A riportkönyv azt ígéri, megtudjuk belőle, milyen is egy vasárnap élménye a Dunán. Az első dolog, ami a kérdéses napon a szerzők szemébe ötlik, az a hajó állapota: szabályosan minden ízében kisubickolták; valósággal úgy hat, mintha csak tegnap adták volna át rendeltetésének. Ugyanakkor kevesebb a nyüzsgés a partokon, s a hajók száma is megcsappant a kikötőben.
Tovább haladva, a Duna két ágra szakad: föl Brailáig két nagy sziget képződött ágai között; szabályos vadparadicsom – náddal, füzesekkel. A jobb part pedig már Dobrudzsa. A termőföldet nemrég törték fel s vetették be először – nagy terméseket remélnek mindettől. Tovább »

Kívánom a szót
de nem a fecsegést

szeretnék szabad lenni,
nem kiszabadított Tovább »

Fehér Illés műfordításaiból

A láger kifelé nyíló ajtaja – Izlazna vrata logora

Kiss Dánielhez*

Szent Demeter napja van.
Jó hírek a helyi harctérről.
A szocializmus nem tüntet.
Az égen vörös csillag ég.
November. Hull a kommunizmus-levél.
Országutakat terít.
Én meg mindig azon az úton. Tovább »

magában beszél a nyár
látja a napozó nőket
magában beszél a tél
a jótétlelkek empátiájával Tovább »

A népszerűség átka

HONTHY HANNA

Autótúra alkalmával defektet kaptunk egy kis vidéki városkában. Aznap nem tudtunk tovább menni. Kénytelenek voltunk a városka egyetlen szállóját felkeresni, hogy szállást kapjunk. Nem volt üres szoba. Tovább »

Az uszálymentés leírása magába foglalja a baleset és a megoldás magyarázatát, ezt bízzuk a riporterekre. Hadd mondják el ők, mit láttak, mit éltek át az uszály megmentése közben. Higgyünk nekik: nem lehettek vidám pillanatok…

„A parancsnok gyorsan intézkedett. A hajóraj horgonyozzon le! Eloldani minden kötelet! A hajót szabaddá kell tenni! Felhúzni a vasmacskát! Teljes gőzzel előre!

Tovább »

Nézd meg, fiam, ott bokszolnak
mondta a nagyapám a Malomároknál
egy helyen kis gát volt a telefonpalota előtt
és a víz egymás mellé terelte az eldobott spraydobozokat Tovább »

kétszer kell ahhoz bármit tenni
hogy az a pendülés az legyen
egyet remélek, de azt nagyon
hogy zuhanásom magával ne vonjon
senkit se
ha már repülni nem tanultak
meg Tovább »

a mulandóság üres tarlóin
a Felégett pernyéje fedi el
a távol tele csűrjeit,
benne életünk Termése
odvasodik elraktározottan Tovább »

Délután kertészkedett Emma asszony, majd csónakba ült s több, mint egy órát evezett a Balatonon lassú, egyenletes tempóban. Frissnek és jókedvűnek érezte magát s kellemes melódiákat dúdolt és fütyült. Miután hazatért, a szakácsnővel beszélgetett, majd kiült a verandára, ahová búcsúzó sugarait vetette a narancssárga esti nap. Tovább »

Az ember már csak ilyen természetű: minden új esztendő beköszöntésével eltűnődik azon, hogy vajon mit hoznak az elkövetkező hónapok? Idén ez a töprengés még fokozottabb, tekintettel arra, hogy 2020 csupán két számjegyből áll, amely a számmisztika és a karakter numerológia szerint mindenféle furcsaságot hozhat magával mind az egyén, mind a világ életében. Tovább »

132. nap – január 10.

Utolsó, Iránnal kapcsolatos bejegyzésemben olyan élményeimet akarom megosztani, melyeket, míg az országban voltam, nem mertem megtenni. Kereken egy tucat iránival beszélgettem a mindennapokról, az életükről, arról, hogyan befolyásolja azt a politika. Egyetlen kivételtől eltekintve, a kényes témát ők hozták szóba. Ismerőseim, kik közül néhánynak a nevére sem emlékszem már, nem képezik le hűen az ország társadalmát, mivel túlnyomó többségükben angolul beszélő fiatal férfiak, azonban az életérzésük felfedi Iránnak azt a visszataszító arcát, amiről a nyugati utazók nemigen szoktak beszámolni, lehet, nem is tudnak róla. Tovább »

Számot vetek, számolgatok,
szép szívedben nyomot hagyok.
Mennyi jót is cselekedtem,
ki szeretett nagyon engem? Tovább »

Vadmalac Komája újabban búvárkodik. Kezdetben amatőrként az egyesületben, de egyre gyakrabban megbízatásokat kap. Például egy barlangi tavat térképeznek fel. Hát éppen ez a problémája…
– Tök sötét van – meséli a mentorának. – Ott lenn. Csak a homlokunkra erősített lámpák világítanak. Tovább »

Platónnal pörölve 69. születésnapomon

Új lendület? Erőt merít,
bár a világ elkeserít.
Kívülről várni a reményt?
Belülről érezni a fényt! Tovább »

Kimentem az arcvonalra,
lássam, mi a helyzet,
lássam a katonákat:
minden egyes sejtet, Tovább »

már tudom, mért veszélyes
színésznek lenni, széles
tárháza életeknek
miket magára ölthet
amikbe belebújva
eltűnik te előled
aztán felbukkan újra Tovább »

Ahogy telnek a dunai út napjai, szerzőink – Dános Miklós és Marosi Barna – számára egyre otthonosabbá válik a hajós környezet. Kiülnek napozni a fedélzetre, a naphosszat szóló rádiót hallgatják, ez a fő hírforrásuk, mert a lapok nem jutnak el a helyét állandóan változtató hajó fedélzetére, s a rekkenő melegben mindegyre a Duna hűs habjaira gondolnak… Tovább »

Bús az ősznek hervadása,
Hulló lombok, néma táj;
De az ősznek van varázsa,
Enyészetben méla báj. Tovább »