Szedjem csak bátran azokat a nyugtatókat, ő is ilyesmin él már évek óta! – biztat az orvos. És hallgassak relaxációs zenét, tele a YouTube ilyennel, ő például a madárcsicsergésest szereti, meg az eső hangját halk fuvolakísérettel. Tehát pulzusszámlálás, idegcsillapító, és ne felejtsem bekapcsolni a madarakat! – mondja kedvesen, miközben int a következő páciensnek. Sok-sok évvel ezelőtt került kezembe Elekes Ferenc publicisztikai írásainak kis kötete, amelynek ez volt a címe: Amikor bekapcsolom a madarakat… Tovább »

A bérenc vámszedőkért,
Utazhatok az időn, s téren.
Az ébresztőóráért,
Reggel életre serkenhettem. Tovább »

Drága barátom! – Leveled olyan volt számomra, mint a harangszó, mely örök dolgokra figyelmezteti az embert. Örvendetes jelenségnek tartod, hogy mostanában oly sokan és oly sokat beszélnek s írnak az erdélyi szellemről; de annál különösebb, hogy az erdélyi írók hallgatnak.

Szeretnéd, ha szólnék valamit azoknak, akik várják. Tovább »

A HÍRNÉVRŐL

Kis szőke, vidéki lány állított be a lakásomra. Dunántúli tájszólással adta elő, hogy színésznő akar lenni, s szeretné, ha beprotezsálnám a színiiskolába.
— Szívesen — mondtam —, de előbb látni akarom, mit tudsz!
— Hát tetszik érteni hozzá? — csodálkozott.
— Hallod! Hiszen színésznő vagyok! Nem tudtad? Ki küldött tulajdonképpen hozzám? Tovább »

Állok a naplementében
Mint egy liftben
Mely lassan süllyed velem el

Forrás: szerző FB-oldala

Próbálnak már a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban

Főszerepekben: Nagy Ervin és Koltai Róbert

Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba alkotása

– A színdarab Shakespeare két tragédiájának – a Hamletnek és a Lear királynak – cselekményét fűzi egybe, azok egymásra rímelő viszonyait, konfliktusait összehangolva kínál  nagyívű, a főhős ifjúkorától öregkoráig tartó, burleszk elemekkel át- meg átszőtt, ugyanakkor finom és igényes paródiát. Mindezzel együtt az irodalmi persziflázs csak kerete a műnek – a középpontban nagy emberi kérdések: a szülő-gyermek kapcsolat, a viszonzatlan érzelmek, a megfelelési vágy, az öregedéssel való szembenézés shakespeare-i pillanatainak tragikomikus újrafeldolgozása áll – állítja a szerzőpáros abszurd, Monty Python-szerű komédiájukról.

Tovább »

Cincinnatiban az egyik legolcsóbb penzióban találtam szállást.
Annak idején egy ezüstművesnél dolgoztam, hogy összeszedjek némi pénzt, amivel nekiindulhatok egy újabb, komolyabb vadászkalandnak. Régebbi szállóvendégként, mivel már több mint tíz hónapja tanyáztam ezen a rémes helyen, addig ügyeskedtem, míg végül sikerült a nagy közös hálóteremből átkerülnöm egy kis padlásszobácskába, ahová a gazda nem tudott dupla fekhelyes ágyakat begyömöszölni, így mindhármunknak saját ágy jutott.
Akkori hálótársaim nevére már nem emlékszem, de arra még igen, hogy az egyik azt állította magáról, hogy „kereskedő” és éjszakánként rémesen horkolt, de tényleg annyira, hogy mi ketten, a szoba további lakói, miután rekedtre ordibáltuk magunkat, hogy felébresszük, gyakran félórákat üldögéltünk kétségbeesetten ágyainkon, és a legkülönfélébb támadásokat eszeltük ki, hogy jobb belátásra bírjuk elviselhetetlen szobatársunkat. Tovább »

Az éjjel beidéztek, felszólítottak,
írjak egy magasztos jelentést az istenekről,
több tucatnyiról, úgy, ahogy bennem forgolódnak.
Tetőtől talpig átázva, kívül-belül ítéletre készen
körmölni kezdtem jót, rosszat, feleslegest,
szolgamód öszemostam egyetlen pléhlavórban
erény, bűnt, álszent szándékokat – senki sem szabadult,
kivéve egy naprakész gyermeket, aki viszont még meg sem született,
csak úgy – mert leendő anyja időközönként
megmártózott az abortuszokban. Tovább »

Csak azért emlegettem Mnémoszünét, az emlékezés múzsáját, mert régi dolgokról („izékről”) lévén szó, ittléte kihagyhatatlan, mint a mák a bejgliből? Dehogy. Bárki emlékezettelen megcsomózhatta cipőfűzőjét, akárki szobránál, a Kossuthénál is. Elbontották, állítólag bronz sasokat öntöttek anyagából a világháborús román halottak emlékműveihez. A népvezér sassá változott, turul kizárva. Inkább örülnék, ha tengelicévé, feketerigóvá alakult volna át, Apollinaire íbiszeivé, flamingóivá. Tovább »

Mint egy kosár
Teli gyümölccsel
Fölborult a kert.

Forrás: szerző FB-oldala

vad vizek örvényében
meglátod arcodat
tükörképed
szemedbe ragad Tovább »

HOVÁ SIET?

Kabos Gyula kalapját lefújta a novemberi szél.
A művész fut a kalapja után.
— Hova siet, Kabos úr? — kérdi tőle valaki.
— Még nem tudom — feleli Kabos. — Figyelje a kalapomat…

Színházi Élet, 1933/40 Tovább »

Én tudok biciklizni, bcsületszóra,
annyira tudok,
hogy csak úgy husss,
meg szzz,
néha egyenesen ííí, Tovább »

a csend béke
és ököl arcomon a zaj
belopja magát szívembe
az otthonos gondolat Tovább »

Amikor eljött a tisztátalan,
fürdőszobát kaptak a parasztok,
csak álltak bambán
a zuhanyozóban,
források klórízű vize fakadt
a krómozott csapokból,
fel-felbődült a duda reggelente
s a tükör előtt is folyton
egy ismeretlen állt. Tovább »

Alvás közben

Aludt, aludt és aludt. Összevissza, ahogy enni tudott. Aludt délután háromkor és éjjel kettőtől, aludt reggel nyolcig. Olykor még arra riadt, hogy a hóban áll a háziruhájában, vagy hogy anyu segítségért kiált. Vagy hogy apu azt mondja, mama, most menjen ki. Vagy hogy Brikett kiáltozik: Megölöm!!! Balú mesélte, hogy alvás közben a fogát csikorgatja. Tovább »

A marosvásárhelyi Vatra kulturális folyóirat idei 3-4. száma a romániai magyar irodalom jelenkori tendenciáiba enged betekintést, mintegy 70 folyóiratoldalon. A jól szerkesztett mini-antológiában (Ce sau cum scriu maghiarii din România) mindenek előtt a Marosvásárhely és a Székelyföld vonzáskörében élő szerzőktől válogattak mintavételt a fordítók, a közlés sorrendjében: az olvasó románul olvashat Káli István, Vida Gábor, Vincze Ferenc, Benke András, Borbély András, Demény Péter, Fekete Vince, Gál Hunor, György Alida, Győrfi Kata, Kemenes Henriette, Láng Orsolya, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Ozsváth Zsuzsa, Sárkány Tímea, Szűcs László, Vass Csaba, Visky Zsolt, Tapodi Zsuzsanna, Tompa Andrea, Ingrid Tomonicska, Balázs Imre József, Zágoni Balázs verseiből, prózájából és kritikai írásaiból.
A reprezentatív anyag tolmácsolásában a Káféból is jól ismert Kocsis Francisko, Demény Péter, továbbá Mihók Tamás, Zsigmond Fülöp, Maria-Gabriela Constantin jeleskedtek. Az értően válogatott, színvonalas anyag  (szerkesztője Călin Crăciun) akár a jelenkori erdélyi irodalom jellegzetes keresztmetszete is lehetne. A Vatra kezdeményezése távolról sem csupán gesztusértékű, köszönet érte! (CsG)

Az egyszerű szabály / Regula simplă

az egyszerű szabály abból áll, hogy ne ragadd torkon azt, aki nem bánt téged,
ne csinálj magadnak ellenséget, ameddig közömbösségük kedvezménynek
tűnhet, amely után fordított helyzetben áhítoznál,
ne zavard éjsötét nemtörődömségüket,
amelyben elvész a belső megismeréshez vezető út,
amelyben a régi görögök az eudaimoniát keresték,
úgy tudták, joguk van hozzá és fenntartás nélkül elfogadták az árát
amit a nem túl kegyes istenek szabtak; az egyszerű szabály tehát úgy szól,
hogy tiszteld mindenki körét, s ne hívd ki magad ellen a sorsot
a sinopei öreghez hasonlóan, még ha hordód vasbetonból is készült,
s ideig-óráig bunkered lehet, ahová átutalják
a munkanélküli segélyt, a nyugtákat, a felszólításokat, az ítéleteket – Tovább »

A Bukarest étterem (Budapest, XI. kerület, Bartók Béla út 48.) megjelenik a keresőben, de az is, hogy jelenleg zárva. Nem tudom, mit jelent ez a jelenleg, mert ha a szócikk a kilencvenes évek elején íródott, és nem frissítették, akkor az időtáv a harminc évet közelíti. A budapesti Bukarest étteremben soha nem jártam, a bukaresti Budapestben igen. Annak viszont még annyi nyoma sincs, mint a társvendéglőnek. Tovább »