Bukarestben bemutatták A székelység képes története című román nyelvű könyvet, amelyet a Hargita megyei önkormányzat gondozásában a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont adott ki. A román nyelvű könyv bemutatóján részt vett Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, a kötet tudományos koordinátora, Lucian Năstasă-Kovács kolozsvári történész, aki előszót írt a kötethez, Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, […]

ERDÉLY CSODÁIBÓL A Margitszigeten raktak egy vízesést faragatlan sziklából, hogy olyannak lássék, mintha természetes volna. Olyannak is látszik. A torjai híres kénbarlangot még az egyik Mikó gróf szépen kifalaztatta a minap faragott kockakövekkel, csináltatott bele kifogástalan bolthajtást és csinos ajtót faragtatott bele, amit hét kockakőnek a koszorúja díszít. Szóval megreperálta Erdély egyik csodáját, mert az […]

HÁZASSÁG PRÓBÁJA — Ági kisasszony, legyen a feleségem. — Igen, de feltételeim vannak. — Éspedig? — Az édesanyám velünk lakhat. — Ó, boldog leszek!

MIKET BESZÉL ANTAL FERENC Antal Ferencet ott találtam én az egyik tusnádi nyaraló udvarán. A farakás mellett ült egy tuskón, és szalonnázott. – Jól esik? – kérdeztem előtte megállva. – Vagyigen, – felelte, fölemelve a szemét. – Megfizetik-e jól a favágást? – Nem éppen, istállom, de, ha nincs kit vezetni, ráfanyalodom. – Hát kit szokott […]

1. Életéről: Sz. 1939-ben, Brassóban–mh.2011, Budapesten. Kolozsvárt érettségizett, majd 1963-ban végezte a bölcsészkart a Babes-Bolyai egyetemen. Vidéken tanított. Előbb a kolozsvári helyi lap (Igazság), később a Napsugár c. gyermeklap szerkesztője. A nyolcvanas évek végén Magyarországra települt. 1999 tavaszán huzamosabb időt töltött itthon, ebből az élményből született költői pályáján is kiemelkedő itthon c. versciklusa.

Május a Körös partján Írta: Számadó Ernő Ibolya-terűt rengetett a langy Arany Kőrös. Az alkonyi fűzfák Selyem hajában csillagok éke Tüzelt s a virágos kertek fehér Kezéből magasba röppent az est Ezüstmadara a Hold. A béke Bárány csengője elringatta a Fel-felsíró fészkeket.

A VÍZ MINT ITAL Mikor már indulóban voltunk a Szent Anna-tóhoz, a vezetőm azt kérdezte tőlem, hogy nem viszünk-e valakit az útra? – Mit vinnénk? – Talán egy kis vizet. – Hát mennyit megyünk a tóig? – Két és félórát. Az órám kilencet mutatott. Gondoltam, délig sétálva megfordulunk. Azt feleltem, hogy: – Nem viszünk semmit.

AZ ORVOSSÁG Amikor Erdélyben jártam, a Szent-Anna tavához egy székely ember kalaúzolt. A tó mellett leheveredtünk és tüzet raktunk. A tűz nem a melegért kellett, hiszen augusztus elején voltunk, hanem, hogy Antal Ferenc szalonnát piríthasson. Hogy az úton a hideglelésről beszélgettünk, itt a tűz mellett is erről volt még mondanivalója. A fiát lelte ki a […]

PÉTERKE írta: Váró Andor Papa, van a mennyországban bolt? És mondd, mit csinál nappal a hold? Kap-e fizetést a Mikulás? Miért nincsen nyáron hóhullás?

ELIGAZÍTÓ Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek olvasásához 1 Szegényebbek lettünk megint egy legendával – és gazdagabbak az író kései pályaszakaszát jellemző, egyre meglepőbb ismeretekkel, amiket titkosírásos feljegyzések rejtegettek. S amikor Gilicze Gábor és Gyürk Ottó együttesen megfejtették Gárdonyi titkosírását, 1969-ben, fény derült a rejtelmes-ködös magaslat meghódításának értelmére, azaz: a naplószerű művek immáron megmásíthatatlan és félremagyarázhatatlan tartalmára is.

TEA VAGY KÁVÉ? — Mit akarsz, drágám, reggelire? Kávét vagy teát? — Nézd, szívem, ha az, amit tegnap kitöltöttél, tea volt: akkor kávét; ha az volt a kávé, akkor inkább teát kérek. Színházi Élet, 1937/2

Néhány jellemző idézet a könyvből, az olvassbele.com portál nyomán, Cserhalmi Imre válogatásában: Bozóki András: Átfedi egymást a valóság és annak társadalmi konstrukciója. A mostani járvány gyorsasága, láthatatlansága és globális kiterjedtsége páratlan. Attól a veszélytől, amit közvetlenül nem érzékelünk – mert színtelen, szagtalan, láthatatlan, de bármikor lecsaphat ránk –, jobban félünk. A gyorsaság és a kiterjedtség […]

MÁS SZÓVAL A SZÓT! Csak íróművésznek való, piacra nem KEZDET Munkába áll: nekifohászkodik, nekigerjed, nekiagyarodik, nekibúsul, nekiered, nekiesik, nekifanyalodik, nekikerekedik, nekivetkőzik, nekivetkeződik, nekigyürkőzik, nekidől, nekihevül, nekihuzakodik, nekirugaszkodik, nekiigazodik, nekisavanyodik, nekitürkőzik, nekitüzesedik, nekifenül, nekifenekedik, nekidühödik.

CSIKÁGÓI SZAKÁCSNŐ A csikágói szakácsnő így szól az asszonyához: — Nagysága kérem, keddhez három hétre, délután szeretnék kimenőt kapni. — Miért? — El szeretnék menni a vőlegényem temetésére.

A MESTERKÖNYV-ből VÁZOLÁS ÉS KIDOLGOZÁS Regényírásban mindig az a bajom, hogy széles, nagy, folyton széjjelomló sokaságát látom magam előtt a jeleneteknek, epizódoknak. A sok kanyargó közt elvész a fonalam. A munkámat azzal nehezítem meg, hogy nem komponálom meg a történetet kellőképp és munka közben oldok, fejtek.

KIBIC Szőke Szakáll szenvedélyes kibic volt fiatal korában. Egyszer a régi Meteor-kávéházban leült kibicelni egy ismerősének. Javában folyt a parti, amikor az ismerősét telefonhoz hívták. — Vegye át egy pillanatra a lapomat, és játssza le a partit helyettem — mondta a megzavart kártyás Szőkének.

A MESTERKÖNYV-ből TÉMABECSLÉS Mindig valamelyik ösztönünk ügye, baja, sérelme, küzdelme a nagynovella témája, s leginkább a fajfenntartó ösztönünké. Csak olyan történetet írj, amelynek a hősét érzed. Szereted, vagy hogy valaki más szereti, vagy hogy ő szeret valakit. Az olyan figurát, akit nem aranyoz be semmiféle szeretet, csak szemléljük. Mihelyt azonban van valakije, vagy ő valakije […]

A MESTERKÖNYV-ből OLVASMÁNY Az olvasmány csakaz a fejünknek, ami az étel a szánknak. Hogyan csinálódott? Mellékes kérdés, ha kellemes ízű. Élő emberrel való megismerkedés soha nem szerezhet olyan örömet, mint ha elbeszélésben ismerkedünk meg olyan valakivel, akivel érzésben azonosulunk, és így örök ismerősünkké válik, kinek élete okulás nekünk. Lelke rokon, terhünkre nem válik stb.

SZERÉNYSÉG A cirkuszi látogató megszólítja az alkalmazottat: — Maga az a híres oroszlánszelídítő? — Nem kérem — feleli az ember —, én csak a sörényüket fésülöm, és a körmeiket pucolom. Színházi Élet, 1936/30

A BEOSZTÁS Békeffy László Balatonalmádin kis kézitáskávál a kezében indul az állomás felé. Jön egy csavargó-féle, a ruháján folt hátfán folt. de még így is inkább madárijesztő, mint ember. — Nagyságos úr, levinném a csomagot az állomásra. Békeffy megszánja a rongyos embert, átadja a csomagot, és közben beszélgetni kezd vele.

A MORFIUMCSEPPEK-ből Ne akarj semmi olyasmit, ami nyugtalanít. Írni is csak annyit írj, amennyi könnyen írható. (1916 nyara) Voltak bűneid – megszenvedtél értük. Voltak érdemeid – nem láttad koszorúját. Csak az az óra a miénk, amelyikben jól érezzük magunkat, a többi az ördögé.

KÉTELKEDIK AZ OLVASÓ — Kérem, itt van ez a kis napihír. Aszondja: a kocsis a szekér bakjáról leesett, és a megvadult lovak halálra taposták. — És aztán mit nem ért ezen? — Hogy ha a kocsis a szaladó szekérről leesett, hogy kerülhetett a lovak alá? De talán a lovak annyira meg voltak vadulva, hogy ijedtükben […]

A NAPLÓ 1915-1922-ból: 1915. 12. 27-én ismertem meg: micsoda ereje van a „mondta”, „szólt” törlésének és más szókkal való helyettesítésének. Ezernyi ige élénkíti, színezi, gazdagítja az írást.

A GÓBÉ A góbé beugrik a kútba. A falun végigfut a rémhír, jönnek rohanva a mentők, és leeresztenek neki egy irdatlan hosszú kötelet. Aztán nekifekszik a fél falu, és tíz percnyi verejtékes munka után megjelenik a góbé vigyorgó arca a kút peremén.

53. Riport a Saar-vidékről André találkozott egy fiatalemberrel, aki magát csupán Gortának nevezte és a Fritz Goro és Maria Eisner által alapított Anglo-Continental, fotóügynökségnek dolgozott. Az újságíró-palánta Gorta… igen jó természetű fickó volt, éles szemű politikus és tehetséges író. 1934 szeptemberében Gortát a Saar-vidékre küldte a Vu, hogy készítsen interjút a lehető legtöbb emberrel — […]