Vajon lehetséges-e morális GPS-ünket leállítani, aztán újraindítani úgy, hogy eltűnjenek az ismert irányok és viszonyulások, és úgymond szűz területen induljunk el, immár lelkiismeretünk sugallata szerint? Vagy kevésbé digitális szóképpel élve: nézhetünk-e ártatlan tudatlanként az életünkre, annyi tapaszatalat, tudás, elvárás, beidegzősés láncait lerázva? Aligha…
De másként talán nézhetünk… igaz, legtöbbször irtózatos ütést kapva. Vagy csak egy lövést… Tovább »

Szombatonként 18 órától látható a Facebook-oldalukon és a YouTube csatornán, amelynek címe az, amit a FB kérdez tőlünk az idővonalon: Mi jár a fejedben?
A két műsorvezető: Csiby Gergely és Józan László, akik több előadásban is szerepelnek a Rózsavölgyi Szalonban. A műsor rendezője: Dicső Dániel. Tovább »
La muntele Sion / A Sion-hegy alatt
Cu barbă aspră, albă-Divină,
Frânt, în frig, alerga cu zor
Domnul meu, într-o zi uitată,
Umedă, oarbă de toamnă,
Undeva, la muntele Sion. Tovább »
ne nézz hátra
ha ráléptél az útra
ne vétsd el az ösvényt Tovább »
kimondatlanságod szívemen hordtam
mióta lépdeltem a porban
mezítlábam nyoma a sárban:
ékírásjegy agyag-táblában Tovább »
Egyik legmegrendítőbb regényét, a Kivilágos kivirradtig-ot különös képekkel kezdi Móricz Zsigmond. Mintha egy fordított messzelátóval nézné azt a duplatetejű nagy falusi házat s a rengeteg udvart, ahol a további egész történet lejátszódik. A házat egy bolhászkodó komondorhoz hasonlítja, az embereket meg bolhákhoz. Tovább »
Előbb a fehér nősténymacska került a házhoz. Egy márciusi késő délután ott lapult a nedves virágágyások közt, s várta, hogy elcsendesedjék az épület. Aztán szürkületkor elindult, körbeszimatolta a konyha elé kitett szemetes vödröt, hátul a tyúkketrecet meg az üres kutyaólat. Otthonosnak tűnhetett a kicsi, citromsárgára festett ház, mert azt az éjszakát ott töltötte a fészerben, valami kimustrált rongyszőnyegeken, s aztán másnap sem tágított a háztól. Tovább »

A szerző felvétele
Ezüstből átvált a fény aranyba,
Az éjszak rejtekét kitakarja,
Bús éj-királylány hullik csipkébe
Bújva ölembe, színegész napra.
mintha a minthák ideje volna
pedig csak az van
amit kihirdettek
ők hárman, akik Egy
az Atya, a Fiú, s a Szentlélek Tovább »
Százötven centi kudarc,
kábé ennyibe mérik a törpét,
ha igaz, Jehova
bohóca, kertjének dísze,
szelleme sompolygó farizeus, Tovább »
Ma élő írót is ismerek, aki féltve óvja magát reggelente, ki ne zökkenjen abból az ébredés utáni termékeny belső nyugalomból, amely nélkül napközben nem tud dolgozni. A rádiót nem nyitja ki, újságot nem vesz kezébe, nemigen szól a feleségéhez, vagy az iskolába készülő gyerekeihez sem, s főleg nem veszekszik velük, nem kiabál rájuk, mert akkor vége. Akkor ott kínlódhat egész nap, nem megy a munka, mert a külső környezet erőt vett lelke látomásain. Tovább »
beleszaladtunk
a holnapba
tudjuk
hogy mi lesz velünk
de szólni nem merünk Tovább »
bennetek megsokszorozva
a legbensőbb gondolatba öltözve
onnan kikandikálva fintorogva de mindig
a bőre szabott álca mögött
lapulva élem végig sorsotok
egyiket a másik után Tovább »
Az egyik este maszkosan, fázósan, ködben, zúzmarában összefutottam – habár ez túlzás, inkább az lenne a megfelelő szó, hogy összesétáltam – az egyik ismerősösömmel és amint szó-szót követett, persze egy kissé hangosabban és a megfelelő egészségügyi távolság betartásával, megkért, hogy mondjam el neki, mi az ami a legjobban hiányzott nekem ebben az ilyen meg amolyan tilalmakkal sújtott hónapban, novemberben. Tovább »
lebontani a havas kerítéseket
aztán jöhetnek a levegő vámszedői
lépés-kényszer a mellékes éjben –
ez is valami kijátszott tétje
annak aki az „örök vesztes” Tovább »
Péntek Imre Csipetnyi ég című verseskötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját. A 2020-as Könyv Nívódíjat megosztva nyerte el Kenéz Ferenc A visszaírt betű (Válogatott versek) című kötete és Monostori Imre irodalomtörténész, kritikus Kéve és kereszt – Kritikai rajzok című esszékötete. (Az MTI nyomán)
Tolsztojnak szemére hányta egyszer valaki: miért ölte meg Karenina Annát.
– Én nem öltem meg – hangzott a válasz. – Meghalt.
Hogy is van ez? Nem az író dönti el, mi történjék a hőseivel?
Önkényesen semmiképp sem dönthet. Hacsak arról nem, kiket válasszon műve főbb szereplőinek, s miként zökkentsen egyet a sorsukon, hogy megindulhasson a regény vagy a dráma eseménysora. Tovább »
örökös párharc férfi és nő közt
elvesztették egymást a kertben
azóta keresik s ha megtalálják
a vesztéstől való félelem
köti őket gúzsba újra Tovább »
míg bámulom
a korhadt
ágakat
egy leesik elém Tovább »
Ez itt az a hely, amit Sütő András, de főleg Székely János nagyon szeretett. Sütő villája kicsit fennebb van, Sikaszóban, Székely boronaháza fél óra járásra. Na, én akkor most engedelmükkel vizelek egyet, mondja e félig irodalmi és egészen természetes természetben alkalmi ismerősünk, aki a közeli nagyközségben lakik és itt van a nyári szállása. Tovább »
Abban a nagyszerű sorozatban, amelynek Maradona a legragyogóbb neve, Zidane volt az utolsó zseni. Látni a pályán, nem a gyorsasággal győzni, hanem az intelligenciával, a páratlan labdakezeléssel, mindig érezni, ki hol van, és a lábára varázsolni a labdát, ezt ő tudta utoljára. Vagy egyáltalán ő tudhatta: Alessandro Baricco azt mondja, manapság a minden-poszton-játszás képessége a fontos, nem a zsenialitás. Tovább »