ARANYGY, VARANGY (Más) Forrás: szerző FB-oldala

A koma egész életében azért szenvedett, mert túl alacsony. Mondták ezt róla rondábban is, de a Vadmalac család nem bántotta.Próbálkozott a koma magasított sarkú cipővel, különböző porokkal, mindhiába.Végső elkeseredésében odaállt Vadmalac elé, és azt mondta:– Elmegyek diktátornak! Vagyok akkora, mint… És ott bemondott egy közismert nevet. Majd ennyivel megtoldotta: – A diktátorok idejét éljük.Hát Vadmalac […]

Alaposan felöntött a Koma a garatra, Vadmalacnak a hátán kellett hazacipelnie.”Vizsgáztatta” útközben:– Nahát, te szent aztán nem vagy…Ebben egyhangúlag megegyeztek.– Iván?A Komát a rosszullét környékezte a kérdés hallatán, mire beleburrogott a Vadmalac sörtéjébe:– Brrr.– És hát hol itt az éj? – kérdezett tovább Vadmalac. Csillámlik a reggeli tó, ahogy elhaladok mellette, alig tudom nyitva tartani […]

”Veres az ég alja” – mondta magában Vadmalac. Magában, hogy a többit ne zavarja.Ne kavarja fel a lelki világukat. Elég sok a baj, amúgy is, van, amin gondolkozzanak.”Veres-e valójában? – Ezt is magától kérdezte. – Vagy csak annak képzelem?”Majd így folytatta tépelődését:”Színre változtatja az eszem a nyugtalanságot?”Akkor már száz napja bombáztak – szinte megállás nélkül.Végül […]

Vadmalac a fokozatokról tartott kiselőadást:— Mert nem rontunk ajtóstul a házba.— Van hadnagy, főhadnagy, százados — mondta. Közönsége a családon kívül a komája volt, tehát a szokásos kör.Tekintete a monitorra esett, valami könyvet látott rajta, nem mozdult a kép, valamelyikük kinagyította.Folytatta volna, de akkor furcsa érzés kerítette hatalmába: mintha valahol, a közelében égettek volna. Gondolatpernye […]

Beszállt egy körisfa magja a nyitott ablakon keresztül. Majd több is. Vadmalacot, aki épp olvasott, ez előbb zavarta, azaz ingerelte, végül játékra vette: kitátotta a száját, hogy a fehér csillagocska, mert a mag körbe van véve ”pihével”, attól száll, repüljön bele.De nem ment. Hiába szólítgatta, hogy ”hápp, hápp”, szája üregét a körismag következetesen elkerülte.A különös […]

Először egyet kattant, következett rá három ropogás.– Lőnek – mondja Vadmalac, s elugrik az ablak elől.Erre Malacka is felkapta a fejét. Felemelt fejjel merevedett meg, akár egy gyík. Olvasott azelőtt az ágyban.A vér is megfagyott az ereikben, amikor nyílt az ajtó. De csak a komájuk volt az.– Kopasz fejemet eltalálta egy makk – mondta és […]

AMI ÁTMEGY – Mikor lesz már vége? – fakad ki Malacka.Az árnyékos padon ülnek, a tóparton, s a távolt fürkészik.– Mikor ér véget ez a szörnyűség? A mocsok, ami az agyamon átmegy naponta, a vér, a halál…?Vadmalac nem szól. Mit is szólna? Megállítani a szennyes folyamot nem tudja. Azt, ott, a fejükben.Neki is áramlik át […]

BESZÉDES NEVEK. Holnap, nyolcadikán jelenik meg VérHárs címû könyvem. A Hárs tulajdonképpen a Lacul Teire utal, ami egy bukaresti tó neve, tei=hárs, a balkán fõvárosban mûködtem újságíróként nyolc évig. A Vér a diktatúrára utal, a csausiszta sztálinizmusra, amikor úgy éreztük, így fogalmaz az egyik monológban Mária, hogy “a vérünkön eveztünk”.A könyv az Üveghegy kiadónál jelenik […]

Égett szagot érzett, beleszimatolt a levegőbe, akár egy vizsla, de többre nem jutott. Nem találta meg a forrását a kesernyés szagnak. ”Bombáznak?” – gondolta, de nem látott füstöt. Sem elvonuló repülőgépet.”Megbolondultam? – kérdezte magától. – Már akkor is veszélyt érzek, amikor nincsen?””Azért legyek résen!” – mondta, s a bunker felé sandított. Hogy az megvan-e még? […]

Norvégiai barátom meséli, hogy egyszer, van annak tíz éve is, magyar mesemondót kalauzolt Oslóban. Nemcsak a várost mutogatta neki, hanem egy iskolába is ellátogattak: annak a kevés norvégiai magyar iskolásnak „workshop”-ot tartottak. Akkor még nem lett annyira divatos a szó, úgyhogy maradjunk ennyiben: elmondott egy sztorit nekik a mesemondó, majd lerajzolták Lackót, amint a világhírre […]

Fürkészte a képét a tükörben. Lassan váltott át abba az arcba, ami az apjáé volt, akkor viszont hangot hallott:”Te nem az vagy.”Hm. Vadmalac nem értette a dolgot. Ki szól kinek? Valaki ismerős talán?S a hang folytatta: ”Én bent vagyok, benned. Nem rejtőzöm, mégsem látnak, sőt. Én magam sem látom magam. Téged csak irányítalak, illetve felhasznállak: […]

Mondták Vadmalacnak, hogy aki velük szemben áll, maszkot hord. Vadmalac tétovázott, mert mosolygás volt, amit látott, homlokráncolás, ami intenzív belső életet feltételezett. Nem feltétlenül harcot, gyilkosságot.És akkor az levette az álarcát.Vadmalacnak földbe gyökerezett a lába. Kiégett tankokat látott, lebombázott házakat, színházt, iskolákat, utcán fekvő temetetlen holtakat.”Akkor hát ez van. Álarc nélkül a valóság.” Mozdulni nem […]

– Az maga a béke volt, tudd meg.Ezt Vadmalac mondta, amikor a komája elmesélte, hogy látott valami selymes, könnyű jelenséget elsuhanni.– Madár volt, békegalamb? – kérdi Vadmalac.– Inkább egy vékony kendő, melyet a szél visz magával.– Hova lett?– Elvitte, el, beletűnt az ég kékjébe.– Vagyis tőlünk el. Forrás: ujnepszabadsag.com

Komája félreértette: „Polip a szíved?”Vadmalac elmagyarázta még egyszer – hogy a polip feje az ő szívében, karjai a polipnak kinyúlnak az ő, mármint a Vadmalac testébe, főként a végtagjai mentén. Legjobban a szívében szorít, mint egy nagy marok, olyan.De ha Vadmalac alszik, azzal visszaszorítja. Van úgy ébredéskor, hogy még a szívében is csak egy kis […]

– Tolvajok! Tolvajok! – kiáltja. Csodálkozik, hogy a szájára ráütnek ugyan, de nem ragasztják le. Viszik viszont a perselyt, ami addig rábízva volt.Más nem mozdul, nézik, hogy mi történik. Jobbik esetben mellé állnak, nem szétszórtan, s nem ellene fordulva, de a tolvajok után nem szaladnak.– Tolvajok! Tolvajok! – próbálkozik még egyszer Vadmalac. Forrás: szerző FB-.oldala

– Mizújs? – tudakolta Vadmalac a komájától. – Mitől vagy annyira megszeppenve?A koma tördelte az ujjait, színtelen volt az arca, mert a vér kiment belőle, suttogva megvallotta:– Én néha beszélek önmagammal. Olyankor mintha ketten lennénk. Elvisznek?Úgy értette, gyűlésnek minősül a skizofrén figura… És nincs rá engedélye. Forrás: szerző FB-oldala

Dusa Ödön* emlékére Vette le a kalapját, és akkor ”beakadt”, úgy félig levett kalappal a jobb kezében. Megmerevedett. A színházban, a ruhatár előtt. Azaz színház volt, amit produkált, színház a színházban, csakhogy a körülállók ezt nem értékelték. A ruhatároslány telefonon hívta a vőlegényét, hogy érezze biztonságban magát. Elvégre az a munkahelye, joga van hozzá.Úgy állt […]

A koma már napok óta fúrt-faragott, még enni is alig szorított időt. Csavarozott, pengette a vasat. Műhelye falára kiírta, hogy ”Vírus-műhely”.Vadmalac nem tudta legyőzni a kíváncsiságát, hát bekopogott:– Aztán melyik vírus ellen?Akár egy megszállott, fújta a koma a választ:– Az emberi hülyeség ellen.Mire Vadmalac:– Nem rossz, nem rossz! Forrás: szerző FB-oldala

Malacka megdicsérte: ”Jól áll rajtad ez a zakó!”Még az inggallért is megigazította, legyen tökéletes a kép.Máson is látta Vadmalac a hatást: az új zakó sikernek bizonyult, más szóval.Zavarban volt: nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Ő maga belülről szemlélte önmagát. És a kép nem volt ennyire kedvező. Történtek vele dolgok az évtizedek során. Néha egyenesen […]

Vigyázz, mit olvasol tõlem, még elkapod a torokgyíkot! Forrás: szerző FB-oldala

Két kimentett poros könyv s egy pár cipő volt a kezében.– Ennyi maradt.– Bomba? Vagy robot? – kérdezte Vadmalac.– A tető szakadt be, épen két fal maradt.Mondta a Koma, a ház volt élete munkájának az eredménye.– Nálunk meghúzhatod magad – mutatott a szoba felé Vadmalac. Fiuk éppen kiköltözött belőle.Bepárásodott a koma szemüvege, annyira meghatódott, de […]

– Pléh a szívem – szólal meg Vadmalac, de van Malackának ez ellen egy tromfja:– Az már volt, évekkel ezelőtt mondtad.Vakarja Vadmalac a bozontját:– Na jó, hát akkor beton. Gát.– Azt meg hogy érted?– Hát hogy nem engedi hozzám a tragédiát. Még egyes esetek megráznak: bombahalált haltak, akiket a gránát megsebesített. De atomfegyverrel való fenyegetés, […]

Ki a fecskéket nem szereti, rossz ember lehet. Forrás: szerző FB-oldala

„Ha nekem most valaki tíz deka erõt adna! – gondolta Vadmalac. -Akkor talán a tavasz is szebbnek hatna…”Egy gránitszikla tetején álltak, nézték a vizet. Hogy biztonságban érezze magát, Vadmalac megfogta a Malacka kezét. Jobb az mindkettejüknek.És akkor érezte, hogy a kezén keresztül energia árad át a testébe. Malackától jött, kéretlenül is kapta.Semmi különös, csak a […]