Meggyűlölt szerelem …A múlt hetek egyik napján, egy Kenesén kóborló s mindenféle apróságokat elárusító házaló, csecsebecséivel elbódítva egy szép barna fiatal leány fejét, távoztakor őt magával elcsalta. Ennek a szép faluvégi kis barnának lévén pedig sok udvarlója, a többek közül egy, ki már csak az esküvő napját, illetőleg napjának kitűzését várta —, mert biztatva volt […]

Szent Péter elment halászni, és egész éjjel aludt, nem fogott semmit. Hazament reggel, és Jézus kérdi: – Hát Péter, hol a hal? Azt mondja: – Uram, nem tudtam halat fogni.

Szűzanyáék nagyon szegények vótak, csak annyi élelmek vót, amit akkor napra elfogyasztottak. Egyik reggel nem vót semmi a kamrában. Azt mondja Szűzanya Szent Józsefnek, hogy nem is tudja, mi lesz az ebéd máma, mer nincs semmi, nem tud mit főzni. Mikor ezt a száján kiengedte, az ablakon berepült egy galamb. Azt mondta Szent József: – […]

Szombati napon volt, mikor a Szűz Mária elfelejtkezett magáról. Nem mosta ki az Úr Jézusnak a ruháját. Szombati napon mosott volna, de nagyon be volt borulva, nagyon esett az eső. Sírt-rítt a Szűz Mária, kérte az Úristent, hogy süttesse ki az arany napot számára, mert holnapra nem szárad meg a Kisjézusnak a ruhája.

Savanyú Jóska, a nyelvzseni Egy híres betyár köröztetése. A múlt év augusztus 31-én Csabrendeken elkövetett rablógyilkosság tettese, Savanyú Józsi a tett elkövetése után tudvalevőleg megugrott, s azóta ismeretlen helyen csavarog. A zalaegerszegi törvényszék a híres betyárt országszerte körözteti, s a körözvényhez a rablógyilkos pontos személyleírását csatolta, mely egyúttal nagyon jellemző a juhászból lett betyár képzettségére […]

Az Úr Jézus, amikor kicsi gyermek volt, hát ő madarakat csinált agyagból. S odament egy pásztor, és azt mondta: – Mi csinálsz, te gyermek? Azt mondja: – Hát madarakat!

nagy madár volt. Ő takarta el az Úr Jézust, amikor Heródes utánaküldte a katonaságot, hogy elfogják. Oszt amikor ment arra a katonaság, játékból azt mondta: – Itt van, búvik, itt van! – hogy ne menjen el a katonaság mellette, hogy ott van Jézus. Úgy eléjük röpködött, hogy arra menjenek.

Poharak közt Borral vigad, borral búsul A magyar, Nem szittya vér, aki inni Nem akar;

Mikor ment a Szent Család, a virágok mutatták bé a népnek, hogy hát kik mentek ott. Mert minden virág, ahogy elérték, ugye, az a növény kivirágzott. Éjfélkor a Szűz Mária meg kellett, hogy szülje Jézust, akkor egy tábla szőlő így szépen kivirágzott s megért, s azt adta a Szűz Mária a Jézuskának. A szőlőt.

Fodor Sándor: A kehely Ezerkilencszázhetvenkettő végén súlyos gyász ért. Kányádi Sándor és Puskás Sándor barátaim 73 tavaszán magukkal vittek Székelykeresztúrra, a Petőfi-szobor – néhai Markos András remeklése – avatására, hogy egy kicsit „kikapcsolódjam”. Az ünnepségre egy vasárnap délelőtt került sor, mi már szombaton délután megérkeztünk az unitárius Rómába.

A gyermekek játszadoztak az erdő szélén, és egy vándor arra ment el az úton. A vándor kopasz volt. A gyerekek erre fölfigyeltek, és elkezdték gúnyosan kiabálni neki: – Kopasz, kopasz, jer ide! Kopasz, kopasz, jer ide!

Két székely ül az asztalnál egy kocsmában és hallgatagon iszogatnak. Az asztal alatt egy kutya már jó ideje szünet nélkül vonít. Az egyik székelynek elege lesz a dologból, s kérdi a társát: – Komám, mért vonyít ez a kutya az asztal alatt olyan keservesen már vagy egy órája?

Régen mannával éltek. Úgyhogy hát nem dolgoztak még akkor. Hanem ha korán felköltek, amíg a nap fel nem jött, addig vittek edényeket, fazekakot, s megszedték. Aki nem kelt korán, az bizony nem kapott, mert immár elolvadt. S így aztán mindenkinek a szája ízire valót adott az Isten, milyen ízt akart, olyan volt. Osztán zúgolódtak a […]

Fodor Sándor: Ervin Atya története Amikor a ferenceseket (1949-50-ben) kitelepítették rendházaikból, akit nem tartóztattak le közülük, azt egy idő után kényszerlakhelyre küldték. Néhány rendtársával együtt, Ervin Atyának Fogarast jelölték volt meg kényszerlakhelyül.

ugye, immár annyira felmentek volt, hogy immár közeledtek az Istenhez, az égbe. Annyira felmentek, hogy az Isten már nem tudta, mit csináljon vélik, meg kellett valahogy állítsa. Úgyhogy akkor csinált ennyi nyelvet; hogy egyik így beszélt, a másik úgy, hogy valahogy zavarodjanak meg. Mert mikor téglát kértek, maltert vittek fel, mikor maltert kértek, akkor téglát […]

Mikor az Isten teremtette a világot, hát teremtett ő lovat is. Ugye, meglett a kiscsikó, s azt mondja az anyjának: – Ereszd el, hogy szaladjon! Hát az anyja eleresztette, hogy szaladjon, s futott a kiscsikó: elszaladt, jött-ment. No, tyúkot is teremtett, kiscsibe is lett.

elkezdett szőlőt ültetni. Beleültette először a kis venyigét egy madárfejbe. De akkorát fejlődött ebbe a madárfejbe, nem fért meg benne. Beleültette egy oroszlánfejbe, koponyába, mondjuk. Hát, ebbe se fért meg, akkorát fejlődött. Beleültette egy nagy disznónak a koponyájába.

Az óriások voltak az első emberek, nagy emberek voltak Ádám után. De ezek az óriások megtaláltak bennünket, hogy hajtogattuk a teheneket befogva. Az egyik óriás fiúnak akkora nagy inge volt, hogy az egyiket megfogta s beletette az ingibe.

hát agyagbul gyúrta őket. Hát aztán akkor betette őket a kemencébe, hogy hát ugye, megsüljön, ne olyan nyers legyen. Nohát, befűtötte a kemencét, hogy most elkészíti az emberiséget. Amint benn van a kemencében, elfeledkezett róla. Megnézi, ugyan milyen már az agyag. Hát, elég fekete lett. No, most mi lösz? Hát, jól van, nem baj, ezek […]

Amikor Isten áldotta meg az állatokat, hogy az egyik a másikával beszélgessen, összehívta az egész állatokat, mindenfélét, és azt mondta, hogy még egy madarat nem látott. Ő már tudta, hogy hol van. S akkor mondta a madár, hogy kakukk, kakukk, hogy ő hol van. S akkor mondta az Isten: – Ez lesz a te foglalkozásod! […]

Az Isten adott az ördögnek meg az angyalnak egy-egy gombolyag cérnát. Azt mondta, hogy amelyik hamarabb varr magának szép fehér inget, annak szép fehér inge lesz. Hát, bele is húzta az angyal is a tűbe a cérnát, meg az ördög is. Az ördög nem szakajtotta el, hanem egybefogta, hogy nohát, majd ő hamarabb megvarrja az […]

Fodor Sándor: Harag Gyuri jótanácsa Két évvel előttem szintén megjárta az Egyesült Államokat a kolozsvári Állami Magyar Színház – immár a legendába és a színháztörténetbe vonult főrendezője. Mielőtt magam is útra keltem volna, véletlenül találkoztunk és én örömmel újságoltam neki a jó hírt: né, hová megyek, ha igaz. – Szerepelsz majd nyilvánosság előtt?

Fodor Sándor: Túlozni se szabad Meglátogattunk egy óriáskolhozt is Bokhara környékén. Akkora területen gazdálkodtak, mint Hargita megye. Amint ilyenkor szokás, elvittek ide-oda, magyaráztak nekünk. Olyan érdekes volt minden, hogy már el is felejtettem. A végén – közös vacsora. Mint mindenütt, ahol megfordultunk vendégekként.

Hamarosan megjelenik a Magyar Napló kiadásában, a nemrég indított Rádiusz Könyvek sorozat – a sorozat arculatának tervezője különben a kolozsvári Árkossy István – 2. köteteként Cseke Péter irodalomtörténész és közíró Az emlékezet feltámasztása című kötete (válogatott és újabb tanulmányok).

Fodor Sándor: Keleti humor Szovjetunióban tett látogatásunk során – az egész tartott tíz-tizenkét napot – arra is jutott idő, hogy vendéglátóink elvigyenek bennünket az Ezeregyéjszaka egyes tájaira. Így, Naszredin Hodzsa szülőföldjére, Üzbégországba is. Bokharában például – az egykori emírek téli és nyári palotáját is meglátogattuk. Kísérőink majd minden kérdésre azzal kezdték a válaszadást, hogy az […]