Aztán mit szeretne a szülinapjára, Papó?
Hát, mit. Egy olyan izét. Brékinget.
Sikerült visszafogni a kacagást, inkább kinyomozták. Hát az egyik reggeli műsorban mondikálják, bréking, bréking, s olvasnak hozzá bolondikus híreket. Tovább »
A tavalyi Csíkszeredai Régizene Fesztivál csúcsteljesítménye
2019. július 7–14.
Hamarosan kezdetét veszi a már hagyományosnak számító Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely szerves részét képezi a csíki, erdélyi nyári programoknak, évente több ezer személyt szólítva meg. A fesztivál idén július 7–14. között zajlik, programja a Joannes Kájoni 390 emlékév részeként a ferences szerzetes munkássága előtt tiszteleg. Szervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, társszervezője Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata. Tovább »
„Szomorú hold című regényében a szászok emlékhelyeit, a történelmi vonatkozásokat vizsgálja, erdélyi múltjukat bizonyos melankóliával szemléli. Kiterjeszthető ez a látásmód a székelységre, a székelység jelenére is?
– A Székelyföldet a Kárpátok és a szász placenta védte. Csak a szorosoknál volt némi érintkezése románokkal. Ez szűnt meg. A következményeit tessék megnézni, ahogy Brassó ipartelepei, raktárai s velük a munkaerő nyomul Kököstől Szentgyörgy felé.” Tovább »
Rozsnai, az öreg suszter bezárta apró műhelyét és elindult a sarki kocsmába szokása szerint, hogy ebéd előtt megigyon egy stampedli szíverősítőt. Nem volt ő részeges, csak a megkopott szervezete és az öreg motor a mellkasában szükségét érezte egy kis üzemanyagnak. Tovább »
Égő önarckép, Bukarest, 1975 * Forrás: a szerző Facebook oldala
apa és fia
néha megkerülik a háztömböt
nyárelő lehet
pontosabban
a csillagászati tavasz vége Tovább »
Magazin lapján hirdetés:
„a kávézaccot ne dobja el – jósolni lehet belőle,
de ha nem hisz a jövendölésben,
a kiskertjében használja fel,
savas lesz tőle a virága földje,
szebb lesz a virág színe és zöldje” Tovább »
(Az öregh Petki István Apoftegmája)
En mindent elhiszek, a mit mások mondanak, Az igazat igasságnak, a hazu(g)ságot hazugságnak, Inmnen szokták már mondani, mikor valaki hazud, El hiszem Petkire, az az el hiszem, hogi a mit mond hazugság. Tovább »
Egy borostás arcon
láttam meg a boldogságot,
– vakságból gyógyult gyerek
bámulja így először az eget – Tovább »
Találkozóra mentünk szülőföldem tájaira, az Utunk kocsijával, a hatvanas évek második felében. Az akkoriban tartományi székhely Marosmenti városban valakinek, aki velünk volt, intézni valói akadtak, így Szabó Gyulával beültünk egy kávéra az egyik kávézóba. Tovább »
valamilyen szerepbe kényszerülünk
így éljük le az életet
skatulyát választunk
vagy belegyömöszölnek
általában kilóg kezünk-lábunk
ki minek gondolja aztán Tovább »
Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.com/
Azt kérdi az utcai sorsjegyárus, követem-e, mi történik most Japánban. Mondom, követem. Mindenki azt követi. Látta-e, hogy locsolják ott az erőműveket? Mondom, láttam. Mindenki azt nézi a tévében. Tudja-e, hogy csak néhány nap és mi is locsoljuk az erőműveinket? Mondom, erről nem hallottam. Akkor nézzen szét a főtéren! Ezek a sétáló leányok mind egy szálig erőművek. Éppen csak nem robbannak föl a feszültségtől. Tovább »
Valahol mélyen, több száz, ezer ölre a föld alatt élt egy sereg gyíkszerű hüllő. Akkorák voltak, mint a vadászkutyák. Testüket pikkely borította, végtagjaik karmokban végződtek, két-három vagy még ennél is több fejük nőtt és olyan szárnyuk, mint a denevéreknek. Azonban repülni már egyik sem tudott, idővel elcsökevényesedett a szárnyuk, szemük, majd maguk is kipusztultak. Hogy miként kerültek a föld alá, éppoly rejtély, mint fennmaradásuk és későbbi pusztulásuk is. Tovább »
1957 nyarán Nagy Imre meghívta Bajor Andort a házába. Bandi örömmel fogadta a meghívást és elment, éppen nyári szabadságomat töltöttem a szüleimnél. A város piacán találkoztam Imre bácsival, tőle tudtam meg, hogy Bajor nála van. Megkérdezte szeretem-e a túrós puliszkát. Igenlő válaszomra meghívott vacsorára. Tovább »
Szilveszteri műsor felvételén a Magyar Rádióban, 1965. Baloldalt: Bodrogi Gyula, jobboldalt: Tőrőcsik Mari) * Fortepan / Szalay Zoltán
Ez az eső valami csoda…a csodát az!
Inkább érződik rajta, hogy valamikor
halak kommunikáltak vizével, felhők
csavarták tőle szárazra magukat, Tovább »
Fehér Illés műfordításaiból
Néha tényleg tyúkok vagyunk,
heteroszexuálisok, férjezettek.
Élvezünk.
Ha már nem csibe vagy, többé nem szégyelled.
Puff, puff, pufff, és férjeket csaltatok? Tovább »
Mozdulatlan hevert az erdőszélen, már-már az volt az érzése, hogy a táj belé költözött. Egy azzal, vele együtt lélegzik.
Megszólalt:
– Tudom, hogy itt vagy.
Nem kiáltott fel, ám volt benne kis megilletődöttség. Hogy nem akárkihez szól, hanem a Teremtőhöz. Tovább »
A súgó, 1965 * Fortepan / Kotnyek Antal
(Esetek, apogtegmák)
Groff Bethlen Gergely azt mondotta Köntzei Andrásnak, Csukát Töröt Lével, ebet eb Lével, Könczeit Könczei Lével.
Az öreg Banfi Sigmond Szentkirályon ki menvén a mezőre, meg járván a sok Buzáját a földeken azt mongja ki tudná ezt a Sok gaz Buzat mind le aratni, harmad napon rettenet jeg esső leszen mind egiben rontya a Buzáját, nem kivántatot sarlo. Tovább »
ujjaim között
eldobható golyóstoll
jegyzi az álmom Tovább »
nem tudod mi történhet még.
veszélyes üldözés.
fura ösztönök. méltatlanná ítéltetés
mélységesen. a szeszélynek
sikerült bebugyolálnia
fájó és kínos egyezségbe, Tovább »
Pusztai Péter rajza
