A kolloidkémia megalapítója és egyik legkiválóbb kutatója, a Nobel-díjas Zsigmondy Richárd (1865–1929) Bécsben született, egy az osztrák fővárosba költözött magyar nemesi család gyermekeként. Münchenben végezte tanulmányait majd Grácban lett egyetemi tanár, pár évvel később a magyarok által is szívesen látogatott, híres göttingeni egyetem professzorává választotta, ahol csaknem két évtizeden át, a haláláig dolgozott. Tovább »

1987. június 12. (I)

Ma reggel megtettem a negyven perces sétát a zöldségüzletbe, és hazafelé menet a kitűnő kanadai csokoládét harapdáltam, mely minden jó íze mellett úgy fogadja a fogak nyomását, minta ezüstpapír volna. Ott, útközben ért a déja vu élménye. Hirtelen észrevettem, hogy hiányzik a pénztárcám, a következő hetekre szóló, minden pénzemmel együtt. Tovább »

A három játékos gyermekei: Nagy Lány, Nagy Fiú, Középső Fiú, Kicsi Lány

Apa folyamatosan szabadulni akar a gyermekektől. Nem vállal részt a gyereknevelésből, és nem akar részt venni a felnőttkori életükben sem, mindenáron mindenkit ki akar pakolni a Házból. Számára megterhelő az ottlétük. Anya számára is az, bár tagadja. Anya kettős érzése: „jó, ha itt vagytok, felügyelet alatt tarthatlak.” Másik érzése: „Mennétek a francba, elegem van belőletek.” Tovább »

Mint asztalra ömlött víz,
ez a nap is felszáradt.
Lapozz tovább,
talán még kóstolhatsz
falatnyit abból,
amit a mindentudás hernyója
gyümölcseidből meghagyott.

Székelyföldön nemcsak a fák, a postás is hullatja leveleit. A fák ősszel. A postás őszül, s ha Katicánál hosszúlépéseket iszik, előfordul, hogy elhullatja leveleit, a szél felkapja azokat, s ha valaki elkapja, megvan az esély arra, hogy a címzett hozzá is jut.
A történet jópofa, de arra elég, hogy leutazzak Székelyföldre és meglátogassam keresztszüleimet, bár éppen tél van, s ilyenkor nem röpködnek a levelek, csak a hópillék. De azok keményen. Tovább »

színes fénykép előtt gyertya
marasztalja el istent mint egy macskát
bekaptad madarunkat
rossz voltál isten
kácc

Budapest, 2018. VIII. 28.

Ha odakint a múlt van, meglehet, a jövő If-sziget legbelső pontjába sűrűsödött, s így a kiút befelé menet keresendő. Faria abbé falikarcain két csipkézett szélű, nyilakkal s egyéb jelekkel keresztül-kasul firkált térkép váltogatja egymást: az egyik alighanem If-szigeté, a másik a toszkán szigetcsoport egyik tagjáé, Monte Cristóé: valami kincs van ott elrejtve. Tovább »

Hogy tompítja a hangokat
A csillagokkal terhes boltozat!
Hangfogós xilofon az ég.
Üveghangszer. Moll-akkordokat
Zúgat az elülő szél. Tovább »

Fénykép

Egy fényképet vettem le a falról,
egyszerű kép, fekete-fehér,
gondoltam, letörlöm róla a port,
csak úgy, szokásból, nem egyébért. Tovább »

Pillantása némán
a fák lombjain pihent,
kalandor pirkadásba
gyújtott reménytüzet. Tovább »

A szerző metszete

Sárga villamosok, parkok és diákok,
nyelvek szívderítő Bábele,
keresném a mólót, ezernyi hajót,
hát nem ez az Adria? Tovább »

folyton alakulnak
mikor milyenek
embereken múlnak Tovább »

A Ház

A Ház nagyon értékes. Nem csak azért, mert lehet benne lakni, hanem mindenkinek van része benne. Legalábbis, azt remélik. A Házról már akkor is beszélt Anya, amikor az még nem épült fel. Négy éves lehetett Kicsi, amikor azt mesélte Anya, hogy lesz majd szép járda az udvaron, és tologathatja a játék babakocsiját rajta, babázhat, és idillikus képet nyújtott róla. Tovább »

trapézon szundít a madár
nagy komoly fogoly
csengettyűt bizget a farka
nagy komoly harang

Budapest, 2018. VIII. 26.

Az esti órán, az estéli ködben
nagy fehér kapu tárult fel mögöttem,
szegleteit boltív nem lengte át,
megfordultam, bal lábam rést talált, Tovább »

(Szőcs Kálmánra emlékezve)

Mindig kíváncsi voltál.
Kerested a sorkatona-alakzatok
közti réseket, Tovább »

Amennyiben még bennem élsz,
márpedig élned kell valahol,
mert nem léteznek üres árvaházak –
szóval akkor mindent magadhoz vehetsz,
a rejtekhelyet is, ami láthatatlan, Tovább »

Tehát: úgy tetszik, valamennyi cellát csak egy vastag fal választja el a külvilágtól, ám ahogy előrefúrja magát, az abbé újra rájön: egy másik zárkába jutott, s e között meg a külvilág között ott van megint a következő cella. Ebből egy olyan erőd képe alakul ki számomra, mely egyre növekszik körülöttünk, s minél tovább maradunk benne bezárva, annál inkább eltávolít a kinti világtól. Tovább »

a zöldségüzlet polcaihoz
kivágott papírzöldségek tapadnak
mint egy nagy ábécéskönyv
színes mellékletei Tovább »