Marosvásárhelyi keramikus asszony a beszélgetőtársa Simó Márton eheti interjújának, amely a Mi, székelyek és román barátaink című sorozatban jelent meg a Hargita Népében (2018. július 10.). Mana Bucur élete érdekes fordulatokban gazdag: szovátai székely családból származik, édesapja katonatiszt lett, családjával bejárta az országot, majd Marosvásárhelyen telepedett meg, hadseregbeli helyzete miatt román szellemben rendezték be a […]

A Haza-blog folytatta – a thaiföldi The Nation segítségével – naprakész tájékoztatását a thaiföldi barlangban rekedt kamaszok kimenekítési akciójáról. A ma reggeli South China Morning Post meghökkentő grafikával illusztrálta a munkák nehézségeit.

Szász István: Újságcikk-címtár Fűzi Bertalantól, a régi Brassói Lapok kitűnő szerkesztőjétől származott a szenzációt hajhászó polgári sajtóra annyira jellemző megállapítás: „A jó cikkcímek — még a legunalmasabb lapokat is viszik.” Valamikor az első oldalon elhelyezett egy-két bombasztikus cím, amit aztán az úgynevezett rikkancsok (az utcákon példányonként áruló, százalékra dolgozó egyének) tele torokkal harsogtak, megragadta a […]

Egy óra múlva Messinába ér a hajónk: az Adria-társaság Zrínyije. Nápolyban ismét sok utast kaptunk: máltaiak. Fiume és Marseille között az Adria-hajókat jobbadán Málta látja el utassal. Máltától Fiuméig talán magam leszek az egyetlen utas. No és magyar testvéreim a hajó elején. Génuában fedeztem fel őket. A hajólépcső fölött álltak. Nézték a kacagó kék tengert […]

A Vad Disznók mentőakciója (frissítésekkel!) Hosszú és idegölő napok jönnek Thaiföldön, ahol búvárok mentőcsapata küzd azért, hogy felszínre hozza a „Vad Disznóknak” nevezett kölyök focicsapat nyolc tagját és edzőjüket. Négy fiatalt vasárnap már kimenekítettek a Tham Luang Nang Non barlangból.

Szász István: Egykori párizsi irodalmi kávéházak A mai nemzedék nem ismeri a kávéházakat, azokat az „iparüzleteket”, amelyekben kávét, tejtermékeket, tejes italokat, hideg és meleg hentesárukat szolgáltak fel, és amelyekben legalább egy biliárdasztal, sakk, dominó és táblajáték állt a közönség rendelkezésére, no meg egész sor bel- és külföldi újság, ahol törzsasztalok alakultak ki, s késő éjjeli […]

Tanítják a Sorbonne-on, a Saint-Cyr-ben, a Polytechnique-en s más iskolákban. Mi több: tanulni kezdik itt Párizsban már a pincérek is az eszperantót. Hotelemben két napig Génuába utazó angol legények garázdálkodtak: eszperantósak. Első eset volt, hogy eszperantó-lárma miatt nem tudtam aludni. Éjfél után, hazamenőben, elfogott a lépcsőn egyik apostola Zamenhof doktor nyelvének. Másfél óráig magyarázta nekem, […]

Szász István: Magyar fejfák, román fejfák egy francia temetőben Az első újságcikkem a fenti címmel jelent meg a kolozsvári Ellenzék című napilap 1929. augusztus 29-i számában. Dijon, augusztus hó. Szép, napsütéses nyári délután. A napsugarak élesen verődnek vissza a híres Palais des ducs de Bourgogne ablakain. A Place d’Armes-on állok a taxiállomásnál. Nincs taxi. Nemsokára […]

Zarándokhely lesz a Kányádi-sírkert… Holnap, július 7-én helyezik földi nyugalomra Kányádi Sándort szülőfalujában, Nagygalambfalván, ahová Budapestről érkezik, ahol hetekkel ezelőtt elhunyt. Az esemény előestéjén a Hargita Népe c. napilap riportot közölt (Kányádi Sándor ránk testálja a szülőföldet – szerző: Simó Márton) a „tékozló fiát” hazaváró székelyföldi nagyközségről. Beszélgetőtársa Kányádi György Attila református tiszteletes, Nagygalambfalva gyülekezetének […]

Már a francia iskolákban tanítják, hogy Napóleon nem volt nagy ember. A francia tanítók az antimilitarista Hervére esküsznek. Általában pedig már Franciaországban nem lehet abból megélni, hogy valaki hazafi. Csak a Balkánon és Magyarországon lesz bölcs a szamárból, ha szépen óbégatja, hogy éljen a haza. Szóval alaposan fordult a világ. Nyugaton s egy francia lapnak […]

„A legszigorúbban tilos tiltani!” „Egy forradalmat, bajtárs, nem szavazunk meg. Az VAN” „Langyos forradalom nem több, mint sírásás”

Trafikok A francia pénzügyminiszter trafikjogokat osztogatott a napokban. Az egész közvélemény szokta szigorúan ellenőrizni az új trafikok dolgát. Nemes szokásként tudniillik humánus elvek szerint osztogatja ki az állam e kenyérkét szerző füstüzleteket. Hogy bámulnának Magyarországon, ha a névsort olvasnák.

In memoriam Jan Palach Amikor meggyulladt a ruhám, a hajam, és csupasz kezemben föllobogott a tűz: félni kezdtem.

Marosvásárhelyi barátunk és munkatársunk, Elekes Ferenc 2013-as blogbejegyzésével emlékszik meg a 80 éve született Szilágyi Domokosról. Írását alább közöljük. Mi ölte meg Szilágyi Domokost? (Most pedig leleplezem az elejtett „aktát”, a kályhán piruló hagymát, a szurkos cipőt, s a néma imádságot) „Milyen csodálatos is lenne, ha minden lelepleződésnek lenne egy olyan jelenete, mint a Szilágyi […]

(Apácák) Alacsony, barna rácsos ablakú ház, közel a Luxembourghoz. Csöndes utca, diákok, leányok, munkások. Felhős, siket, levegőtlen nyári délkörül. Fekete apácák sürgölődnek némán egy szállító-szekér körül. El-elnyeli őket a kapu s megint megjelennek. Piszkos zsákokat, holmikat dobálnak a szekérre.

2018. június 21-én elhunyt az erdélyi szász történelem legavatottabb ismerője, Románia egyik legelismertebb történésze – az 1939-ben született Gernot Nussbächer. Munkássága és életműve európai szinten ismert. A szegedi egyetem Aeteas c. időszaki kiadványának közlése szerint Nussbächer összesen 1462 munkát, közöttük 35 önálló könyvet és füzetet tudhat magáénak. Ezenfelül 71 kötet és füzet társzerzője, 140, szakfolyóiratokban […]

Philadelphia és a magyarok Philadelphia befűtött nekünk, szegény magyaroknak. Philadelphiában egy orvos fölfedezte az atavizmus bacillusát: Kék vérnek, előkelőségnek íme a vége. Tíz év múlva Európa minden orvosa tudja a titkot. Hogy miért hazafi csupán a szájával Zichy Jenő. Hogy miért trottli Kossuth Ferenc.

Simó Márton folytatja a Hargita Népében indított érdekes riportsorozatát (Mi, székelyek és román barátaink), s legutóbb egy olyan Kolozsváron élő román fiatalembert – az 1963-ban született Septimiu Borbilt – mutat be, aki bánsági születésű, állatorvosként dolgozik és a Corbii Albi–Fehér Hollók nevű portál egyik törzspublicistája, az erdélyi népek együttélésének következetes szorgalmazója. Nem csoda: családi háttere […]

Szász István: Így sportoltunk, így drukkoltunk valamikor (2) (…) Abban az időben az országot bajnoki kerületekre osztották. A székelyudvarhelyi Hargita a brassói körzethez tartozott, és így a Brasoviával, a brassói Olimpiával, a Colteával (katonacsapat volt, s nemegyszer a Hargitától „bekoncsentrált” játékosokkal nyerte meg a bajnokságot), a nagyszebeni Soimival (szenzációs labdaadogató centerhalfja — középfedezete — volt; […]

Szász István: Így sportoltunk, így drukkoltunk valamikor (I) Ha egyszer valaki megírja az ország sporttörténetét, minden bizonnyal vezető helyen emlékezik meg Székelyudvarhely sport-úttörő szerepéről, és tisztelettel adózik majd azoknak a sportnevelőknek az emléke előtt, akik egykor országos hírnévre emelték ennek a városnak a sportéletét.

Szent Iván éjjelén is túl… Június beköszöntével eljött a jó idő is, a nap hét ágra süt, a gyümölcsök pedig földig húzzák a fák ágait. Sok diák örömére már az iskolákban is befejeződött a tanév, és kezdetét vette a nagybetűs VAKÁCIÓ! Bár az osztálytermek már kiürültek, mi mégis úgy láttuk, hogy eljött az ideje körültekinteni […]

Chopin Két Musset-szobor után most következik egy Chopin-szobor. A Monceau-parkban fog állni, árnyas fák között, elrejtve a szomorú nótás embernek a relief-emlékjele. Messze a Musset szobraitól s messze a George Sand szobrától. A sírját két évvel ezelőtt láttam. Süppedt, romlott, szomorú sír. Nocturne-eit álmomban is hallom olykor.

A bulvársajtóban megjelent híresztelések (miszerint Vilmos izraeli látogatása lesz az első brit királyi családi ’vizitáció’ a Szentföldön) – pontatlanok. 1994-ben Fülöp herceg már járt ott (igaz, magánlátogatáson – és anyai jogon: Alíz görög hercegnő, a mamája, Athén német megszállása idején egy zsidó családot bújtatott és mentett meg, amiért – posztumusz – megkapta Izraelben a Világ […]

Tegnap került a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába egy közel száz esztendős „riportázs” a hajdani Budapestről. Szerzője Magyar Elek újságíró (1875-1947), aki neves gasztronómiai szakíró is volt egyben (Ínyesmester néven jegyezte receptjeit) s felejthetetlen írásokban számolt be a korabeli lapokban az egykori Budapest történetéről.

Monsieur Kis-Balog Chateaubriand szerint a franciák nem szeretik a szabadságot. Ők az egyenlőséget szeretik őrülten. S a magyarok? Már Csák Máté is szabadságharcos volt. A szabadság katonái a mai Csák Máték is. De az egyenlőség Tiborcnak se kellett. Kis-Balog uram szabómester. Sorsa már ifjú korában Párizsba hozta. Szép vagyont szerzett.