Levelet kaptam egyszer a nagybátyámtól, hogy leesett a hó, zuzmarásak a fák, fagy a Balaton, fehér a Badacsony s fűtik már a kastély kertre nyíló szobáját. Menjek le telet nézni. Le is mentem az írás vétele után rögtön.
Egy este, vidám családi vacsora után szobámba vonultam. A kályha meg volt repedve és iszonyú füst csapódott arcomba, mikor beléptem. Kinyitottam az ablakot. Szépen sütött a hold s a fehér földre cifra alakú árnyakat vetettek a fák. Néha egy a hótól megterhelt faág letörött, különben csendesség uralkodott. A melegség és füst bolondul tódult kifelé s helyette beomlott a hideg. Tovább »
Pattog a fa, mert dolgozik
északon, délen,
fagyban, kemencében,
pattog a fa, mert kitart. Tovább »
Kedei Zoltán (1929-2020) barátságos, örökké vendégváró műterme az idei karácsony táján a marosvásárhelyi várból égi emeletre költözött – mostantól ott várja türelemmel barátait, tisztelőit…
A Népújság novemberben még arról adott hírt, hogy reprezentatív Kedei-tárlat nyílt a budapesti Kárpát Haza Galériában. (Alább, összeállításunk végén íróbarátok búcsúsorait olvashatjuk az eltávozottról) Tovább »

Zsubori Ervin: Nevezetlen Dátumok Fala (elektrografika, 2006; részlet) – Káfé Főnix selection 2020 #2 Tovább »
Éjfélre jár. Tar fák közt szél dorombol.
Lámpa világít ki az ablakomból.
A szétfolyó város régóta pihen.
Csillagot szeretnék látni, azt hiszem. Tovább »
KIHÍVÁS ÉS KIHÍVÁS
Még a Pacsirtaszó premierje előtt történt, hogy Móricz Zsigmond nagy méltatlankodással mesélte el Heltai Jenőnek, milyen kihívó modorban tárgyalt véle egy kis napidíjas az elöljáróságnál, ahol valamilyen ügyes-bajos dolgában járt el. Tovább »
Én tisztáztam képedet szívemben
s mély kutak tükrében megnéztem szemed.
Láttalak meztelenül, mint hegycsúcsot a nap.
Simogattalak, mint folyók medrét a víz. Tovább »
Al șaptelea / A hetedik
Dacă pe lumea asta faci vatra,
de șapte ori să te nască mama!
O dată într-o casă arsă,
o dată printre sloi de gheață,
o dată cu nebuni-n case,
o dată-n grâne aplecate,
o dată-n mănăstire pustie,
o dată într-o porcărie,
Urlă șase, ca să vii?
Al șaptelea, tu să fii! Tovább »
Ez a történet jóval azelőtti, hogy Gálfi Árpádot másoodszor is megválasztották polgármesternek. Pontosabban első megbízatása idején történt, én pedig még most is reszketek a felindulástól. A Kossuth-ban kellett ezt-azt elintéznem, amikor hirtelen elállta az utamat egy régi ismerős, aki mindent tud, ami a városban és környékén megtörténik. Tovább »

Zsubori Ervin: Nevezetlen Dátumok Fala (elektrografika, 2006; részlet) – Káfé Főnix selection 2020 #1
Zsubori Ervin Szigetszentmiklóson élő grafikus, önmagát elektrografikusnak nevezi. Egy évvel ezelőtt interjút készítettem vele a Káfé számára abból az alkalomból, hogy a budapesti Saxon Art Galleryben Shakespeare-Adaptációk címmel mutatta be friss munkáit. Nem a vonal, hanem a felület érdekli a művészt ezúttal is: 2006-os sorozatából választott számunkra. Tovább »
Karácsony van ‒ távolban egy templom,
Halkan száll felénk a harangszó.
Hozza a hírt, mit oly régen vártunk:
Született Isten Fia: a Megváltó. Tovább »
Az alábbi szövegek részletek a szerző 1991-ben a Szabadság Kiadó-vállalat kiadásában megjelent, Omló falak című naplójából, amelyben a romániai rendszerváltás kolozsvári személyes élményeit rögzíti. Szerző elismert prózaíró, előbb az Igazság, majd később a Korunk munkatársa, amikor sor kerül a 89-es rendszerváltásra. Feljegyzései hiteles kordokumentumként maradtak fent. Tovább »
(Pogány dal a XXI. század elején)
XV. karantének
Hej, regö-rejtem, regét rejtem.
Kelj fel, gazda már, ne aludjál,
fénybe mártva itt vagyok,
nőnek már a nappalok
henyélni kár. Tovább »
vászonra köpött
festéknyom
sok- sok értelmetlen
folt
mégis Tovább »
a nap
vörösbe borul
egy haldokló nap – Viszlát holnap!
Mint magányos nőre egy vagány,
úgy tört ma rám a magány.
Szorongó, szűk sikátorokban
vibrálok, mint hang a torokban. Tovább »
2020 augusztusának elején olvashattam egy újságban: „Karinthy ismeretlen karcolatai kerültek napvilágra.”
Na, erre felkaptam a fejem. Jó író ismeretlen írásait remek dolog fölfedezni, hát még bennük mihamarabb elmerülni!
De vajon miért maradtak ismeretlenek ezek az írások? Talán az író féltőn elrejtette őket? Mint más a családi ékszereit? Vagy a valutáját? A titkos bankbetétjét?
Tovább »
A szerző maga választott ki tíz verset eddigi életmûvéből, és ő állította sorrendbe azokat. A szövegek nagy része már megjelent különböző lapokban, kötetekben, a tizediket a Káfénak írta. Tovább »