Véletlenszerűen ismét csak a Benedek Elek szerepkörével kapcsolatos események teszik érthetővé, miként volt lehetséges létrehozni az erdélyi szellemi vezetők egy olyan heterogén csoportját, amely alkalmassá vált az erdélyi magyar társadalom teljes áttekintésére és közvetett módon megszervezésére és irányítására. Az ő távolmaradását az első helikoni találkozóról mítoszok és ellenmítoszok sora övezi, de mind föltételezett hatalmi […]

  Egy „sójáról híres”, meg nem nevezett délnémet kisváros keletkezése, történeteés szokásai rajzolódnak ki Nádas Péter: Az élet sója című kisregényében.Kíváncsi lettem, melyik ez a város. Az első fejezetben említett Hotel Hohenloheszálloda honlapján éppen első olvasásom idején hirdették a „Salz&Sole” („Só&sólé”)elnevezésű napokat. Az ajánlatban szereplő só szó sejttette velem, hogy jó helyenkapizsgálok. A sójáról híres […]

Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Guelminó Géza – Gézike. Ahogy saját magát látja. Hogy hogyan, miért veszett el istenadta tehetsége – már írtam. Felesleges ismétlésbe bocsátkoznom.   Az eddigi Guelminók

  1926-ot a transzilvanizmus gondolatiságában bekövetkező fordulat évének tekintem. Ekkor, a helikoni íróközösség megalakulásával kezdődött el egy olyan folyamat, melyben az eltérő világnézetek tudomásul vették az együttműködés kényszerét. Ugyanis a cselekvésbe fordulás időszakában még nem ez volt jellemző. 1920-ban csupán az Erdélyi Szemle egyetlen lapszámában kétféle ideológia ütközött. Az egyik: Reményik Sándor – az új […]

  búskomorság fiatalon   nincs injekció mitől elfeledhetne téged az ember   Budapest, 2024. IV. 12.     meztelen álom   ha felébreszt a zavaros álombeli meztelen futás   konok tilalmak zavaros világába pottyansz hírtelen   vár rád a reggel úgy tűnik választhatnál melyik világon   élj vagy vegetálj szíved óhaja szerint a megfogható   […]

  Az 1937-es Vásárhelyi Találkozó már a fentebb említett, sok szálon bonyolódó ellentmondásnak a terméke és kísérlet a feloldásra-összehangolásra. Láttuk: már évtizedekkel a háború előtt tudatosodott az erdélyi vezető értelmiségben, hogy Erdélyben az együtt élő, de egymástól végtelenül különböző nemzeteknek meg kell találniuk valamiféle építő jellegű együttműködést – természetesen magyar vezetéssel, a mélytörténelemből táplálkozó magyar […]

  Megváltásig már megtanultam annyit hogy mennyit nem tudok passzol hozzám arasznyit a sajátos gondolathurok benne kezek-lábak és a fej félreértésekért felel felejteném mennyi volt a jel torokban szorulok tőle el és lejjebb is adom akad hogy kiborít komoly kis fogadalom szándékból domborít de nem csinálom jobban félelmek növő halmazán kucorogva az én roppan és […]

  1910-ben, még erdélyi magyar dominanciahelyzetben fogalmazódnak meg azok az egymásnak feszülő kettősségek, amelyek egy szűk évtized múltán az erdélyi magyarság számára már feloldhatatlan nemzetilét-paradoxont jelentenek majd, s amelyeknek egybesimítására alkalmasnak egyedül az irodalom és a kultúra mutatkozik. A transzilvanizmust tehát 19. századi kezdeteitől ez az ambiguitás jellemzi: formailag ideológia, amit a politika küzdőszelleme működtet; […]

                        A transzilvanizmussal kapcsolatos kutatások terén 1990 körül következett be radikális változás. Mindaddig szinte kizárólag mint a sajtót, kiadói tevékenységet, írói csoportosulásokat magában foglaló irodalmi jelenséget vizsgálták. (Arra most nincs tér, hogy ennek magyarázatát részletezzük: miszerint az irodalom volt a Trianon utáni erdélyi magyarság társadalmi életének egyetlen olyan szegmense, melynek kutatását a szocializmus tudományossága […]

    4.04. Daan nevű város negyed. Félek az új ízektől, az ismeretlen ételek és italok hatásától, rajta kapom magam, hogy a gasztronómiában is a biztonságot keresem. Otthonom az egész világ, ahogy eddig megismertem, beleértve az ízeket, a szagokat, a recepteket. Most pedig idegen terepen járok, bevetésen vagyok a dzsungelben. Dán, lengyel, nigériai, indonéz, indiai […]

Van, akinek elpárolgott a Káféja, másnak csak egszerûen kihûlt, a szárazság miatt pedig megdrágult a brazil kávé. Vannak még beérkezett szövegek, ezek meg fognak jelenni, és várunk megbeszélteket. Továbbá nosztaligia-albumokban napvilágra kerülnek a Káfé hûséges barátainak, egykori szerkesztõinek mûalkotásai. (gergely)   A Káfék története A Káfé logóját Pusztai Péter készítette. A fejlécen díszelgõ kávéscsésze egykori […]

      Robban a magány rajtlövése, de csak másnapra süketít.     Budapest, 2024. VII. 9.

    Mindenki tudja, mindenki lépi. Virágot hoznak járgánnyal. Megjegyezném a járgány rendszámát, de reménytelen. Nem fér ceruza a gyászruhába. A gyászruha hibátlan és magasról tesz arra, hogy napló.     Budapest, 2024. VII. 9.

    észrevétlen magányomat halasbicskával körbe karcolja a gyász ma egész nap szoktattam magam hozzá de félek a holnapi ébredéstől becenévvé törpít egy egyszerű hiány egy hatalmas hiány törpít becenévvé     Budapest, 2024. VI. 24.

  DEMÉNY Péter:   Húsz évvel ezelőtt arra gondoltunk Dávid Gyulával, hogy jó lenne sorozatot indítani. Olyan életinterjúk jelennének meg benne, amelyekben a színészek vallanak magukról. Az a nemzedék, amely 2004-ben hetven körül járt, pályája nagy részét a diktatúrában töltötte, fényévnyi távolságra szinte minden tévéfelvételtől. Legalább így örökítsük meg őket. Az ötlet nagy sikert aratott, […]

3. 19. Esős reggel, 18 fok. Tegnapelőtt 28 volt. Február 12-i érkezésem óta hol 20 fok van, hol 30. A ház körül ismeretlen madárhangok és érthetetlen emberi szavak. Öt hét után az idegenség már otthonos.     Tegnap rájöttem, hogy visszautazásomkor nem ugyanarról a sanghaji repülőtérről indul a gépem Frankfurtba, ahova Tajpejből megérkezem majd. A […]

  Az évek várostól városig vezető léptei apránként megnyúlnak. Állok, fürkészem a sovány földet, úgy tűnik, a szüntelen küzdelem, bolyongás és keserves babér évei sírig tartanak, akár a rám bukó szél, mi lényem szikkasztván szikkasztja.   E bolyongás nem lelhet beígért fundamentumot, a felőrlődést csökkenteni sincs esély, talpam alól nem bukkan elő a megérdemelt rög […]

  Fehér Illés: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.     Komjáti Eszter – Eszti. Hogy boszorkánynak miért ábrázolta, nem tudom. Talán azért, mert akkori szemmel nézve nem a legcsinsabbak közé tartozott? Apám egy megjegyzése […]

  Több vagy, mint a reggeli harmatom, amely napkeltét és napnyugtát felülmúl,  több, mint a tenger árapálya vagy korallja, több, mint egy ismeretlen esőerdő hasadása. Te vagy a lelkitársam. Természetem társa.  

  15. A tajvani antikommunista diktatúra ugyanolyan házakat épített az ötvenes-hatvanas években, mint ebben az időben a kommunista diktatúrák. Tézis – antitézis. Ráadásul a pártszervezés, a demokratikusnak nevezett centralizmus, amelyből a kínai-tajvani nacioanlista kuomintangban és a kommunizmusban is csak a centralizmus volt igaz, a lakosság egymás elleni megfigyelői beszervezésének hasonló gyakorlatai, ma már inkább egy […]

  A sáfrány-szegélyű tengerparttól a magasságos ég sötétkék dómjáig arany létraként emelkedik öt bolygó meg a tündökletesen zsenge hold. Ma a vadvirágok első tűzijátéka: sárga ibolyától, kék szemű fűtől ujjongott domboldalunk. Ily ragyogással ér véget ez a fenséges nap, március 10. – Az egész télen át tartó halálmegvető bátorság, a hóban folytatott nagy küzdelem ellenére […]

  Cikkemben megpróbálom érzékeltetni, hogy neves személyiségeink hogyan éreztek rá a matematika és irodalom kapcsolatára. Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) az előző századunk költői hatalmassága, hazafi volt és forradalmár, példamutató magyar és európai gondolkodó. József Attila (Budapest, 195. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) mindössze harminckét évet élt, […]

  02. 11. Tizenkét óra harmincöt perckor szállunk fel. Három-négy óra múlva elhagyjuk a Kaukázus légterét, besötétedik. Tudom, hogy diktatúrák alszanak alattam. Akikkel szemben most itt tizenegyezer méter felett és mínusz hatvan Celsius-fok alatt ugyanolyan biztonságban vagyok, mintha demokráciák lennének. A sehol léghajóján utazom. És a kérdésre, hogy hány óra van, az a válasz, hogy […]

  Eugenia Brediceanu asszonynak   Vonszoltam magam, szenvedésben. Tán a bennem túlcsorduló lélek viselt meg.   A dombok fölötti virradat épp szemhéját, kialvatlan szemét nyitotta.   Zavartan kérdeztem magamban: Nap, hogy tudsz még mindig ujjongani az égre gördülésnek?   Aztán, ahogy azon az álmatlanság verte reggelen ólomléptekkel hol erre, hol arra bolyongtam, egy rejtett zugban […]

  időről időre  látom benned  a szépséget, és a sötétséget.  Mindkettő zseniális.