‘Nincs kategorizálva’

 

Figyelem!

2024. április 13.

A Káfé szerzõi közül szeretném figyelmeztetni azokat, akik eddig saját oldalukon nem tárolták szövegeik, hogy a Káfé rövid idõn belül megszûnik. Ezért menekítsék az online folyóiratról a mûveiket. Gergely

Tovább | 3 hozzászólás »

Cseke Gábor: Egy levél

2024. április 13.

              Egy levél,             két levél,             három levél,             négy levél…             – furcsa szél,             földet ér. Négy levél – az már valami, ki lesodorta, borzong maga is. Itt hevernek, kiterítve, ahogy a véletlen helyet könyökölt nekik –             az erdő csöndes,             nyújtózkodása roppantja csak             a gallyait. Kakukk habog, sületlen hangját magyarázom, idegen élet – szokásait, mint szennyes ruhát, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

cselényi béla: spontán formák játéka

2024. április 10.

  a gyűrött szennyes ruhák akár a falrepedések szeszélyes formákat mutatnak időről időre tekintetem rásiklik a gyűrődések rajzolataira mint a felhőjáték olyan elringató az ingek-gatyák formavilága márványminták játékaként átvezet egy másik valóságba bumfordi bohócok gyermeki állatkák gyűrődnek elő a formai csendből lépnek elő furcsa figurákká és csak gyűl a szennyes mesés halmaza nézem álmosan mint […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Miodrag Jakšić: Pričam prijateljima – Barátaimnak mesélem

2024. április 8.

  Barátaimnak mesélem, tegnap este megismerkedtem Anabela Basalóval.   Kávéházban ültünk, ásványvizet ittunk, sportfogadási szelvényekkel bíbelődtünk, közben két svéd második-ligás mérkőzés okozott gondot, fixre játsszunk vagy a gólok számára.   Barátaimnak mesélem, ők meg válaszul: Anabela Basalóval voltál és fociról beszéltél?! Te idióta!   Fordította: Fehér Illés     Pričam prijateljima   Pričam prijateljima da […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Bencze Mihály: Fából faragott versek – Vida Géza szobrászra emlékeztek

2024. április 7.

  Vida Géza (Nagybánya, 1913. február 28. – Nagybánya, 1980. május 11.), a legjelentősebb máramarosi modern szobrászművész, a fafaragás nagy mestere, 1974-től a Román Akadémia levelező tagja, egy bányászcsalád kilencedik gyerekeként látta meg a napvilágot. Apja Vida József 1916-ban elesett az első világháborúban, Rozália, a megözvegyült anyja, nehéz körülmények között tartotta fenn a családját.   […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Németi Rudolf*: Skizoperipatézis (Szegény kis Dezső maszataiból)**

2024. április 6.

  Jó Desirém, majd újrakezdjük egyszer, Se pót, se káb, se nem lesz benne vegyszer, Zöld lesz a fű, és még zöldebb az allé, És azt susogja: minden, minden passé, S kéz a kézben, ha jó az alkonyulat, Elindulunk, havannád bodorul csak, Szemem sarkából leslek nagy titokba’, Nehogy az orcád éle megbomolna… S otthagylak mégis, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Guelminó: Urbán István (Csimi)

2024. április 5.

Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.         Urbán István (Csimi) – történelem tanár. Mélyen tiszteltük. Elsősorban nem az évszámokat követelte, hanem megpróbálta megértetni velünk, hogy a különböző folyamatok hogyan hatnak […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Cseke Gábor: Emlékpiócák

2024. április 4.

  Az ihlet után most Lepkék szálldosnak ki lelkemből Menekülnek mint dögletes barlang elől ahol már csak az emlékek tapadnak meg nyálkásan pióca módra szívják csak szívják ami még ér valamit bennem a maradék vért velőt az élet apadó vizét s én hagyom megbabonázva elgyengülten kiájultan a rámszakadó farkasmagánytól

Tovább | 2 hozzászólás »

Bencze Mihály: Beszélgetés Marica Edina matematikussal

2024. április 3.

  Marica Edina a brassói Áprily Lajos Főgimnázium egykori diákja Budapesten és Bécsben vált ismert matematikussá. Édesanyja Marica Tekla álma volt -akárcsak az enyém is-, hogy Brassóban szervezzük meg az egyik Erdélyi Magyar Matematikaversenyt, majd a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt is. Álmunk még nem vált valóra, reméljük, hogy Edina megvalósítja, akivel 2023 decemberében, a téli vakáció […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Debreczeni Éva*: A BOLDOGTALAN TOLLHERCEGNŐ

2024. április 2.

  Felnéz, s nem látja az eget. Madár se sehol. Nem is vagyok bronzból – Kesereg. Gipsz. Csipsz. Előtte ellőttek. Miért nem vagyok Vénusz? Vénülsz – Szólt egy pók. Pokk, pokk, Könnye potyog, Mint a tinta. Pacában áll Gipszelt lába. Sír a kripta is.   *Debreczeni Éváról https://ujkafe.website/?p=15793

Tovább | Nincs hozzászólás »

cselényi béla: tragédia idejekorán

2024. április 1.

    karácsony jegyében vittek az elektrába nem voltam kilenc éves és a színtelen film mintha sárga-barna hiteles ókoriság lett volna   pár évezred múlva bekapcsolom a számítógépet leveszem a képet halkítok csak a képernyő világít fehéren s ha nagyon fülelek belém hatol az igaz görögség mai dialektusa   jöttünk ki [volt] a moziból láttuk […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Iván Gizella: A kecske és a kamra

2024. március 28.

  Aki evett már fiatal kecskegidát, az tudja, micsoda kulináris élvezet. Hozzájutni nem egyszerű, de ha már megszerezted, az a lényeg, oszd meg másokkal is. Ne csak az élményt, hanem magát az étket is. Mert jóízű a falat… Nekem egyszer, hajdanán, a máramarosi havasokban tett kirándulás után volt szerencsém egy hideg húsvéton rácsodálkozni az ünnepre […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Guelminó: Vujović Natalija – Nena, szerb tanárnő

2024. március 28.

  Fehér Illés*: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.       Vujović Natalija – Nena, szerb tanárnő. Ő nem tudott magyarul, mi nem tudtunk szerbül… Az osztályban egyedül Lepes Kázmér tudott szerbül – édesnyja […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Jóry Judit: NAGYPÉNTEK (részlet a Vetkőztetik a menyasszonyt c. könyvből)

2024. március 26.

  Nagypéntek előtt mindig baj van… megint két nap nyugtalanság, erőszakosság… A nő mereven bámult a sötétségbe. Az égen ezen a nagypéntekre virradó éjszakán mintha sebek ragyogtak volna… Anna kétségbeesett szánalommal hajolt a férfi felé. Átölelték egymást. A szavak, melyeket előkészített, fennakadtak az ajkán…. az arcát szétmarták a könnyek….

Tovább | Nincs hozzászólás »

A nagyvilágban száguldó lemezlovas – Beszélgetés Saszet Örssel – kérdezett: Bencze Mihály

2024. március 26.

  A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” azaz a csendek időbeni váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt. Barcaság is bővelkedik virtuóz zongoristákkal, hegedűsökkel, és reméljük, hogy jövőben is születnek zenezsenik a klasszikus zenében. A technikai fejlődés új hangszereket szerkesztett, a […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Cseke Gábor: Odúgazda

2024. március 24.

  rájöttem – mily nagy tudomány! – szememből egy madár tekintget a világra rátok szalonka? bagoly? vércse? netán királysas? nem tudom. enyém csupán a kulcslyuk. az odú. övé a tekintet. merev. firtató. szigorú.

Tovább | 4 hozzászólás »

Pál Golicza Mária: A kopott nadrág

2024. március 22.

Amikor reggel megérkeztem a buszmegállóba, már ott várakoztak az első tantestületem tagjai. A tantestületem, ízlelgetem a birtokos személyraggal ellátott főnév meghittségét. Vágytam rá. Egy letört darabjában kaptam meg, melyet néhányunk egymásra hangoltsága hamar leválasztott az egészről. Világaink egymásra csúsztatott kördiagramjai csak a barátok esetében fedték le egymást. A kölcsönös elfogadás vágya az egymás világával azonosulni […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Biljana Milovanović Živak: Таленат други, метафоре – Tehetség másodszor, metaforák (Fehér Illés mûfordításaiból)

2024. március 22.

  Tehetséges vagyok, frizurát készítek, hajat nyírok, beavatkozok, Kibontakozok, gondozok, szárítok, végeket egyengetek (olyanok legyenek, mint az újak, frissek, felismerhetetlenek) A leengedésre és felemelésre szolgáló mentőlétrák, mint a tengerészeké, melyet a fuldoklóknak nyújtanak, mint a tűzoltóké, melyek a lépcsőkhöz vezetnek, mint a szerelmeseké, melyet az Aranyhajú lány szerelmének nyújtott, hogy a magas őrtorony kicsiny ablakához […]

Tovább | 2 hozzászólás »

cselényi béla: napló

2024. március 20.

  felírom ruháim keltezését boldogabb vagyok tőle nem tudom bár visszakereshető hogy milyen zokni s gatya volt rajtam antall józsef halálakor vagy máskor bármikor   mindez időigényes és amíg körmölök elrohan fölöttem a világ szerelvénye   ilyen a naplóm mint egy textilpoéma s csak ragrím lenne benne bármely feleség     Budapest, 2024. II. 25.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Láng Eszter: ESŐ

2024. március 19.

  zápor szapora futása dobpergés

Tovább | Nincs hozzászólás »

Guelminó: Fehér Klára

2024. március 19.

  Fehér Illés*: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Fehér Klára – német tanárnő. Az utolsó évben vette át a vándorbotot. Azon felül, hogy kikent-kifent volt, és Kolarik Vilmos osztálytársunk nemtudásán ájuldozott, nyomot […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Biljana Milovanović Živak: Óda az ifjúsághoz, a vénséghez és az örök élethez (Fehér Illés műfordításaiból)

2024. március 16.

  Negyvenedik évemet élem, ez egy szám, nő vagyok. Negyvenedik évemet élem. Ez egy szám, nő vagyok. Ezt így mindörökké ismételném, ha a fiatalság és az élet elvarázsolt volna. Hazudoznék és szégyenkeznék, mert szégyen, ha nem vagy fiatal – minden ifjú így gondolja; Elsősorban az ifjú költők, önimádatukban.   Ó, szegény ifjúság, szegény örökléthez való […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Láng Eszter: MEDÁRDUS

2024. március 16.

  esőcsíkok gyöngyöznek az ablaküvegen

Tovább | Nincs hozzászólás »

Dinók Zoltán: Az álmatlan zenész

2024. március 15.

  Már megint éjfélkor kellett játszania a lagziban. Jóska jó gitáros volt, mindig őt hívták… A város egyik legjobbja. Remek szólókat kanyarított. De jó ritmusgitáros is volt. Őstehetség. Pedig nem volt cigány vagy ilyesmi… Falun született. Még a kottát sem ismerte. Hallás után játszott. A Beatlest nagyon szerette. Jóska nem volt mai gyerek… Persze a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ezüst híd – Srebrni most*: Biljana Milovanović Živak: Istina – Igazság

2024. március 14.

                                                       (Csehovhoz)   Az első felvonásban hiába lóg a puska a falon; a férfiak Holtfáradtan ébrednek; a nők sápadtak, rosszkedvűek, Csúnyák; étvágyuk nincs, orruk, mint a csőr, hegyes, Kulcscsontjuk, […]

Tovább | 2 hozzászólás »

 
Verified by MonsterInsights