Most ne is kérdezz semmit, csak figyelj, nem, figyelned sem kell, igazából semmit sem kell tenned, de én el akarom mondani neked, hogy szörnyen rossz ez így, és nem is az egyedüllét fáj, nem fáj, hogy mindegy vagyok mindenkinek, mert kit is érdekel, ha én itt, pont itt rosszul leszek, még a nagyisten sem tudja, mi lett velem, vagy nem is az a rosszullét, tudod, hazafelé jövet olyan összevissza gondolatok foglalkoztattak, öngyilkosnak kellene lennem itt és most, és akkor tényleg nem fájna már semmi, aztán az az alak a túlsó oldalon, igen, láttam arcán a kiegyensúlyozott boldogságot, Tovább »
Míg a fáknak megvolt a lombjuk, nehéz volt észrevenni. Egyéb fák között, és váratlanul a léleknek: ki gondolná, hogy a tóhoz lépésnyire közel egy almafácska létezik?!
Létezik: él, gyümölcsözik. Tovább »
A Marosvásárhelyi Írói Egyesület megalakulásának 50 éves évfordulója alkalmából költészeti szimpóziumot szervez a Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja 2018 november 25-én, vasárnap 10 órától a Marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermében. Tovább »
Ady Endre a legnagyobb magyar volt.
Hogy Esterházyval szóljak, sok legnagyobb van, így értem csak. Mindent pontosan látott, és ami még fontosabb és kivételesebb, mindent pontosan nézett, arányaiban a jelenségeket, és a katasztrófát nem akarta balszerencsének nevezni. Nagy magyar tragédia, bár talán nagy emberi, nem mintha ez bárkin is segítene, hogy a rendkívüli érzékenységek figyelmeztetését túlzásnak érezzük, úgy gondoljuk, van még idő, mikor már rég mögöttünk van, amitől félünk, és csak a legtragikusabb konkrétumai nem érkeztek el. Tovább »
hűvösre fordul
négyrét hajtogatva urnába pottyan
a sokadik napozatlan nyár
mellesleg
orvoshoz menet
az egyik utcasarkon
feltűnt a tavasz
Budapest, 2018. XI. 18. Tovább »
Csokonai egy ujonnan fölfedezett műve
Kedves költőnknek nemcsak „csikóbőrös kulacsa,” nemcsak „tajtékpipája” volt, mikről annyiszor emlékeznek a lapok, s mikre nézve mai napig sem tudjuk, mennyi igaz a szállongó hirekből s mennyi a koholmány. E napokban egy, a költő minden tisztelőire nézve felette érdekes hagyománya érkezett kezünkhez: Görögország egy térképe (mappája) mellyet Csokonai Mihály 1788 martius havában (tehát 15 éves korában) önmaga irt, rajzolt és festett, még pedig az akkori időkhez és a költő e részbeni műkedvelőségéhez mérve, meglepő szabatossággal és ügyességgel. Tovább »
A jól végzett munkát elismerik, díjazzák – mondják.
Az első díjat az oviban kapod: „A legcsendesebb óvódás”.
A másodikat az elemiben: „A legjobb házi feladat.”
Középiskolában:” A legjobb matekes”. Tovább »
Mourmelon – ötezres franciaországi városka – Párizs és Verdun között, északon, Marne megyében. Katonai temetőjében az egyik, parcella előtt jellegzetes orosz (pravoszláv) ’hármaskeresztes’ emlékmű mutatja: itt orosz katonákat temettek el a Nagy Háborúban. Tovább »
az álmatlanság zöld
teljesen fűzöld és illatában
is van valami a még kaszálatlan
de már az önnön kettévágásának
révületében élő növény nyers
testszagából Tovább »
kulcslyukon a holdat
gyöngyvér
megismerkedésünk
s egyben életem első csókja után
(azzal az ezüstre fújt kőkemény bakanccsal a lábamon)
indiánszökdelésben tettem meg az utat
az oktogontól a moszkva térig Tovább »
A Saul fia főszereplőjeként világszerte elhíresült Röhrig Géza bejelentette, hogy legújabb, angyalvakond című verseskötetét, november 1-től december 1-ig kizárólag a Fedél Nélkül hajléktalan terjesztőinél lehet elérni, bolti hálózatokban csak azt követően… Az angyalvakond ötven hajléktalan portréját tartalmazza, ajánlása szerint „Azoknak, akik vigyáznak rájuk”. Tovább »
Csak szembe!
A
tükörből
néz
vissza
rám, Tovább »
Feljön a sav,
lemegy a kávé – aztán
indul a minden.
(A Leveleskönyvből)
Amikor indulsz,
folyton kisiklik kezedből
búcsú, borotva, útlevél,
az ing, az ég. Tovább »
A 20. század első felének nagy, magyar költői, írói – Ady Endre, Márai Sándor, Illyés Gyula, Fejtő Ferenc – lehetőséget kaptak a sorstól arra, hogy a világkultúra központjában, a francia fővárosban pallérozzák tudásukat. Közéjük tartozott József Attila (1905–1937) is. Tovább »
nem az a fontos, amit látsz
a hiányra figyelj
ott sorakoznak ki nem mondott
dolgaid Tovább »
(Van Gogh emlékére)
Itt van mindenem a szemlén:
bakancsom, vaságyam
s a kétnapos zsömlém –
bágyadt félhomályban
a bányász konyhája,
egytál ebédje
hetes borostája. Tovább »
1987. július 17.
Kora délutánra belejöttem a verscsinálásba. A konyhaasztalról lelöktem mindent – a legtöbb író, mint jómagam, a konyhaasztal fele szalad, ha az ihlet rájön, hogy miért, azt nem tudom – és sietve jegyeztem a sorokat. Egyre több jutott eszembe és úgy éreztem, hogy jó sorok. Amikor aztán még jobb sorokat kezdtem leírni, kopogtak az ajtón. Kinn a Mézeskalácsházban lakó kedves fiatal pár állt elragadó kislányukkal. Tovább »
ha hallgatnék
rontó szavára
itt hagynám fájó
múltamat Tovább »