1914-1918 között az [esztergomi] Kis Strázsa-hegy környékén fekvő katonai gyakorlótéren terült el az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogoly tábora. A járványok számos áldozatot szedtek lakói közül, akiket tizenegy temetőben helyeztek nyugalomra. Ön most a VII. számú temetőben áll, ahol 1548 – olasz, orosz, román és szerb – hadifogoly alussza örök álmát. A temetőt eredetileg nagy […]

Tizenöt éves unokahugomat megkérdeztem, mit vegyek születésnapjára. Azt felelte — naplót. A napló födele piros chagrin-bőrből legyen, ezüst csattal és a sarkában ezüst lemezzel, amelybe később nevének kezdőbet űit fogja bevésetni. — Miért éppen naplót? — faggattam — minek az neked? — Minek? — csodálkozott — hát annak, hogy az élettapasztalataimat megörökíthessem.

A lengyel költő márványszobra A hatvanas években a lengyeleknek volt egy igen tehetséges költője, ugy hivták, hogy Brodzinszki. Tarnovban született, szegényen, rossz modorral és még rosszabb külsővel, egész élete finom kis dalok írásával és koplalással telt el. Lefordítottam magamnak néhány költeményét, egész leheletszerű hangulatok a felhőkről, a pacsirtáról, a mákvirág szirmáról, a lányok nyakáról, a […]

A LIMANÓVAI HŐSÖK (részlet) Limanóva dombjaira ráborult már Leto leple Heszperosz is elrejtőzött Decemberi fellegekbe. […]

„Vezényszó nélkül is haptákba állt a század, mikor 14 karácsonyán olyan békeköszöntőt vágott ki, hogy bőgött ott mindenki, mint a gyermek. A standbéli vén csontok a váltukra emelték, s úgy ünnepeltek, a költőt” – ezt a néhány sort nem egy Petőfi-kaliberű költőről írta a Csíki Lapok újságírója 1939-ben, hanem az egyszerű csíkszentdomokosi harangozó-ról. Szabó Gergelyről, […]

Ikrek hava (Napló a gyerekkorról / részlet) Különösen sokat gondolok Ágira, a kishugomra mostanában. Nem láttam évek óta már. Sokáig egy kisvárosban lakott, a nagy fekete hegy tövében, most egy idegen ország messzi székhelyén él a férje mellett. Nagyon szeretjük egymást, így hát alig levelezünk. Erős ez a szeretet, nincs szükség levélbeli bizonyítékokra, évente egyszer-kétszer, […]

Az apámat is hívják Még most sem laktak jól a hollók, szomjas a föld, az átok éhes, uram, császár, itt tévedés van: az én apám már ötven éves,

Naplók (3) 1918 München, október 26. szombat Az ellenséges sajtó undorító, a demokrácia szabadjára eresztett bestiája. Egészen odáig elmegy, hogy a feltételeiben Koblenz megszállását követeli, s a feltételekkel egyelőre csak úgy dobálódzik. Egyébként a francia kormány a fegyverszünetet állítólag Elzász-Lotaringia kiürítésétől is függővé teszi. – A császár és a két hadvezér lemondása mintha küszöbön állna…

Naplók (2) 1918 München, október 13. vasárnap Németország beleegyezik a csapatok visszavonásába, és „feltételezi, hogy Wilson szövetségesei is igazságos békét akarnak és a pontok alapján állnak”. Rettenetes a veszély – hogy tudniillik az antanton belül a győzelmi mámor kerekedik felül és erőszakos békét eredményez, ami vagy nyomban elfogadhatatlannak bizonyul, és szörnyűségekhez, élethalálharchoz vagy a forradalomhoz […]

Naplók (1) 1918 München, szeptember 18. szerda Teára Pringsheim titkos tanácsos. Felületes társalgás a zavaros politikai helyzetről. Ellenségeink biztonsága határtalan. Clemenceau kibírhatatlan a szenátusban, fennkölten diadalittas. Franciaország határoz a „visszahódított” területek közigazgatásáról. Wilson és Balfour hűvösen visszautasította az osztrák jegyzéket. Keserűen eltöprengtem, milyen ocsmány humbug a politika… Felháborító az a követelés, hogy Németország még az […]

Erdély szerepe az I. világháborúban Erdély sorsát nagyon sok esetben nem az erdélyiek, hanem Erdélyen kívül álló tényezők befolyásolták, sőt, olykor döntötték el egyértelműen. Ez nem csak a XX. századra volt jellemző, hanem a korábbiakra is, ilyen példának említhetjük Erdélynek Magyarországgal történő unióját 1848-ban vagy akár a kiegyezés előfeltételeként 1867-1868 során, amikor is egyértelműen Erdélyen […]

A limanowai csata [A csata előtt] A dombtetőn, ritkás, igen kicsi erdő. A széléről lelátni a limanowai csatatérre. A csatatér olyan itt, mint a körképeken: a szelíden simuló, napsütötte dombok, apró majorságok, enyhe hajlású völgyek, a háttérben a havasfejű hegyek.

Fegyverek rabságában „Az emberek nem szívesen hiszik el hogy nagy eseményeknek apró okaik vannak. Ennélfogva, miután kitört a nagy háború, meg voltak győződve róla, hogy azt nagy és mélyreható erőknek kellett okozniuk. Ha azonban megvizsgáljuk a részleteket, nemigen találunk ilyesmit. Sehol sem fedezhetünk föl tudatos eltökéltséget a háború kirobbantására.

Katonaportrék Nagy István festőművész emlékére 1. Veronika-kendő helyett papírlapra vetül az arc: ceruza szén kréta vonja vonásait két golyózápor és szuronyroham között

„Várban nem kell repülő” Zászlólengetés á la chinai propeller. – Tragikomikus repülő-elhárítás. – Tisztiszolgák a háztetőn. – Beck Péter mégis elrepül. . . A legfelsőbb hadvezetőség azt tartotta, hogy várban nem kell repülőgép, különben sem tudna ott startolni (?), mert mire körözés közben magasabbra jutna, a körülzároló ellenség régen lelőné. Mondanunk sem kell, ezt az […]

Mikli Zsuzsanna esete Nap-nap után ültem íróasztal előtt az elöljáróságon. Ráírtam a sárga ívekre, hogy itt meg itt csakugyan nyomort találtam, csakugyan nem volt betevő falatjuk, csakugyan öt gyermek didergett egy kaszárnyaszobában. Néha azt is írtam, hogy nem igaz, nem tehetetlenek, tudnának dolgozni, csak akarat kellene. Szóval: írtam és itt írtam mert közöm volt hozzája, […]

Emberek a háborúban / 3 (Az új háborus regény) Az új háborús regény kategorikus követelménye a teljes megélés, a maradéknélküli átélés. Ahol ez hiányzik, elmarad a kreaturális megnyilatkozás és a regény kivédhetetlenül papirosszegénnyé sülyed. Kinos aktuálitással bizonyítja ezt Egri Viktor új könyve: Fölkél a Nap (Irók Kiadóvállalata, Bratislava-Pozsony). A rettenetes cím már egymagában is papirosregényt […]

Emberek a háborúban / 2 (Az új háborús regény) Az élet tempója hihetetlenre fokozódott, a háború lidérce eltünt és a Kellog paktum már csak aláhúzza, nyugtázza, dokumentálja ezt a kiérlelődött átmeneti szituációt, amikor még vannak emberek, osztályok, kik örömös elfeledkezéssel, kritikátlan naiv békehittel nyúlnak az élet ötperces illúziója után. És csodálatos: épp ebben az időben, […]

Emberek a háborúban / 1 (Az új háborus regény) A nagy békeünnepély lezajlott: Kellog paktum, párisi örömujjongás. Hiszi mindenki, mert jó hinni, felejteni és megnyugodni – pillanatra. A háború volt, nincs, eltünt, mint a kámfor. Az igazság azonban kegyetlen dolog és az igazság: cáfolhatatlanul két háború között állunk. 1914 volt az egyik. A másik? Most […]