Sose állj a betegágy lábához. Az az őrangyal helye.

Felfirkált, szerk. ÁHU

Albert Csilla: Közöny Herceg

II. FELVONÁS, 2. jelenet

(A Kék terem. A színpad hátterében kisebb pódium, elöl asztalok, az egyiknél a Fattyú ül pár nemesúrral. A költők elkülönült kis csoportja mellett hölgyek is ülnek a teremben. A legdíszesebb, trónszerűen megemelt székpáron a Herceg és ifjú felesége. A pódiumon éppen meghajol egy költő, taps. Fredet fülsiketítően ripacs és hazug lelkesedéssel brávózik, majd fellépdel a pódiumra.)

Fredet (kezét a mellkasára szorítva, a pódiumon álló költőnek): Astenas mester, látja, alig kapok levegőt…
Villon (a színpad szélén ülve egy asztalnál, inkább csak magának): Hát persze, hogy szuszogsz, te hájas disznó… Tovább »

– Képzeld, ma a 83 éves Privigyán Gézával beszélgettem egész délelőtt a parkban. Tudod, azzal a világhírű tenorral, aki fiatal korában végigjárta Európa leghíresebb operaházait a Rigolettóval, a Don Carlosszal, a Bohémélettel, Fidelióval, A sevillai borbéllyal, Figaro házasságával… Tovább »

Fodor Sándor: Hadgyakorlaton

Manőveren voltunk. Egyik este a tábortűznél szalonnát sütöttünk a fiúkkal, amikor hallom, az őrszem álljkivagyozik, úgy látszik, jön valaki, hát csak jöjjön, legalább itt lesz. Egyszer csak a szalonnadarab is vigyázzba kapja magát a nyársamon. A legények ugrálnak fel a tűz mellől. Mi a fene?! Hátranézek: Őfelsége Első Ferenc József Apostoli Király és Császár! Persze, hogy én is talpra ugrom és jelenteni készülök. Tovább »

Valamikor réges-rég, sodródtam az idővel,
Magvakat vetettem, és találkoztam tündérrel.
Az élet nagy színpadára értem, nem pihentem,
A díszlet valódi, erre korán ráébredtem. Tovább »

nem érdekel
eljátszom én
a szerepemet
ha kell Tovább »

most még írhatok

ma ráharaptam egy robustára
s újfajta gyógyszert kezdtem meg
ma múlt nyarak fogyó langymelege
hevíti át a költés perceit Tovább »

Itt

Száraz ágakra
réved az egész erdő –
az égre soha. Tovább »

Fodor Sándor: Az udvari bál

Mit tudjátok ti, mi az udvari bál… [Az újság amelyet valamelyik fiatalember olvasott, éppen udvari bálról adott hírt az első oldalon.] No, ide figyeljetek: Fiatal hadnagy voltam. Meghívót kaptam az udvari bálra. Mit mondjak? Kék atillámban, feszes piros huszárnadrágomban jól festettem. [Sohasem volt huszár az öreg.] Minden pompás volt. Tovább »

Hegyek helyett fodros felhők karcolják a dermedt eget,
Fehér paplanba csavart álmok, cirógatják a szelet.
Kicsavart vágyak záporoznak, s néha gyilkos jégeső,
Lelki virágok, testi gyümölcsök véreznek, már késő. Tovább »

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat.

Dézsi Zoltán: Remény. Ünnepi beszédek, interjúk. 1989. december 22. – 2001. március 15.

(Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001, Szerkesztő: Kozma Mária. Műszaki szerkesztő: Balázs Zoltán Levente. Borítóterv: Botár László)

Hatalmi űr van… Persze, románul mondta ezt Ion Iliescu a tévében, 1989 decemberének forró napjaiban, és jól emlékszem, hogy mennyire csodálkoztam a számunkra mindeddig ismeretlen kifejezésen. Tovább »

Albert Csilla: Közöny Herceg

II. FELVONÁS, 1. jelenet

(A Herceg blois-i udvara Orleansban. A Herceg ebédlője, zene, beszélgetés – a vacsora láthatóan a végéhez közeledik. A Herceg nevetve hajol egy gyermek fölé, akit egy dajka tart a karjaiban, látványosan felemeli, megcsókolja. A vendégsereg tapsol, elöl egy asztalnál a Fattyú is. A Herceg meghajol, aztán a dajka kimegy a gyermekkel.)

Herceg: Folytassák, csak folytassák a mulatságot… az édesség még hátravan.
Fredet: És még annál is ízletesebb falatok várnak ránk utána, nem igaz, nagyuram?… Jól mondom? Tovább »

P. T. B-nak

Egy falevél. Jött keletről
s lett kerted üzenete.
Szavaid titkos jeléből
kérdés érint: hiszel-e Tovább »

– Doktor úr ! Rajtam már a mindent tudó Univerzális sem tud segíteni. A személyazonosságimban azt írja, hogy Szélpál Hugónak hívnak, de én nem ismerem ezt az embert. Húsz évadon át játszottam Hamletet. Megtanultam a járását, a szeme villanását, az ujjai fel-alá röppenő játékát. Tovább »

Szükséglethálókon ébredtél.
Megfigyeléseid filmkockáiból
gondolati folyosót alkottál magadnak.
Végigmentél rajta. Tovább »

Ült jobbkézt Térey
2000 előtt,
útban Debrecenbe. Tovább »

Albert-Lőrincz Márton: (Galopp)

Öreg fiatalság,
fiatal öregség:
disszonáns korok galoppja Tovább »

Csíkszereda két búcsúja – ezt a fő címet viseli a város polgármesteri hivatalának a színes programfüzete. Az elsőn már túl vagyunk, Ferenc pápa múlt szombati csíksomlyói látogatása és szentmiséje történelmi emlékként marad meg, a második, a hagyományos pünkösdszombati búcsú pedig holnap következik, majdhogynem ugyanolyan díszletek között, és persze, a szigorú biztonsági intézkedések nélkül. Tovább »

Gyönyörű szeptemberi hajnal volt, sziporkáztak a csillagok, majd lassan kihunyt a fényük. Az Esthajnalcsillag pislákolt egy ideig, aztán helyet adott a Napnak, amely a Havasok mögül, alulról, mélyről közeledve, fennebb és fennebb kúszott az égbolt alsó pereméről, hatalmas vörös korongjával árasztva kiteljesedő világosságát az egész vidékre. Tovább »