Gyöngyöt ragyogtató napfelkelte,
Kagyló szemeimben ébredezik.
Fehér hattyúk ringatóznak, s nézik
Ahogy két szív egymást lejegelte. Tovább »

aj, de szánalmas idők ezek
utolsó utáni idők lennének?
már mindenki hallotta, nincs nép ki nem
rebirth, atyámfiai
renaissance, testvérek Tovább »

Mert van gyermek, ki mosolyogva,
tárt karral elfogad
és ki egyszer nyomott mértékkel
mindent visszaad. Tovább »

JAVÍTOTT RÁDIÓ

Sarki Nagy András bá’ rádiót vett. Pár nap múlva visszamegy a kereskedőhöz, hogy amikor Bécset hallgatja, még valami más is hallatszik.
— Hát bizony — mondja a kereskedő —, az ilyen olcsó készüléknél egy kis áthallás mindig előfordul.
— Az-é a baj, hogy olcsó? Nahát üsse a kő, itt van még ötven pengő, de aztán az a másik ne szóljon nekem bele többé!

Színházi Élet, 1936/42

Mindent elképzeltem volna, hogy 80. születésnapomra ajándékul megkapok: virágot, csokit, könyvet, jókívánságot, szívet, melengető emlékidézést – de hogy egy vadonatúj regény kéziratával lepjenek meg, az meg se fordult a fejemben.
Pedig Albert Csilla megtette. Tovább »

Amikor az ég sötét lett,
és hideg lett a kezünk,
Melegséget kerestem szemeidben,
Nem találni mást,
csak hidegebb lelket.

Környezetem tárgyai beszélni tanultak,
kamaszkodtak kicsit,
aztán velem együtt öregedtek hasztalanná,
de nincs szívem tűzre dobni őket:
jól áll bennük az emlékezet,
mint lezárt üvegekben
a télire eltett savanyúság,
rózsabefőtt, mikor mire tellett. Tovább »

csak megéreztem: idesüt
minden gondolatával
ha kóricál is közülük
már a sufniban pár Tovább »

A világ tetejéről nézem
Budapestet, a háztetőkben
mind emberek laknak, én meg
kávézom. Jó is, hogy nem látok egyet
sem, olykor igazán elég az ég. Tovább »

tárd ki szárnyaid
s hagyd hogy
ragadjon
magával
a gyenge áramlat
mi felrepít
aztán elenged Tovább »

„Diófából sej haj, diófából nem csinálnak koporsót.
A bakának sej haj, a bakának nem írnak búcsúztatót.” (Katonanóta)

Az én koporsóm könnyű zsák lesz,
ritka szövésű, mint álmatlan éjszakáim kusza fátyla

mert a diófa egészen másra kell:
csináljatok belőle inkább kényelmes íróasztalt,
hogy ne a térdén írja meg utolsó levelét az árva baka,
ha búcsúzkodni készül a világtól. Tovább »

A bajor főváros Német Múzeuma alapvetően tudományos-műszaki gyűjtemény – és nem kizárólag német. A világ számos technikai vívmányai és érdekessége látható falai között; megtalálható ott egy párját ritkító találmány, amire méltán lehet büszke a magyarság, ez pedig Kempelen Farkas (1734-1804) beszélőgépe. Tovább »

pirosas-sárgás
cserép-almaperselynek
zöld szeg a szára

önszerveződés

hogy lehet az hogy
haikuvá összeáll
egy kósza kérdés

Budapest, 2021. VII. 28.

Cseke Gábor, a Káfé szerkesztõje ma tölti a 80-at. Kéthetes „minifesztivállal” kedveskedtünk neki, ahol legközelebbi munkatársai köszöntötték verssel, vallomásokkal, rajzzal. Viszont arra gondoltam, hogy ezek mellé hadd gyûjtsük egy helyre „dióverés-verseit”, amirõl a sorozatot bevezetõ interjúban olyan nagy kedvvel beszélt, s amit szotyogtatva a Káfé már közölt, de így együtt többet mondanak, az egésznek külön aurája lett. Megkértem Cseke közeli munkatársát, Hajdú Mónikát, hadd illusztrálná ezt a válogatást a saját fotóval. Vers és fotó együtt, ez, amit itt lennebb talál az olvasó. (G.T.) Tovább »

Gyöngyhalászok – Kossuth kiadó 2021

Folyton azt játsszuk, hogy objektívek vagyunk. Ezt várjuk el másoktól is, ha az alkotásunk megítéléséről van szó. De létezhet objektivitás? Már húszévesen voltak, akik tudták, felesleges az objektivitás fontosságát erőltetni, úgysem képes túlságosan felülemelkedni annak szintjén, amin megfogant.
Ezért egy főszerkesztő nem fogadhatott el túlzott pozitív értékelést, mert mindenki azt gondolta volna, ha közli a róla dicséretet mondó művét: persze, mert… Tovább »

Székely Sándor fotói

DANCS Artur: Nem írással

…és nem is saját fotóval emelkedem CséGé mester kerek évforduján szólásra, hanem három fekete-fehér fényképpel, amit elhoztam annak idején otthonról, és itt őrzök, New York-i lakásomban. Azt a huszonhét évvel ezelőtti nyári délután örökítik meg, amikor Árkoson gyűjtött össze bennünket az Előszoba pályázat eredményhirdetésére, de főleg ismerkedésre egymással. Tovább »

elég számolni a napokat
a barátokat is nem kell
ha meg lehet, nincs baj
mint mikor a napok sorakoznak
s látni a sorvéget Tovább »

Kedves Gábor,

együttműködésünk során megszokhattam, hogy pontos ember vagy. Ehhez igazodom születésnapi köszöntőm idejét illetően is. Az öregember diója a legédesebb és legkeserűbb dió. Dióverésed irigylésre méltó, telitalálatos metafora, és mutatványszámba menő vállalkozás. A dióverés, persze, nem szüreti mulatság. De nem is kubikos-munka. A szinte megoldhatatlannak tűnő kihívásra azt mondja az ember: kemény dió! Mintha valami etalon lenne az emberi hozzáállás kimutatásában. Tovább »

lankasztó hőség
eszedbe jut a tenger
de csak mint ige Tovább »

AKINEK A HAJA ŐSZÜL

Írta: Somlyó Zoltán

Akinek a haja őszül,
az már semmin fel nem bőszül.
Az már tudja: ez a rend!
Tönb a baj és több a csend! Tovább »