Z ö l d

Kérnék egy kis zöld nyomdafestéket Fűzöldet Az
ég a fű a virágok színének nincsen ára. A nélkülöz-
hetetlen dolgokra áldozni kell. Erre a zöldre föl-
tétlenül szükségem van. A zöld nem freudi alapon Tovább »

„Sepsiszentgyörgyön állandó színház épült, melynek ünnepélyes megnyitása január 14-én ment végbe. Ez az első állandó színház a Székelyföldön, mert rendes, állandó színháza Marosvásárhelynek sincs. A tágas, 450 nézőre való, csinos nézőtér, vidám rokokóstílben dús aranyozással s csinos festésű mennyezettel könnyen táncteremmé is átalakítható. A színpad, amely tíz méternyi nyílással bír, szintén díszesen festve, minden szükségesekkel el van látva. Két nagy öltözőhelyiség, tágas előterem, ruhatár és kényelmes büféterem s három külön lépcsőzet egészíti a színházat. Tovább »

Rövid, de látványos performance-szal kezdődött a sepsiszentgyörgyi színház fennállásának 70. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat, amelyet tegnap délután a Tamási Áron Színház előtti téren tartottak. A megmozdulásra sok, színház iránt érdeklődő városlakó érkezett, sokan részt vettek a megnyitót követő előadásokon is: a vándorszínészet koráról Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, az 1970–90 közötti időszakról Nászta Katalin egykori szentgyörgyi színésznő beszélt a Magmában.

Háromszék, 2018. október 26.

ember
ki színpadra mersz állni
ágálsz
kigombolt mellénnyel
nagy szakállal
lesöpröd az asztalról az ételt Tovább »

(Kisregény)

Tovább indult. Libák nyújtogatták feléje a nyakukat átható sziszegéssel. Sietni kezdett, de ebben a pillanatban egy nagy deszkakapu nyílt ki mellett, borzadva nézte a fekete halottas­kocsit, jobban mondva hintót, előkészítve a lószerszámot és a fakeresztet. A nevet nem tudta elolvasni, csak az évszámot: 1953.

“Ezerkilencszázötvenhárom? Mi volt akkor?” – töprengett. – “Akkor nem voltam itt. Egy­általán nem jártam erre?” Tovább »

Azt hiszem,  egyetértenek velem abban, hogy kizárólag érzelmi alapú székelyföldi területi autonómiát létrehozni lehetetlen. A gyakorlati, mindennapokban használható autonómia mindenekelőtt értelmi, ha úgy tetszik racionális alapú megközelítést igényel, bármiféle érzelmi megközelítés szimbolikus játék és pótcselekvés marad. Tovább »

legyen-e avar
szavaznak a levelek
barna sárga zöld

Budapest, 2018. X. 25.

Tűz kell most, lelkünkben fénnyel égő,
és béke, nagy-nagy béke odabent Veled,
igaz szó kell most és jeles tettek,
és kegyelet a távolodó tegnapok iránt!

Az a gyanúm, hogy hamarosan meggazdagszom. Legalábbis erre enged következtetni, az egyik magyarországi televízió, az RTL Klub jókora riportja, amelyet Ceaușescu születése napja alkalmából mutattak be. Arról szólt, hogy milyen nagy számban vannak még ma is, akik mindenek fölött tisztelik ezt a már tíz éve csúfosan megholt embert. Tovább »

Carmen Sylva, Románia királynéja és termékeny írónő, regényt írt volna a magyarok ellen. Erzsébet őfelsége nem merte a Carmen Sylva nevet jegyezni a könyvre, ami nem vall nagy bátorságra. Ducura Dumbravának címezi a könyvet a Magyarország-ellenes regény titkolózó írója, ami oláhul beszélők szerint: Carmen Sylva. Tovább »

Valahonnan a mélyből
álmatlanságot
hoztál.
Nem aludtál éjfélig.
Nem is alszol el
most már. Tovább »

Azt hogy mennyire felemelő
Lenne úgy érezni úgy tudni
Hogy nem eredek senkitől és
Sehonnan nincsen semmiféle
Kötöttségem a fákat és füveket
Leszámítva amikhez valaha hozzá-
súrlódtam pajtásom csakis a nap
Vagy a hold volt és dehogy is Tovább »

A bukarestiek ki vannak éhezve a színházra – iszonyúan nehéz bejutni, jegyhez hozzájutni az Országos Színházi Fesztivál egy-egy magyar nyelvű előadására. A sepsiszentgyörgyiek Alice előadására még találtak helyet nekem az UNITER-nél, de a temesváriak Rabenthal előadására már nem. Szerencsére az utcán találkoztam Bandi András Zsolttal – az előadás egyik főszereplőjével -, s az ő segítségével mégiscsak bejutottam. Köszönöm, Bandi András Zsolt! – mert különben szegényebb lennék egy színházi élménnyel. Tovább »

Még egy kevés idő
és ha csillaggá változom,
ahogy a madarak is, Tovább »

Csattanó

Így megy egy ideig. Messziről figyeled a számítógéped, és nem is mész fel a társkereső oldalakra. Elvette az eszed az a lány. Már se éjjeled, se nappalod, csak ő van a képzeletedben, a gondolataidban. Alig várod, hogy találkozzatok, és folyton hasonlítgatsz: hát ő nem olyan, mint az asszony. Eszedben sincs tisztelni a nőt, akivel élsz. Már megkaptad. Nem érdekes. Elvisel neked bármit, és próbálja kiérdemelni szereteted, ezért szinte bármit megtenne érted. Te, persze, hűvös vagy vele. Nem akarod felbátorítani. Jó ebben a langyos- hűvösben tartani a kapcsolatot. Ő csak végezze a dolgát. Tovább »

(Kisregény)

A felesége a konyhában tett-vett. Nem, nem az ő jelenléte adta Jánosnak a megnyugvást. Az egymástól külön eltöltött néhány hónap alatt szinte meg is feledkezett arról, hogy nős. Valahol az agya mélyén rejtőzött egy kifakult régi családi fénykép, amin ő volt a feleségével meg a gyerekeivel. Sápadt, kopott, elmosódott alakok az időrágta fotón. Tovább »

hát nem vagyunk felkészülve a halálra
nem állunk előtte haptákba
szélütötten nézzük az estét Tovább »

Július 21-én együtt ebédeltünk a marosvásárhelyi Laci csárdában Barabási Albert-Lászlóval és feleségével, Janettel. Múltról, közös emlékekről, jelenről, jövőről beszélgettünk – tudományos munkásságáról, családjáról, terveiről. Megemlítette, hogy van egy közös pályázatuk Lovász László matematikussal, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével. Ez nekem annyira fontosnak tűnt, hogy aznap esti fellépése során hozzászólóként a Kultúrpalota kistermében összegyűlteknek is elújságoltam. Ők tehát első kézből értesülhettek arról, ami most valósággá vált. Tovább »

Megkezdődött az utazás
kifele… árny és ragyogás,
ezüst, lila szín s annyi hang —
futó, villanó pillanat Tovább »