nem akartam, mégis beálltam a sorba hogy történhetett kinek a szavát hallgattam mintha mindig is egy akartam volna lenni ott pedig nem, nem-nem-nem! különbözni, hogy ne daráljanak össze!

EGY TISZTA LELKŰ EMBER avagy TISZTELD APÁDAT ÉS ANYÁDAT! Olga levele megnyugtatta Jánoskát. Tehát nem gyűlöli, még csak nem is neheztel rá, amiért másba szerelmes. Ez nagy lélekre vall, igazi gyémánt az utcán heverő kövek között. Bár ilyen lenne az a másik leány is, akinek a kedvéért, lemond erről a gyémántról. Vajon van Margitnak is […]

Volt egyszer, hol nem volt, túl az Óperenciás tengeren volt egy hatalmasnak nem mondható erdő. Egy szép tavaszi napon váratlan incidens kavarta fel az addig békésen szálló digitális virágport: az erdőlakók közösségi Facebook vitafórumán Dörmögi Dömötör lerókázta Csalavári Csalavért.

Két kép, szoborral „de költő nem voltam, költő én nem; énekeltem csak félelemből a rettenet ellen, tizenkét sírásó ember verejtékhitével az együvétartozás ribanc reményével állva meg itt a Temetődombon, zúgva szembe a széllel –: félni kell bátran! S élni. Élni.” Farkas Árpád: Ha sírokon hajt ki a remény Farkas Árpádot az idő-falon öregen immár s […]

mikor verset ír az ember görnyedten bámul maga elé felhúzott lábakkal ül az ágyon úgy tűnik össze van esve épp

EGY TISZTA LELKŰ EMBER avagy TISZTELD APÁDAT ÉS ANYÁDAT! TÁZLÁRI HÉTKÖZNAPOK Amit sosem hitt volna, most bekövetkezett: féltékeny lett egy férfira. De hát miért, Uram, miért? Jóképűbb, okosabb ez a fizikatanárból lett informatikus? Nem. Gazdagabb, mert ma-napság már erre is rá szoktak kérdezni? (Illetve dehogy manapság, így volt ez mindig, mióta magántulajdon létezik.) Meglehet, esetleg […]

loccsan a tócsa beletaposok csipkejég alatt szalad a patak

BECSÜLETES SZÁLLODA Vig Miklóst, az Intim Kabaré tehetséges komikusát vidékre hívták vendégszerepelni. Este érkezett a vidéki városba, s mivel kocsit nem talált, gyalog keresett szállodát. Talált egyet, szobát vett, s lefekvés előtt — szállodai szokás szerint — kitette gyaloglástól poros, piszkos cipőjét az ajtó elé. Reggel, amikor felébredt, meglepetten látta, hogy a cipő ugyanolyan poros, […]

egy ékszer valami kolozsvár valami katlan valami türkiz ezüstfoglalatban Budapest, 2021. II. 21.

A Transindex portálon olvastuk a hírt: súlyos betegsége okán, fegyverrel vetett véget életének az egykori kolozsvári napilap (Igazság) ismert fotóriportere, Deák Ferenc, aki a hetvenes években ugyancsak fotós feleségével együtt az Egyesült Államokba disszidált. Ott egy new yorki múzeumban kapott munkát, és nyitott egyúttal jó hírű művészfotó szalont. 1989 után több ízben is hazalátogatott, több […]

Jobb későn, mint soha: pár szó egy fontos kézikönyvről. Most fedeztem csak föl, hogy létezik magyar diplomáciai lexikon is… És elérhető (letölthető) online (számítógépen) is. Jó hét- és félszáz oldalon. Íme: http://real.mtak.hu/80560/1/diplomaciai_lexikon.pdf Viszonylag friss/üde (2018 nyarán mutatták be), de eleddig nem tudtam róla. Az általam nem ismert Éghajlat Kiadó, Budapest gondozta, az MTA – és […]

Cseke Gábor: Hadiösvények tegnap és ma: újabb olvasónaplók (Hargita Népe Könyvek , 2018, a borító Ádám Gyula munkája) A napló írója feljegyzi a vele vagy másokkal megesett mindennapi történéseket. Az olvasónapló írója feljegyzi olvasmányélményeit. És ha úgy találja, akkor megosztja másokkal is. A világháló erre kiválóan alkalmas és Cseke Gábor (1941) már régóta műveli ezt […]

Farkas Árpád halála okán Szeptemberben benézett hozzánk az ablakon, s azóta érzelmi hálómban lebzsel a halál-pók … Most is lecsapott a hitvány zsivány, fosztogat, megrabol a konok martalóc, s hogy jobban fájjon, jön-megy és kivár.

Szeretnék egy kutyát: aprót, csonkát, nem számít, az sem, ha koszos, elnyűtt, bordáit meg lehet számlálni – nem baj, ha szőre kócos és csimbókok lógnak le fülén, egy kutyát akarok, még csak ne is legyen enyém.

EGY TISZTA LELKŰ EMBER avagy TISZTELD APÁDAT ÉS ANYÁDAT! ANYA ÉS LÁNYA Ez bizony szerelem volt első látásra. Az elkövetkező napokban Madaras másra sem gondolt, mint Margitra. A lány szép volt, ez kétségtelen, de korántsem olyan okos, mint képzelte eleinte. Ezt ellensúlyozandó azonban igen-igen tanulékony, amit János ki is használt alaposan, s elkezdte tanítgatni az […]

Rovatunkban korábban már bőven foglalkoztunk a nagy magyar Kelet-kutató, az első angol-tibeti szótár megalkotója, Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) életével, munkásságával és annak külföldi megörökítésével. Bemutattuk emlékeit ott is, ahol megfordult (Göttingen, Kalkutta, Dardzsiling) és ott is (Vung Tau), ahol nem járt ugyan, de tisztelik. Azóta újabb „Csoma-trófeákra” találtunk…

Bodor Ádám 85. születésnapjára Valamikor a nyolcvanas években olvastam először Bodor-novellát, Galsai Pongrác kiváló Rakéta regényújságában. Mint utólag kiderült, a Megérkezés északra volt, 1985-ben, szóval jól emlékeztem. Ez a furcsán derengő memóriahomály jó köd volt. Hat évvel és egy forradalommal később, 1991-ben, amikor a Holmi szeptemberi számában napvilágot látott a Természetrajzi gyűjtemény Sinistra körzetben, a […]

Holttá dermedt út, dérszakáll kilincsen, pillán, jég-göröngy talp alatt mint dió zörög a mókuskerékben,

1925.  feb. 18. -1904. május 5. A márciusi ifjak kemény kalapot hordtak kemény kobakjaikon vagy semmit, ébresztgették az álomszuszék világ- szabadságot, s a honit. Erre ébredtem én is.

EGY TISZTA LELKŰ EMBER avagy TISZTELD APÁDAT ÉS ANYÁDAT! – Van egy kollégám a suliban – szólalt meg váratlanul Margitka. – Szerinte közeledik a világvége, igen, így mondta, ezért olyan idegesek az emberek. Valamiféle megérzés, telepátia, mint amikor az állatok is előre jelzik a földrengést. – Érdekes elmélet! Tiszteletes úr? – Nem szeretném megsérteni Margitkát […]

Éppen csak föl nem öklelik a népeket, akikkel találkoznak. A férjnek kidülledt, szőrös melle van, csámpás járása és fölfelé tekintő, ravasz nézése, amivel a háztetőkön kívül semmit nem láthat.