Múlt héttől egy másik város, következésképpen egy másik élet lakója vagyok. Egy élet kezdete mindig bonyolult folyamat, melyet szakaszok szabdalnak, miközben az élet – egy. Ez az életem úgy kezdődött, hogy nincsen benne internet. Holott a mindennapi munka (írás, fordítás) után szörföltem, s a péntekenkénti maszolos cikkemnek egyenesen előfeltétele volt, hogy szétnézzek a világhálón. Most […]

Mind többen mondják, hogy milyen jól tartod magad! És mind többször hallod, hogy a korodhoz képest … Elvetemültek azt is ki merik mondani olykor, hogy fiatalos vagy. Gyakrabban látod az orvosaidat, mint a söröző cimboráidat, és a dokid telefonszáma a favoritok közt van a telefonodban a gyorshívón. A háziorvosoddal cinkostárs vagy, te csokoládét csempészel be […]

Élő kamera (Olvasónapló) Hetek óta figyelek egy élő kamerát, amely viszont a természetet figyeli. A távoli Észtországban működtetik, egy szimpatikus nyirfaerdő kellős közepén. Jó minőségű objektívjén keresztül élesen látni minden apró részletet: a tisztás füve, az itatógödör, a deszka-jászol, a boglyába rakott takarmány.

Patetikus mondatok szárazan vagy igazi szenvedéllyel. Számomra ez volt Zorkóczy Zenóbia Ady-estjének legnagyobb erénye. Egy klasszikust nagyon meg lehet ölni, és minél híresebb, annál inkább. Egykori átkai mára legfeljebb érdekességként hatnak, bírálatait úgy hallgatjuk, mintha semmi közünk sem lenne hozzájuk, vívódásai amolyan „nahát, mik vannak”-ízt hagyhatnak a hallgatóban.

Szamárcsikók és csatamének (Retró) Roppant tehetségét szorgos népünk százféleképp kamatoztatja. Az Érában a Megéneklünk, Románia nemzeti kulturális tehetségkutató, -kibontakoztató és -fejlesztő mozgalom keretében széles skálán nyilvánult meg a nép géniusza: aki szobrozni akart, kifaraghatta a nép legdicsőbb fiát és lányát, aki festeni tudott, megpingálta az akadémikus világvegyész kettes kabinét a kárpátlángész egyes kabin társaságában, mindenki […]

Nem tudom, a világ- és az ország kiemelt médiafigyelem övezte eseményei közepette mennyire keltette fel portálunk olvasóinak érdeklődését egy nem túl hosszú erdélyi tudósítás, ezért röviden összefoglalom. Nagyváradon működő, háztartási és ipari berendezéseket, illetve számítástechnikai és elektronikai cikkeket, valamint az autóipar számára fém alkatrészeket gyártó amerikai, angol, kanadai és kínai cégek a magyarországi Biharkeresztesen tartottak […]

Illetve az orosz. Illetve. Olvasom, hogy a szíriai menekültek biciklin vándorolnak be Norvégiába. Oroszországról: a Sarkkörön felül a két országnak létezik közös határa. Egyeseknek könnyebb felutazni Murmanszkba, kevésbé kockázatos, mint a hajóút Görögoszágba, s hogy átbicikliznek, annak egyszerű a magyarázata:

Előre a sötét múltba? (Retró) Bukarestben új köszöntés jött divatba: „Helló, hát te! Még mindig szabadlábon?!” A kormány nem viselkedhet nézőként a saját országában, mondta valaki még a nyáron, aki nézőként viselkedik a saját országában. Tavalyi az a mondás is, mely szerint olyan kép alakult ki rólunk, hogy fogyatékos gyermekek országa a miénk, amikor a […]

Egyik is­merősöm mesélte évek­kel ezelőtt, ami­kor Várad és Bu­ka­rest között ingázott, hogy ha felébred, és fölötte ring a mennye­zet, ak­kor tud­ja, a vo­na­ton van. Nos, las­san én is ide ju­tok, hi­szen fo­lya­ma­to­san Zi­lah—Ko­lozsvár—Vásárhely között ingázom, arra azon­ban pon­to­san emlékszem, hogy amit el­mesélek, az hol történt. Reg­gel be­mentünk a félig fantáziadús, félig ha­gyományőrző nevű vendéglőbe, és […]

Több mint 150-en meghaltak és több mint 200-an megsebesültek abban az összehangolt merényletsorozatban, amelyet hat helyszínen péntek éjjel hajtott végre nyolc iszlamista terrorista Párizs utcáin és Saint-Denis-ben. (Egy híradás a sok-sok közül) Minden erről szól ma. Mindenki erről beszél ma. Mindenki ilyesmitől fél ma. A franciák megbénultak a döbbenettől. Európa retteg. Senki sem ért semmit. […]

Furcsán hangzik, így igaz. Nem találok magamra. Kezembe kerül Zsigmond Attila rólam készült rajza. Profilból. A rajz alá is írva: Zsigmond A. 955. Mikor is volt ez? A rajz szerint 955. Annak már több mint 1000 éve. Hol voltam ennyi év alatt? Nézem a rajzot. Hasonlít hozzám, nem is csoda, Attila a rajz nagy mestere […]

Egy székely Szauriában IV. Sze­rencsére az an­go­lok egy másik al­ter­natívát is kínálnak, ha el­vesztél an­tip­rag­ma­ti­kus eszközeik, non­szensz­vi­sel­kedésük és egyet mon­dok mást értek (de le­het, hogy pont most ko­mo­lyan gon­dol­tam) nyel­vi játékaik között. Nem­csak időjárás-je­lentés (és ref­lektálás rá) van ám, léte­zik egy másik jel­lemző nar­ratíva is, a varázsme­se. És le­het szájat húzni, öklöt rázni, fi­no­man el­mo­so­lyod­ni, […]

Minden bizonnyal emlékeznek még az olvasók: egy esztendeje, 2014 októberének utolsó napjaiban a Facebook és más közösségi portálok segítségével az internetadó ellen szerveztek hatalmas tüntetést a budapesti fiatalok. És talán még az is eszünkbe jut: a több napon át Pestről-Budára vonuló tüntetők egész egyszerűen megtiltották, hogy a politikai pártok bármiféle megkülönböztető jellel, jelvénnyel, különböző jelszavakkal […]

Miután egy hónapja megnyílt Sepsiszentgyörgyön, láthatóvá vált november 5-étől Csíkszeredában is a 2. Székelyföldi Fotóbiennále kiállítási anyaga. No, nem a teljes, mert az csak a katalógusba fért be, a terem mérete gátat szabott a tárlatnyilvánosságnak. Mivel az elsőt is méltattam, ezt se hagyom szó nélkül. Pedig számomra csalódás. Ezzel a rendezvénnyel a székelyföldi fotózás kissé […]

A csapda Az egér nyáron tévedt be a Berci bátyó házába. Azonnal rágcsálnivaló után nézett. Kifürkészte, merre a kamra, s nagy rössel átfúrta a padló mellett a vályogfalat. De a kamrában csak ilyesmik voltak: hagymakoszorú, krumpli, murok, petrezselyem… Se dió, se szalonna, se kolbász… Kész nyomor. Másik alagutat készített, hátha annak a végén nagyobb szerencse […]

Ma reggel megálltam a konyhai asztal előtt, néztem azt a gyönyörű, arasznyi őszt, amit az otthoni világból hozott testvérem, Károly. A sötét, meggyvörös tálba az érett, illatos szőlő közé sárga leveleket rakott, látszólag hanyag mozdulattal, mintha evvel nem lett volna semmi célja. Márpedig volt.

A Székelyföldön is sok fiatalt és persze rengeteg szülőt, nagyszülőt megdöbbentett a bukaresti tragédia. És az sem véletlen, hogy a Magyar Nemzet újságírójának sikerült szóbaállnia egy csodával határos módon megmenekült székelyföldi lánnyal (tudom a nevét is, de megtartom magamnak), ugyanis egyáltalán nem megy ritkaságszámba, hogy a magyar fiatalok innen is leugranak Bukarestbe egy-egy nevesebb koncertre […]

Állunk és dühöngünk. Igaz, olykor beszélünk is, persze telefonon. Egyszerűen kezdődött pedig. Hazajöttem Vásárhelyről, Noémi meg az iskolából, és felvetette, rendeljünk pizzát.

Să moară capra vecinului – szól a román közmondás. Egy színész azt nyilatkozta, ma már ez nem elég: a szomszéd halálát is kívánjuk. Egy nagy magyar íróról kiderül, hogy rákos, egy másik magyar tollforgató ízléstelen poénokat enged meg magának. Meghal egy volt államelnök, egy újságíró rögtön gyalázni kezdi. Cikkeikből nem idézek: az emberi gyalázat és […]

Villámgyorsan jött, elektronikus postán kapott hír adta tudtul: honlapunk munkatársa, a borszéki Kamenitzky Antal, akinek az utóbbi hónapokban csokorra való igen szép versét is közöltük, hirtelen halállal eltávozott. Nem ír több verset. Az 1947-ben született, művészi tehetséggel többszörösen is megáldott költőnek ez évben jelent meg díszes kötetben 100 válogatott költeménye, amelyeket mi is méltattunk. A […]

Ebben a városban legjobb találkahely a megálló, miért kivételezni, bokát ficamítani vagy életed veszteni az úthenger alatt? Amúgy sem kedvelted lakónegyededet, néha menekültél volna onnan, nem értetted a rád ragadó szavakat, azok sem fogadtak el téged. Hagyd a taxit, mondtad és hagytam, hadd száguldjon tovább, lestoppoltam a kis jegyiroda előtt. Váratlanul gyors érkezésed meghökkentett, előzékenyen […]

Hogy van-e víz a Marson, vagy nincs, már most vita tárgyát képezi. Illetve most ismét. Mert elhangzott ugyan, hogy találtak, de nem folyó és nem óceán, hanem csak víznyomok (pocsolyák?), viszont tehát talán van vagy lehet élet. Abba már bele sem érdemes menni, hogy mikortól lehet, mert az gyakorlatilag a végtelenbe tolódik.

Tíz évvel ezelőtt Szegeden tucatnyi, de nem tucat újságíró – Vajdaságból, Kárpátaljáról, Erdélyből, Muravidékről, Horvátországból – úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy baráti-szakmai társaságot: az anyaországon kívül élő magyar újságírók szövetségét. Felvidék képviselőjének határozott vélekedése ellenére, miszerint erre semmi szükség. Végül – magyarországi újságíró barátaink elkomoruló arcát látva – nem anyaországon kívüliekként tüntettük fel magunkat, hanem […]

Ötletga(rá)zdákban sosem volt hiány kies tájainkon. Durmancs testvér különleges alkotói testülettel dolgozik. Naponta érkeznek a buzgalmatos szorgok jelentései az aljanép és az okosabbja gondolatairól, de javaslatairól is. (Ezek zömmel Őt dicsérik, akad olyan is, amely növekvő elégedetlenségről és a Durmancs iránti ellenszenvről regél.)

Számos embernek szerény mindene egy-egy tehénke, és a belőlük kifejt tej teszi ki a mindennapi élelemszükségletük java részét. No, meg az állat ára sem zsebpénz, hanem egy zseb pénz. Éppen ezért, mifelénk a tehéncsordára a falu vagyonaként tekintenek. Imre, a falu által felfogadott pásztor ügyelt éveken át a hazajáró csordára. Háromgyermekes apaként jól jött a […]