a baltiak

az angol tüzes nyelv
fölöttünk protézis
ülnek a baltiak
nyugat újoncai Tovább »

Ikarosz

sosem a számtalanszor
félreértelmezett vágy
adott szárnyat neked: a sok
apró bizonytalanság Tovább »

mikor a téma az utcán hever –

elővesszük az évszakos témát
még derűs, Tovább »

Hogy mi az az iró, Pistike?
Hát… nézzed csak, Pistike, hogy is mondjam neked… az egy olyan ember, aki mindig ir. Előtte van egy csomó papiros és ő egy vékony, kék vonalat enged ki magából, ez a vékony vonal letapad a papirra és ott mindenféle kacskaringós jön ki belőle… tudod, olyan csipkés rajzok, amik egymás alá kerülnek… hm. Ezeket hivják soroknak. Tovább »

Életének 86. évében meghalt a jeles filmrendező és operatőr, egy sor meghatározó fontosságú filmalkotásunk létrehozója, mint a Sodrásban, a Gyerekbetegségek, az Apa, a Tízezer nap, a Szindbád, a Feldobott kő, a Holnap lesz fácán vagy a 80 huszár. Valóságfeltáró dokumentumfilmjeivel iskolát teremtett, filmfesztiválok zsűrijében is döntő szerepe volt. / Ádám Gyula fotója a 2008-as film.dok fesztivál alkalmával készült a Mesterről, Csíkszeredában, ahol a zsűri elnöke volt.

…Elgondolom, hogy mi lett volna belőlem, ha gyermekkoromban az a csepp baleset nem történik velem, amely később ürügyül szolgált arra, hogy gimnáziumba adjanak. Nagyon riasztó sors várt volna reám. Még annál is riasztóbb, amilyenben van ma egy magyar író. Valószínűleg nagy ivó és nagy verekedő lett volna belőlem, mint a többiből, akik tehetséggel belészorultak a faluba. Mert mit csináljon a tehetség, ha tudása és tapasztalata hiányzik ahhoz, hogy tehetsége számára, kifejező formát tudjon találni? Kijön belőle olyan formában, amely rombol és mindenekelőtt ő magát öli meg. Tovább »

Az öröm egetverő hozsannája

Mindenki a kilencedik symphoniát várta, melyről köteteket írtak már, s melyet élete végszakában írt a nagy mester, midőn már teljesen süket vala. Mily szomorú rá gondolni, hogy ez óriás költemény hangjaiban minden ember gyönyörködék, kivéve azt az egyet, aki megalkotá! Tovább »

Hadnagy József: Fehér vászon, képkeretben*

Első gondolat

Üres keret.
Akár a nyakamba is
akaszthatnám
e felirattal:
EZ MIND ÉN VAGYOK! Tovább »

Rendezésről

A rendezés türelem kérdése is. Ki kell tudni várni a színészt, amíg rátalál a megfelelő hangra. Persze, nem ölbe tett kézzel.
Erdélyi Lajos készített interjút a Művelődésben Kincses Elemérrel. Kincses keserű. A hit hiányzik belőlünk leginkább, a bizalom, amivel nem ajándékozzuk meg egymást se a színházban, se kint. Enélkül mindig vakvágányra térünk, és oda már tényleg nem jön senki utánunk. A hit a legkönnyebben kamatoztatható. Minél többet előlegezel belőle másoknak, annál busásabban fog megtérülni. Színész-rendező kapcsolatában. Tovább »

Kaszáld illatos halomba gondjaidat,
hagyd száradni az augusztusi napon!
Pihenj meg! Mért rázod üstököd konokon?
Mutasd inkább szoborszép combjaidat – Tovább »

lájkolom kolozsvárt

valami kicsi kopott főváros
ahogy eszembe jut szülővárosom
egy főváros amelynek nincsen országa
de vannak ormai szögletei Tovább »

Halálom után két nappal idézést kaptam, hogy jelenjek meg a Másvilági Mennyországkiegészítő-Parancsnokság irodájában. Ott beosztottak valahová, ahol többedmagammal vártam, hogy átdeportáljanak a Marsba, vagy akármerre, a IV-ik, bővitett dimenzióba. Nagyon untam magam. Ötödnap találkoztam Dezső barátommal, akit szintén ideosztottak.
– Hogy vagy – kérdezem –, soká maradsz itt? Tovább »

Pedig micsoda táncok voltak benne, mondják az öregek túl kilencvenen, közelebb a százhoz, hol, hol, hát a kultúrházban, ami nem akármilyen vidéki kulipintyó, mert nem mellékesen Orbán Balázs rajza is bizonyítja, a nagy utazó sem tud elmenni közömbösen a népi építészet remekműve mellett, vastag múlt, vékony, majdnemhogy hajszálvékony jelen, a jövő kiszámíthatatlan, senki sem tudja, a létra mikor kerül oda, Tovább »

„A 2018-as esztendő mind a magyar, mind a román nép részére egy jelentős és máig igen nagy hatással bíró esemény centenáriumát hordozza. Számunkra az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének, a románok számára pedig Nagy-Románia létrejöttének a százéves évfordulója ez az év” – így kezdődik a kötet*, amelynek szerzője a Hargita Népe munkatársa, Simó Márton kifejti, milyen elképzelései voltak a megemlékezéssel kapcsolatban. Tovább »

Túl sokat álmodunk

Túl sokat álmodunk,
ebbe halunk bele.
Megálmodjuk a tűt, a cérnát,
a falvédőt, a hímzett kispárnát,
a varróleánykát, a varróleányka álmát, Tovább »

És csodálkozik a kinti világon,
ahol körülötte futkosnak a percek
s a szent ájulásból ocsúdva nem érti
a rajta kívüli dolgok logikáját: Tovább »

Baj-társa vagyok azoknak a modern nagyvárosoknak, melyek vízhiánnyal küzdenek.
A világsajtó is beszámolt arról, hogy a tennivaló sürgős és nem tűr halasztást. Tovább »

gyűl a magány csak gyűl felerészben kész akarattal
gyűjtögetem sok furcsa bogyóit nagyhatalom lett
bennem az énem tarka világa s tett halogénné*
lettem az argon mit kitaszít a sok vegyület

Budapest, 2019. IX. 17.
____________________________________________________________
*A hélium és a halogén elemek nem rendelkeznek szabad vegyértékkel, nem alkotnak molekulát, csak önmagukban fordulnak elő.

Széltölcsér* 1858-ban

Ferendián, Temes megyében, július 24-kén oly forgószél támadt, mely a legritkább természettünemények közé tartozik. Egy paraszt, lovait a kocsiba fogva, a mezőn állni hagyja, amidőn a forgószél felkerekedett, és a kocsit lovaival együtt magasra a levegőbe emelte. A paraszt ezt látván, elrémülten oda futott, de addig a lovak már ismét földre estek volt, és bokros futásban a falu felé szöktek; a sokkal magasabbra rántott kocsi még a levegőben keringett, és aztán dirib-darabban több száz lépés távolságában egyes részekben földre hullott. Tovább »