‘kilencvenegybenmikor ropogott a hós néztük a filmet

Azon tűnődöm, van-e égbolt,mit Andrej Bolkonszkij meglátna,vagy az túl ártatlan, túl rég volt,és nincs hozzá csend se, csak lárma?

Frissen kilépni, aztán átlépnia soron következőn is –lehetőleg nem megadnicsak átadni magad egy újszülött áramlatnakés szembemenni törmelékével,

Ágyszag van.Agyszag van.Fejfájás nagy szagban.

Az ember egy idő utánmegunja az éleket, belefárada szüntelen sebesülésbe,sirályok rémült rikoltozásába,ebbe a háborgó tengerbe. Aviharon túl szeretne látni, cápa-uszonyokon túl remél a tekintete,

nyarunk nyírfa-árnya /umbra de mesteacăn a verii/ semmi nincs fontosabb tenálad.a te szerelmednél.voltál az erdeiharmat.voltál a fű.én nyírfaerdőm.én ezüst reggelem.

Beszélek a macskáimmal,az árnyékokhoz a falon, magamban beszélek,vagy egyáltalán nem beszélek.kavarogok a gondolataimban és éjjelente rólad álmodom

A tavasz torkának szoruló télbenvirágzó japánkertről álmodom,többé már sosem lennék ébren,amíg veled csillaggá nem változom. Forrás: Lenolaj.hu

Amikor az emberre rájön Amikor az emberre rájön,ha sokadszor telik be a pohárbiliárdozna, kuglizna a neten –Lenne saját testvére akár, tűz helyett szelíd patak…nem lehet ám.

komfortzónáma csendaz a mi ott vanbentnem tudokmagamból kilépnifogadj elén így tudok élni

A pozsonyi német polgárok feje és házteteje fölött minden különösebb baj nélkül röpültek el a forradalom szikrái. Elrepültek volna Pest fölött is, ha a vásárra feltódult vidékiek a németajkú várost két-három napra nem teszik a magyarság fővárosává, és ha nincs az a kis csoport, az a kávéháznyi baráti együttes, amely a szikrákat, szinte a markában, […]

annyi keserűséget szívtam magambaaz elmúlt két év alattmegváltozott az élet ízeaz örömnek hamarabb vége szakadtmint ki álomból esőre ébredúgy árasztott el a zuhatagpedig a másik féltekén hol élekvégig sütött a nap (nk)2022-03-08 Forrás: szerző FB-oldala

…Forrott benne a vágy, hogy anyját mielőbb láthassa, s betegségében a kívánt segélyt neki megvihesse. Tönkrement s tehetetlen szülei sorsának intézése egyedül reá nehezedvén, hogy gyermeki kötelességének szűkecske jövedelméhez mérten háladatos szívvel meg is felelhessen – e csöndes és olcsó s a mellett könnyen hozzáférhető várost (Vácot) szemelte ki számukra lakásul. Azonban nemcsak erről és […]

Sötét öltönybe bújtatott hittel jött át a téren, szocialista gumipertlis nyakkendőjén tíz éve ugyanaz a gyári bog,

tavasszal éppen diktatúra voltpionírnyakkendők nyíltakés KISZ-sapkácskákés PTAP-ruhában lőttema bükkben mert nagy veszélyekleselkedtek

A cinkosságod hiányzik, barátom. Hogy összenéztünk, és értettünk mindent,egymást s a klasszikus Honeybeastet,röhögtünk: ezek nem mennek haza. Nem hittem, hogy ilyen nagy úr a földrajz,autópálya is épült már közöttünk,hiányod utazik rajta egyedül.

A zebra bátor:amíg zsákmánnyá válik,addig mer élni. Üzenet moralistáknak ahogy sodródik a semmi partjai feléaz ember egy utolsót fürdene a mindenbenélni akarok gondoljaés elámul Forrás: szerző FB-oldala

…A fiatal költő azok közé az egészséges lelkek közé tartozik, akik lángoló szerelmesként feküsznek le, de a nászéjszaka reggelén a családapa, sőt a családfenntartó hivatásával ébrednek föl. A fiatal költő a koltói szép napok múltán teljes erővel lát kenyérkereset után. Arra vállalkozik, ami sem azelőtt, sem azután még egyetlen magyar költőnek sem sikerült: verseiből akar […]

I.Legjobban tetszettek nekema földön: nők és templomok,kikben szökellő láng lobog —kikben halottas béke zeng.

Az igazi férfiak fegyvereknélkül élnek, szívükben sincsaknavető vagy más effélekardvirág. Nem boldogabbak, ha a birodalmat építhetik, és nem néznek felarra, aki ettől boldog. Nőnaponis csak a mosolyt szeretnék látni,

                                       Gyóni Géza emlékére Fegyver az ölben, hóban és sárban,borotvált fej és rohamsisak,a bakancson egy mélyvörös folt van,ellenség vére, itt ez a divat.

nem ismered őketde fejedbe vésikmi a jó nekednem kell töprengenedmegmondjákmi legyena véleményed

Körülöttem nem keringeneksem pulzárok, sem tej- vagy ecetutak.Nem emelkedem bárányfelhők közé,amelyek tulajdonképpen terített asztalok.

Dsida Jenő emlékezetére Ragyogó hajnalon jött meg a május,illatos rétek és erdők honából,kerget a véred, hogy lombjuk alá juss,gépkocsizajtól jó messze ki, távol.Kék ég feletted és haragoszöld lent – városi ember már ennek is örvend.

piccen az óra-egészjönnek a jönnek a hírekerjed az ukraja-nagyjaterjed a bombapenész