ami nekem csoda neki olyan nyilvánvaló, mint a levegő, amit beszív
nem hozza lázba az, ami engem, az elmúlás, az idő térfogata
mert van neki bizony, de aki nem tud róla is éppúgy eltölti
hiszen olyan mindegy, a tudásod csak boldogtalanná tesz
nincsenek kapcsolódási pontok, idegenek az elérhetőségek
leélte életét egy időszeletben, kapszulában, időkürtben Tovább »
Eszkimóföldön, északon,
ülni egy sarki teraszon,
míg vár reánk egy kutyaszán
kétezer tizenkilenc nyarán – Tovább »
A madéfalvi Szent Anna templom Siculicidium termében a július 14-i, vasárnapi mise után a nagykárolyi Carmina Renascentia koncertezett (Szép nótára formált istenes énekek). Fotó Szigeti Vajk István
Be sötétek vagyunk,
be bús terűt hordunk:
énünk mély árkában
földünk lélekvére
be habosan árad, Tovább »
Zöld smaragdként csillog a szeme
A zöld bozótban álcázza magát
A sűrűben a kis patak vékony zöld kígyót rejteget
Minek fogában nincs méreg Tovább »
A fesztivál utolsó napján, vasárnap délben Csengeri Kostyák Zsuzsa orgonakoncertje hangzott el a Millenniumi (Angyalos) templomban. (Fotó Ádám Gyula)
Meglátogattunk egy óriáskolhozt is Bokhara környékén. Akkora területen gazdálkodtak, mint Hargita megye. Amint ilyenkor szokás, elvittek ide-oda, magyaráztak nekünk. Olyan érdekes volt minden, hogy már el is felejtettem. A végén – közös vacsora. Mint mindenütt, ahol megfordultunk vendégekként. Tovább »
Kis melle piheg
nagy szavak alatt,
óhajként remeg
belőle a szó Tovább »
nem kell már senkinek naplót írni
a google megőriz mindent
képeket, irka-firkát, leveleket
nem is ez a baj – mit kezd vele
mi célból gyűjti s rakja össze Tovább »
A Codex és a Passeggio együttesek közös zenei és táncprodukciót (Játék lapáttal) vittek színpadra a Kájoni lejegyezte táncdallamok alapján. (Fotó Ádám Gyula és Szőcs Lehel)
Hamarosan megjelenik a Magyar Napló kiadásában, a nemrég indított Rádiusz Könyvek sorozat – a sorozat arculatának tervezője különben a kolozsvári Árkossy István – 2. köteteként Cseke Péter irodalomtörténész és közíró Az emlékezet feltámasztása című kötete (válogatott és újabb tanulmányok). Tovább »
Miért is öltök mindannyiunkra
annyi elföldelt percet, mint almáriumban
felejtett mellénygombokat?
Miért is faragtam diófából
egy lestrapált madonnát munkaidőben,
ha még emlékezni sem tudok rendesen
és ki nem állhatom a búcsúvacsorát? Tovább »
Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat.
(Helikon Kiadó, Budapest, 2017, Borítóterv: Oláh Gábor, Borítókép: Zsögödi Nagy Imre: Faluszéle, Olvasószerkesztő: Bajtai Zoltán, Műszaki szerkesztő: Széplaki Gyöngyi)
Soha nem szerettem a címkézéseket. Például, hogy én határon túli magyar vagyok. Pedig határon innen élek. Mint ahogyan azt sem megy a fejembe, miért vagyok külhoni. Hiszen, ha van külhon, akkor van belhon is. De ami másnak külhon, az nekem belhon. Mert én itthon vagyok otthon. Jó lenne már egyszer az ilyen és hasonló jelzős szerkezetek mögé nézni. Hogy egyáltalán mit takarnak. Tovább »
Szombat este a magyarországi Kátai Zoltán Magyarország énekköltészetéből mutatott be egyéni műsort (Fotó Szőcs Lehel), majd a Musica Historicával is fellépett (fotó Ádám Gyula – lent)
A színház forró.
Odaülök a nézőtérre,
megég az arcom.
Az egész életem lepereg előttem,
pedig a másé, Tovább »
szemhéjamra apró csomagok
hozzák az álmot alkotáskor
rúd helyet rangot ugortam
horkan a mester készül a mű Tovább »
Nemsokára nem lesz lópatkóhang,
megszüntetik a lovas dandárokat,
a királyi istállók ménjeit, kancáit
turistalátványnak kivezényelik, Tovább »
Szerzetes borok kóstolása a Mikó-vár fegyvertermében, a Vinkli szaküzlet jóvoltából. Fotó Szőcs Lehel és Kis Szilárd
Gáspár fiam a minap meghívott egy csésze kávéra. „Na és? – mondhatnád –, miért van ennek hírértéke?” Elmondom.
A kávé dopping és időmúlatás, munkaeszköz és társalgási ürügy, kapcsolat a transzcendens világgal és közvetlen kötődés a rögvalósághoz. Mikor mire akarod használni. Meséltem már az Arnolfini Kantinnak minderről, tettem ki többször páros kávéscsészéket, sejtetve vagy kimondva a kontextust, de mindig tisztelettel a kávé iránt. Tovább »
combja rezzen
a hús felfénylő csontjai mögé riad Tovább »
Szovjetunióban tett látogatásunk során – az egész tartott tíz-tizenkét napot – arra is jutott idő, hogy vendéglátóink elvigyenek bennünket az Ezeregyéjszaka egyes tájaira. Így, Naszredin Hodzsa szülőföldjére, Üzbégországba is. Bokharában például – az egykori emírek téli és nyári palotáját is meglátogattuk. Kísérőink majd minden kérdésre azzal kezdték a válaszadást, hogy az utolsó emírt 1920-ban Frunze elvtárs vezetésével elkergette a szovjethatalom. Utána aztán jött a válasz a tulajdonképpeni kérdésre. Tovább »
Reneszánsz gyermeknap a Mikó-vár udvarán és környékén. Fotó Kis Szilárd
Légynek sem ártott.
Ki is tüntették ezért
végül. A legyek…
(Forrás: a szerző Facebook oldala)
Beszélgetés Szakács László marosvásárhelyi ökológussal
Vágjunk a közepébe. Az ember egyebet se hall, mint a klímaválságot. Műanyagmentes hónap lévén én magam is megpróbálok üveges ásványvizet rendelni, vászonszatyorral járni bevásárlásra. De valóban olyan kevés az időnk, mint a gyakran csalóka média mondja? Egy ökológus mit gondol erről?
Egy ökológusnak látnia kell, hogy mi zajlik körülötte, ez a legfontosabb feladata. A rendszerszintű változásokat egyre közelebb jósolják a tudósok. Tovább »
Bekávézva és hemendegszezve, aznap reggel csak levitte sétálni
a verset az utcára, értik, első
lépések valahánya, végre
megláthatja más is,
végül édesnek, Tovább »
Pusztai Péter rajza