Demeter József (DeJó): Szeretem a cigányokat / 2.
november 18th, 2016
A lecke elkészítése után enyém volt a világ. Nehogy a cigányokhoz menj, hallod?! Nem megyek, Ede édesanyám, dehogy megyek. Vigyázz, mert megleslek. Jól van, na, lessen, és! Az Alszeg felé trappoltam. Hátul is volt szemem. Az első kanyar után, a töltés szegélyezte kertek alatt, a Csapó-gátnál fordultam vissza, ahol az állatok nyelvén beszélő, varázserővel bíró […]
Oláh István: A viszontlátás
szeptember 27th, 2016
Haldoklott az öreg Kovács Demeter, nem volt mit tenni. Tegnapig még igen, el is vitték a pesti, kolozsvári, csíki végül pedig udvarhelyi orvos után egy hókuszpókusszal foglalkozó cigányasszonyhoz Bukarest mellé, aki szerencsésen megszabadította a családot három nyaklánctól, egy karkötőtől és ötezer-háromszáz lejtől, s aki mindazok után csak annyit mondott, hogy ha eltávozik, lelke akkor sem […]
Elekes Ferenc: Fejfájós hadsereg (7)
december 15th, 2015
Éjjeli sakkozás Beleszólási távolságból néztem, amint két szovjet generális sakkozik, míg haladtunk Moszkva felé egy elegáns éjjeli vonaton. Mint nyáréjszakán az égen, annyi volt mellükön a csillag. Egyik fényesebb s nagyobb, a másik kisebb és haloványabb. Csatájukba nem szóltam bele, közel se mentem nagyon, gondolván, ők bizonyára lőtávolság gyanánt fognak föl minden távolságot, szakmájukból kifolyólag. […]
Rendes feltámadásunkról és a szívünk örökkévalóságáról
november 6th, 2015
November 5-én, csütörtökön a marosvásárhelyi Bernády Házban mutatták be dr. Barabás László Az otthonosság gyökerei című, népismereti írásokat, néprajzi tanulmányokat tartalmazó, a Mentor Könyvek Kiadónál megjelent kötetét. A néprajztudós munkásságát Bölöni Domokos író méltatta, majd Káli Király István, a kötet szerkesztője beszélgetett a szerzővel. Közreműködtek a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes zenészei és táncosai, marosszéki és mezőségi […]
Cseke Gábor: Migránsok ideje (11)
szeptember 2nd, 2015
Feltorlódó hírek, sajtójelentések… Zsúfolódás, incidensek a tranzitállomásokon, pihenőhelyeken, határátlépőknél. És a kerítés mentén. Alapos kocsiátvizsgálások a magyar-osztrák határon, migránsokkal zsúfolt vonatszerelvény leállítása – szintén a határon. Idegesség, feszültség. További tüntetések, feszült hangulat a Keletinél…
Száz év – nagy háború: Ferenczi Sári
augusztus 9th, 2015
Ágneszka elment (5) Ebédnél közölték nagy titkukat az urakkal, akik nem ismervén az előzményeket, kicsit csodálkozva néztek Korcsinszkira és utóbb egymás között szegről-végre meg is tárgyalták az ügyet, de ott, akkor, hamar leküzdötték meglepetésüket és az újságra éhes emberek lelkesedésével ittak az ifjú pár egészségére.
Ferencz Imre: Lóhalála
július 29th, 2015
Nem maradt sem sörény sem koponya a szürkéből három nap múlva jött érte a szakvállalat
Kerekes Tamás: Idegen a síromban (15)
február 24th, 2015
Chanel szalonja 1921-ben, amikor a Romanov házból származó Dimitrij és közte véget ér a szerelem, Coco úgy dönt, hogy elhagyja Bel Respiro-t és Párizsba költözik. Pompás lakhelyet választ a fővárosban. Már mindent megengedhet magának, halálakor a Times magazin vagyonát 15 millió dollárra becsülte. Az 1719-ben épült Pillet-Will-palotába költözik a Faubourg-Saint-Honoré 29.-ben
Oláh István: A viszontlátás
december 23rd, 2014
Haldoklott az öreg Kovács Demeter, nem volt mit tenni. Tegnapig még igen, el is vitték a pesti, kolozsvári, csíki végül pedig udvarhelyi orvos után egy hókuszpókusszal foglalkozó cigányasszonyhoz Bukarest mellé, aki szerencsésen megszabadította a családot három nyaklánctól, egy karkötőtől és ötezer-háromszáz lejtől, s aki mindazok után csak annyit mondott, hogy ha eltávozik, lelke akkor sem […]
„Csak újságíró és nem is a silányából…” (Zöld Lajos halálára)
november 14th, 2014
Tegnap, november 13-án, 82 esztendős korában elhunyt Zöld Lajos újságíró – ahogy egyszer nevezte magát: „csak újságíró és nem is a silányából”. Évtizedekig állt ellen a gyilkos kórnak – most megadta magát. Elfáradt. Szinte az utolsó percéig dolgozott – kombinált, nyüzsgött, értéket teremtett. Egyik tanítómesterem s első főnököm volt, a hajdani Ifjúmunkásnál. Tiszteltem, de tartottam […]
Bíró Lajos kalandozásai (4)
június 17th, 2014
4. K u t a t ó u t a k o n P á p u a f ö l d ö n Miközben Biró jó munkakörülményekre akadt új telephelyén, Karnbach beleegyezésével folyó menti expedíciót szervezhetett s a parti falvak életét tanulmányozhatta. Eközben hazájából is kedvező híreket kapott: összegyűlt az általa kért anyagi segítség, […]
Máriás József: „…máshogy mint magyarul, nem írtam soha” (2)
október 13th, 2013
Drámaíró – színpad nélkül Az urali hadifogságból hazatért fogoly nem csupán helyét keresi a számára idegen társadalomban, értelmezni is szeretné azt, amit őt körülveszi. Az ihlet csendes óráiban veti papírra azt a szatirikus költeményt – Nyissz Peti (1949) –, amely Rákországba vezeti el az olvasót. „Rákországban csudajó, / Hahó! / Rákországban meseszép / A lét!” […]
Bogdán Tibor: Jókívánságaink az államfő unokájának
szeptember 3rd, 2013
Traian Băsescu nagypapa lett! Kisebbik lánya, Elena Băsescu kislánnyal ajándékozta meg az újdonsült nagypapát. A szülést a bukaresti Egyetemi Kórház igazgatója vezette le –természetesen nem azért, mert államfő lányáról volt szó, hanem csupán azért, mert Traian Băsescu a komája.
Ady András: Revelatio
március 30th, 2013
vedd csak le rólam őket, ezek mind sallangok: költő ő, ó! igen és ír – bár haladna a száradás a tollhegytől a karján át, míg recseg már a fél oldala! –
Szuhay-Havas Marianna: Kollokvium
március 9th, 2013
A későtavaszi eső pont akkor állt el, amikor kinyitotta az ajtót. Köszönés nélkül, nedves, szétzilált hajjal, átázott kabátban és sáros cipőben léptem át a fényesre suvickolt küszöböt. Majd a kínos tisztaság nem kívánt ellenpontjaként válla fölött néztem be a tágas és steril nappaliba. Elnyomtam egy feltörni vágyó sóhajt. A karosszék üres volt, hiányzott belőle apám, […]
Krebsz János: Realista kísérletek a múltból
október 16th, 2012
Dezső, avagy a fejlődési regény A fejődési regény fő szervező elve a kronologikus időrend, amely segít az olvasónak eldönteni, hogy egy adott esemény ok vagy okozat. Természetesen a mindenre kiterjedő regényírói figyelem és dokumentáló készség válogat az eseményekben, minden mozzanatát rögzíteni egy életútnak fizikai lehetetlenség.
Gyárfás András: Főn van Svájcban (24)
június 30th, 2012
(Puzzle-darabok életemből) Míg a Bernády György tér 2 alá Pampáékhoz beléphettem, hetek, hónapok teltek el, félig-meddig titkolt találkákkal a Bulevárd aljának utolsó padja mellett, a Nagylépcsővel szemben. Először Bábi, a húg kellett jóváhagyását adja, ehhez besegített egy iskolabál. Viszonylag jól vehettem a tesztelést, mert engedélyt kaptam, azaz meghívást, hogy részt vehetek a legközelebbi várudvari találkozójukon.
Jósa Piroska: Az Illatos Hegyektől a Csendes óceánig
február 20th, 2012
Világjáró álmaim egyik célpontja a kontinens nagyságú Kína volt gyermekkorom óta. Később, fiatal orvosként kétszer is feliratkozta. az áhított útra, ám mindig valamilyen okból lemaradtam. Akkoriban több volt az utazni vágyó, mint ahány helyet az egyetlen turista hivatal, az ONT Carpati biztosítani tudott. Aztán 1984 októberében mikor a nagyváradi részleg kirándulást hirdetett a Koreai Népköztársaságba […]
Krebsz János: Órarend (1)
január 26th, 2012
Történelem A történelmet mindig szerettem, önmagáért, hivalkodás nélkül, szenvedéllyel, őszintén, hittem mindig az egész értelmében. Nem úgy, mint a szorgalmas jótanulók, akik minden részének egyforma hévvel esnek neki, hanem, mint egy nőt, egyben az egészet, mert filozófia, vízió, értelem, titok, nagyszerűség és kicsinyesség húzódik benne, mögötte, időnként ruhát-szemléletet vált, bizonyos tájékai elbűvölnek, megint másokat sokszor […]
Cseke Gábor: Elvetélt szó…
november 13th, 2011
(Mit ír és mit nem barátunk, Györffy Kálmán?) Alacsony, konok kicsiny emberkének ismertem meg – annál nagyobb volt a tekintélye a szememben. Különösen, amikor megtudtam, hogy a KISZ-díjra javasolt elbeszélés gyűjteményt, ami a Forrásban jelent meg, ez a kemény kézszorítású, dörmögő, kapadohányt szívó emberke gyöngyözte ki magából. Hol vagy, Györffy Kálmán? Te, aki immár végérvényesen […]
Zsidó Ferenc: Alárendelt felsőbbrendűség
szeptember 20th, 2011
Azt hiszem, nyugodtan beismerhetjük, hogy az erdélyi magyarság kóros felsőbbrendűségi tudatban szenved a románsággal szemben. Ennek kialakulása elvész a történelmi múlt ködében, meglétét különösképpen nem (?) befolyásolta, hogy az erdélyi magyarság bő kilencven esztendeje államhatalmi, adminisztratív szempontból alárendelt helyzetben van. Felsőbbrendűség alárendeltségben? – mielőtt eme álparadoxon diszkrét báját megvizsgálnánk, nézzük csak, miért neveztem „kórosnak” az […]
Az eltérített felvonó
szeptember 5th, 2011
Válogatás a Súrlott Grádics irodalmi kör antológiájából NAGY ATTILA Donkihot A megnyugvás ösvényén Poroszkál egy szamár Mellette gyalog-Donkihot Fegyvertelen és sima arccal Követi őket cimbalmos batár A batáron Dulcínea Piszmog egy csipkén s énekel Pattog a hangszer elhalkulóban Megbékél minden már az Úrban Így szállnak hosszú évek el A szélmalom ma Áramot termel Mosolyog mélyen […]
Tánczos G. Károly: Vizeim (5)
december 14th, 2010
(Emlékfoszlány-kompozíció) Ezen a sárral kevert aszott hóval mételyezett éjszakán, e toprongyos, mocskos február végi éjjen emlékezetem bekopogtat a Bercsényi utca egyik vert falú házacskájába. Régen halott nagyanyám, nagyapám beereszt, s már teszik is be az ajtót, kiutasítják a berontani készülő szelet, havat. A szél a kürtőbe költözik, ott nyüszít, felhergeli a kemencében lobogó szárízíket, kukoricacsutkát.
Cselényi Béla: négy vers
szeptember 1st, 2010
Szalonnasütés Tisztáskiválasztás. Gyeptéglametszés. Gödörkiképzés. Körbekövezés. Rőzsekiválasztás. Favágás.
KREBSZ JÁNOS: Dzsebes, aki Zsebes
június 4th, 2010
(Epizódok a Siklósi Szandzsák történetéből) Az alább közölt, 15 részes kisregény valamikor az ezredforduló előtt látott napvilágot, folytatásokban a néhai Romániai Magyar Szó hasábjain. A lap olvasói szerették, élvezettel olvasták napról napra a török hódoltság idején történt események regényes históriáját. A szerző bevallotta: szövegének digitális változata használhatatlanná sérült, mi viszont megőriztük és most kétnaponként lefújjuk […]