káfé főnix

"kultúrpolip"

Retro-vita: Ha neked az anális túl lokális

Különbséget kell tennünk az egyes országok között, az obszcenitás és a pornográfia Romániában – tudtom szerint – alkotmányellenes. Lautréamont, Henry Miller, Boris Vian (Köpök a sírotokra) és a punk, rap szövegek után már nehéz mérlegelni. Azt hiszem, Orbán János Dénesnek van igaza. Az alkotmányellenességre visszatérve: ismerek olyan politikust, kinek a jelenléte a Hegyibeszédet is beszennyezné. Az most micsoda?

A nagy vízen túlról tért vissza Magyarországra két iker. Az egyik szakadt volt, a másik pipec. Fogadtak,hogy a nõk tudnak-e különbséget tenni. Egy leabált lotyót csíptek fel, aki fellatiot alkalmazott mindkettejüknél. Döntenie kellett. Így is tett. Az egyik ikerre mutatva így szólt: „Tiszta úriember, ennek még a gecije is édes” .

Komolyra fordítva a szót.:
Magyarországon élt egy hírhedten rossz modorú színész. Csortos Gyula. Õróla beszélték, hogy amikor Karády Katalin kikiáltott a konflisból neki, hogy „Tiszteletem Kollega!”, a morózus Csortos maga elé dörmögte: „Nem tudtam,hogy én is kurva vagyok!”
A híres színész szerepel egy reklámplakáton, mely a halfogyasztás proponálná. A szöveg így szólt: „Mondja, marha, miért oly bús, olcsóbb a hal, mint a hús!” Csortos boldog-boldogtalant, fiatal gépírólányt, öreg tekintetest egyformán így szólított: „Marha.”
Egyszer emberére akadt. Egy étteremben a megszólításra különösen önérzetesen reagáló pincér zokon vette a dolgot és bírósághoz fordult. Noha az országban minden épkézláb ember tudott Csortosnak e szokásáról, a törvény betûje szerint kellett eljárni. A kúria ítéletet hirdetett és Csortos elmarasztalták és valami elhanyagolható pénzbüntetésre ítélték. Csortos az utolsó szó jogán elmondta a bírónak, hogy itt és most megtanulta, hogy egy picérnek nem mondhatja, hogy marha . Ám megkérdezte, hogy mondhatja egy marhának, hogy pincér. A bíróság engedélyét adta. Csortos így köszönt el ezután : „Viszontlátásra, pincér úr!”

Szakavatott forrás, Joseph Heller Isten tudja c. regényében az öreg Dávid elárulja, hogy a szopást felesége Betsabé találta fel. Márpedig õ akkora szent volt, hogy még a mohamedán vallás is szentjévé avatta.

Tanári pályafutásom alatt, egy levelezõs osztálynak 4O perc alatt kellett volna eljutnom az agyagtábláktól az Odüsszeián át a római irodalomig. A dolgot úgy közelítettem meg, hogy elmondtam, hogy minden, ami túlmutat a gyakorlati funkción és szórakoztató, az már irodalom. Casanova öregkori feljelentõleveleit hoztam fel példának. Mellesleg megjegyeztem, hogy úgy, ahogy Casanova elmesélte szökését – ÚGY nem lehet megszökni. Ám a szökés tény. Ez az irodalom. Azt is megjegyeztem, hogy a velencei kalandor nevéhez fûzõdik az óvszer használata. A következõ órán szerettem volna tudni, hogy mire emlékeznek. Megkérdeztem – többek közt – hogy mit talált fel Casanova.
-Az óvszert – felelték kórusban.
-Na látják, máris tanultak valamit az irodalomból.

Komolyra fordítva a szót megint. Egy férfi napozik a tengerparton. Egyszercsak hall egy hangot: „Áss!” A férfi ásni kezd a napozóágya alatt. Talál egy zacskót, tele pénzzel. „Kaszinó” – mondja a belsõ hang. Ennek fele sem tréfa, mondja a férfi. Fölszalad a szobájába, átöltözik, szmoking stb. Irány a kaszinó. Zsetonváltásnál megszólal a hang a rulettasztalnál: „Vörös 16”.
A férfi minden pénzét elhelyezi, ám a kerék megállapodik a fekete hatoson.
-„A FRANCBA” – mondja a hang.

Kerekes Tamás
író

Korábbiak:

Retro-vita: Hány lófasz teszi a finomlelkű írót?

Retro-vita: Nyolcvan procent

Retro-vita: A szótár teli van mindenfélével…

Retro-vita: Mikor és miért (ne)?

Retro-vita: Rendhagyó „Nyelv és élet”

Retro-vita: A dolgok néven nevezéséről

Retro-vita: Az irodalom nem mindig a szépről szól

Retro-vita: Irodalom és szabadság

Retro-vita: Egy konkrétum

Retro-vita: Jó, rossz stb.