan olyan-amilyen fiatalságuk. Világszerte ma még a derék, régi, elővigyázatos erkölcs-szabályok érvényesek.

Megkéselte kollégáját egy Antarktiszon kutató orosz férfi, mert az mindig elmondta neki azoknak a könyvek végét, amiket épp olvasott. Az eset a Déli-Shetland-szigeteken lévő Bellingshausen állomáson történt. Az 55 éves Szergej Szavitszkijt nagyon felidegesítette, hogy kollégája, az 52 éves Oleg Beloguzov rendre elárulta. hogyan fognak véget érni a könyvek, amelyek az egyetlen szórakozását jelentették a […]

A British Museum igazgatójának előadása: 2600 év egy tárgy történetében Munkatársunk és barátunk, Ágoston Hugó ajánlotta a figyelmünkbe az alábbi előadást, a következő sorokkal: „Ki mit kezd a történelemmel? Ki hogy/mire magyarázza, magyarázza félre. Az első nagy vh vége, annak évdfordulója (kb.) felforgathatja a mai világot. Érdekes – ha nem több – a magyarázatok harcát, […]

Hamburgba huszonegy szökevénye érkezett a híres francia idegenlégiónak. Ezek között valószínűleg magyarok is vannak, akik egy idő óta gyakoriak ez afrikai javító iskolában. Kemény, majdnem ördögökké edzett legények. Az életük állandóan a pokolé vagy valamelyik gyilkos természetű altiszté. Háborúznak hőséggel, bennszülöttel, lázzal, fenevaddal, éhséggel, kínzással. És mégis, mikor az igazi háborúra került a sor, íme […]

„Sepsiszentgyörgyön állandó színház épült, melynek ünnepélyes megnyitása január 14-én ment végbe. Ez az első állandó színház a Székelyföldön, mert rendes, állandó színháza Marosvásárhelynek sincs. A tágas, 450 nézőre való, csinos nézőtér, vidám rokokóstílben dús aranyozással s csinos festésű mennyezettel könnyen táncteremmé is átalakítható. A színpad, amely tíz méternyi nyílással bír, szintén díszesen festve, minden szükségesekkel […]

Carmen Sylva, Románia királynéja és termékeny írónő, regényt írt volna a magyarok ellen. Erzsébet őfelsége nem merte a Carmen Sylva nevet jegyezni a könyvre, ami nem vall nagy bátorságra. Ducura Dumbravának címezi a könyvet a Magyarország-ellenes regény titkolózó írója, ami oláhul beszélők szerint: Carmen Sylva.

Él-e Kecskeméthy Győző vagy nem élt már a sikkasztás után három nappal sem? Bizonyos, hogy lelkesítő példa az ő nem bizonyos sikerén kívül kevés van. A francia Kecskeméthy, Gallay a szeretőjével saját jachtján eljutott Dél-Amerikába. Lefülelték, visszahozták, elítélték, s most is rab. Kecskeméthy Győzőnél is az a valószínű, hogy egy titkos, ügyes társ eltette a […]

Lakatos István: Ifjúság Nem vagyunk egyedül. Mint a buvó patak összeköt valami titkosan, és sosem szűnő árama bő záporait közös forrás fényköre ránk veti.

Polónyinak is csodálkozására ez az ország, ez a Budapest, ez a magyar társadalom nem lázong. Úgy látszik, hogy minket már nem tud meglepni se politika, se bírósági ítélet, se undokság, se semmi. Alapjában gyorsan jutottunk el a nil admirari-hoz. Annyi minden furcsa, veszett, gonosz és bolond történt velünk, hogy már elfelejtettünk csodálkozni. Másutt egy kis […]

Lukács Ferenc Ambrus Kisdengelegről életében se mozdult ki tízszer. Mondjuk, Margitta a legnagyobb város, amelyet életében látott. S elmegy, eljut, meg se áll New Yorkig, hol szinte agyonveri a félelem. Ki gondolt már arra, hogy ez se utolsó emberi tragédia? Kis magyar falukból titkos, rengeteg, idegen csodavárosokba kerülni. Mondják, írják, hogy Amerikában szörnyen sok a […]

Bukarest az Erdélyből ide vándorolt magyarságnak nemcsak munkalehetőséget kínált, de rengeteg szórakozási lehetőséget is. A Herăstrău-tó partján, a Cişmigiu park és a Carol park körül hemzsegtek a kocsmák, belőlük és a vendéglőkből áradt a cigányzene, de dzsesszre is táncoltak. 1929-től hozzáférhető szórakozás volt a hangosfilm és a rádió, a város zengett a rádióból szóló tangóktól […]