A Kriterionnál megjelenés előtt álló (Biztató című) készülő nagylemezről
Zene: Csutak István, szöveg: Kinde Annamária
*A Zenekar összetétele: Ioni Renata, Bodó István, Csutak István, Székely Csaba

Kinde Annamária: Havazásban

halvány szálú hó hull reád
nyitja az álmok kapuját
egy dal melletted elsuhan
hópihe-dallam súlytalan Tovább »

zöld körvonal
a TWIN PEAKS antikvái körül
az egyesült államok hargitája
felsikolt egy fiók
görbe erezete Tovább »

A „22” folyóirat interjúja László-Herbert Márkkal

2008-ban jelent meg a Pallas-Akadémia könyvkiadónál És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról. Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében című kommentált dokumentumgyűjteménye, amely 2010-ben román nyelven is napvilágot látott, a Humanitas kiadó gondozásában. Ez év december 12-én Sabina Fati interjút készített a Kolozsváron született, fiatal, jelenleg Budapesten élő, a CEU levéltárában dolgozó szerzővel. (A kérdéseket tömörítve, a válaszokat szemelvényesen közöljük.) Tovább »

Manyilov tábornok

A másfél ezres fogolytranszportból alig háromszázan jutottak el Tobolszkig. Sokan már az út elején kidőltek, de legtöbben a hidegben pusztultak el, mert amúgy is elnyűtt ruházatuk nem a szibériai tél számára készült. A transzport parancsnokai, a kozáktisztek nem sokat törődtek ezekkel az egyéni tragédiákkal. Amikor a legközelebbi helyőrségnek átadták a transzportot, röviden számolták el. Ennyit vettem át, ennyi halt meg, ennyit adok át. Tovább »

egy pályatársnak

egyszer mindenkit kiutálnak
egyszer mindenkit megunnak
egyszer mindenki eldobható lesz
egyszer mindenki mindent abbahagy Tovább »

Hajtják ökreiket fel észak felé a kivert, a kiüldözött, a hazátlan búrok.
Viaskodik bennem két hatalmas érzés. Az egyik emlék már ugyan. Jó szülők és lelkes tanárok szurdalták a szívembe, s minden egyes szúrásnak nevet is adtak: szabadság, haza, függetlenség, áldozat, hősiesség stb. Minden szúrás behegedt. Nem édes-fájdalmas érzés ez már egyik sem, csak emlék… Tovább »

Pedig a komája jött az elképzelésével. Az ötlettel, minek is nevezze.
A félelmetessel.
Hogy összeomlik egyszer minden. Még az atomok is átváltoznak.
Vadmalac régóta gondolkozott valami magán összeomláson, ő a verset nevezte meg a világ szerkezetének. Tovább »

Hogy Lócinak hívjuk a macskánk
bocsássa meg Szabó Lőrinc
fókabarna balinéz egy princ
ki belakja nálunk a lakást Tovább »

Három év kihagyással újabb (a második) kötettel* folytatódik Koszta István 2014 tavaszán beígért könyvsorozata, amely az idei marosvásárhelyi könyvvásárra jelent meg s immár azt a közös címet viszi tovább, hogy „Erdély a nagy háborúban”. Fogadjuk hát el, hogy a monumentális dokumentum-gyűjtemény és -értelmezés a későbbiekben ezen a vonalon fut majd tovább. Tovább »

Mint a levesben
felébredt pulykakakas,
Európa nyög.

Budapest, 2017. XII. 11.

Időben vagyok –
Idő nélküli lélek
ragyogó reggel.

„Fekete Ibolya filmje, az Anyám és más futóbolondok a családból középiskolai tananyag kellene legyen” – kezdi cikkét az origo.hu kritikusa. A kijelentés tartalmát nem lehet tagadni, de tény, hogy Chico és Bolshe Vita rendezőjének 2015-ös filmje ennél jóval több, és bár felér egy huszadik századot bemutató történelemórával, nem érdemel meg egy ilyen skatulyát. A történésznek frappáns összefoglaló, az irodalmárnak megfilmesített családregény, a néprajzosnak szinte egy életút interjúval ér fel, a filmkritikus talál benne néhány hibát, kicsit néha töredezettnek látja. Tovább »

Valaki kiradírozta
mögülem a hátteret.

Valahonnan barlangleheletű sötétség
süt a homlokomra:
nem látni az álmok vonulását. Tovább »

Ahogy van, úgy van. Szinte dogmává lett a nemtörődömség, ahol az egy kis gondolkozással is járna. Az ördög szerezzen magának hiábavaló gondot: van úgyis elég bajunk, miért vállalkozzunk szalmacséplésre. Íme: a modern ember filozófiája. Közöny minden iránt, ami kényelmes agyvelőinknek témát ad, de a konyhára nem hoz egy fillért sem. (Haladás / Debreczen 1899. október 21.) Tovább »

kertes házikó
külvárosi vasárnap
indián tolldísz Tovább »

A két Petrovics

Ibrányit történetesen két testvérrel láncolják ősze. Az egyiket Petrovics Eleknek hívták, a másikat Arzénnak. Ha külsőre volt is köztük úgynevezett családi hasonlatosság, természetükre nézve meglehetősen különböztek egymástól. Elek szelíd volt és költői lelkületű, Arzén indulatos, szeszélyes és lobbanékony. Így persze ő viselte hármuk közt legnehezebben a rabság nehéz jármát, és Kázmér hasztalanul igyekezett sorsával megbékíteni. Tovább »

hogy pótoljam az elmulasztottat
nem tudom pontosan
csak írok, mint író az asztalfióknak
„mert addig élek én, ameddig él a szó
versemben,” Tovább »

Valamit mindig siratunk,
Ami a múltba rekedt,
S összegyűjtjük egy csokorba
A meg nem történteket.

Augusztus 23-ára terveztem a mosást. Miért pont akkorra? Kit, mit kell emlékeztetnem ezzel a provokációszámba menő gesztussal, mire? Ezek a könyvek a nagy áradáskor kerültek víz alá, sokat el kellett dobni, mert többé nem lehetett kinyitni, miután megszárítottam a nem napos, annál szellősebb fészerben. Tovább »