‘Nincs kategorizálva’

 

Lőrinczi László: József Attila holdudvarában (7)

2017. március 3.

7. A betegségei… A halála után a sajtóban feldobott diagnózisokból kereken elutasítottam, hogy egy magyar zsenit elmebajosnak, meghasadt lelkűnek vagy szkizofrénnek nevezzek. Igy is furcsállottam, hogy a búskomor fiatalember miként lehetett annyira szerelmes! És még míves versekben is megszólaltatni az érzelmeit!

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ágoston Hugó: Tévévita

2017. február 22.

Bukarest, anno 1997. Megint az a félművelt, ellenszenves tévémoderátor. Mit moderál? Egy politikus és egy újságíró párbeszédét. Megpróbálom szegényes szókincsemmel és szerény fordítói tehetségemmel visszaadni.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Mikszáth Kálmán – Rogaska Slatina

2017. február 14.

Szlovénia délkeleti végében, a horvát határ közelében található Rogaska Slatina, egykor használatos nevén Rohics, amelynek gyógyforrásait a hagyomány szerint 1640 körül a költő Zrínyi Miklós fedezte fel és kúrálta is magát a „savanyú vízzel”. Nemrégiben a Mikszáth Kálmán-emlékbizottság és a Mura-vidéki magyar közösség közreműködésével Rogaska Slatinán, a Pegazus téren emléktáblát avattak a tiszteletére.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ferencz Imre: Harangok

2017. február 14.

Nagy László emlékére Ágyúból harangot öntött s a toronyba felcipelte kötelet kerített hozzá meghúzta kilendítette

Tovább | 2 hozzászólás »

Albert-Lőrincz Márton: (Két zöld viaszgyertyával)

2017. február 2.

nyolc hónap múlva Mágnesek közé szőve s szétterítve, a földnek forognia kell. Fölkel a hajnali didergés, a szoba áthatóan kihűl,

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bálint Zsigmond: Indul a tüzeskerék

2017. január 11.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ferencz Imre: Műterem

2017. január 5.

Szervátiusz Jenő emlékére 1. A véső belevágott forgács repült az égnek lassan kibontakozott feltündökölt a lényeg

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kölcsönsorok: Kocsis Francisko

2017. január 4.

Hangyasav / Oţet de furnici a nagy fiúk vezettek be a hangyasav előállításának műveletébe, a legelső leckék egyikeként, amikor velük együtt járni kezdtem az erdőt, mert illedelmes viselkedésem jutalmaként szüleim engedélyt adtak a halas bugylibicska viselésére; lénia hosszúságú élővesszőt nyestem,

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szilveszteri látogatás a bilimúzeumban

2016. december 31.

Elég volt egy baráti emailt kapnom ahhoz, hogy megtudjam: mindennek van ma már múzeuma. Ciudad Rodrigo spanyol város adott helyet a ’Museo del orinal’-nak (Bilimúzeum), 1300 kiállított tárggyal (üres exponátummal). Tekintsünk el most a tartalomtól, maradjunk csak a formánál – meg az eszmei mondanivalónál… A cél – szentesíti az eszközt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Balázs Tibor: Az idő rövid története

2016. december 21.

Az idő én vagyok, te csak halálsz csöndben mögöttem, délceg íjász.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Kávétoll

2016. december 18.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: Kupola

2016. december 2.

„Akkor most mondd meg, mi jellemzi korunkat!” Azt nem tette hozzá, hogy „ha olyan okos vagy!”, nem is gondolta, lelke mélyéből tisztelte a komáját, Vadmalacot. A „lelke mélyével” az őszinteségét mérte, az volt a maximum.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A „Tél az én dolgom”

2016. november 29.

– üzente Hitler Guderian páncélos parancsnoknak A nácik nem csupán hagyományos fegyveres erőikkel kívánták leigázni a világot, hanem célkitűzéseik szolgálatába állították a “mágikus gondolkodásmódot” is. Szilárdan hittek a vér és a föld erejében, abban, hogy egy titokzatos, elfelejtett múlt örökösei. A faj tisztaságának megszállott gondolatát az állami ideológia szintjére emelték, s a hazug célkitűzés népszerűsítése […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Gergely Tamás: A rút kiskasa (XII)

2016. október 18.

Detektív novella, Andersen nyomán 13. rész LEBUKNAK „Vajjon?”, kérdezte hattyúnk magától. „Vajjon a míreg a mennyiséggel egyenesen arányos?” Ilyeneket tudott, mert mivel a többi kiközösítette, kurzusokat választott magának. Az egyenes arány úgy értette, hogy a nagyobb libuskákban több a míreg, mint a kisebbekben, lásd Sépi példáját.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Operamesék (15)

2016. szeptember 29.

Pillangókisasszony (Zene: Giacomo Puccini, szöveg: John Luther elbeszélése nyomán) Cso-cso-szán, akivel Pinkerton szórakozni vágy, az amerikai immoralitása és a saját családja merevsége között a semmiben marad. Vagyis saját lelkével, mely nagyon semmi tud lenni ilyen esetekben. A szerelem nevetséges fényűzés a hagyományban, valami büntetés azért, hogy nem hallgattál a nagybátyádra, aki dörög, mint egy protestáns […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elhallgat az LGT

2016. szeptember 4.

Presser Gábor (Pici) kimondta a szentenciát: az LGT végleg leteszi a lantot. Somló Tamás halálával az életben maradt hármak értelmetlennek találják az együttes további létét. Szép volt és egész biztosan igaz is volt, mert szivünkben-fülünkben maradt egy rakás kedvenc melódia, örökzöld szám, amitől nehéz – meg aztán nem is akarunk – megszabadulni. Most, hogy az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

„Csak ha nagyon sürgős!…”

2016. augusztus 19.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Pusztai Péter: Elmúlt napok (302)

2016. augusztus 12.

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: A ház

2016. július 28.

A ház, amelyben lakom, amelyben tegnap és tegnapelőtt is laktam, ahol apám és nagyapám élt, félelmetesen kezd hasonlitani rám –

Tovább | Nincs hozzászólás »

Para Olga: A mindenségben és mégis sehol

2016. július 27.

most költöztél a mesémbe szavak szárnyán szállsz a légbe

Tovább | 1 hozzászólás »

Gergely Tamás: DIE ZEIT

2016. június 11.

Az én Koreám 2016. június 11. A könyvtárban, ahol dolgozom, egy olvasónk rendszeresen elém áll, és mutogatja német lapokban (Dei Zeit, Neue Zürcher Zeitung) a magyar meg a romániai vonatkozású cikkeket. Mindig van valami – vagy Esterházyéknak adják ki könyvük, hol Ceausescu forog a sírjában. Az igazság az, hogy kissé meg vagyok lepődve az anyagok […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Semmi új a Nap alatt (19)

2016. május 6.

Hólyagos cseresznye Mindenre emlékszem, szólal meg váratlanul Göcsi. Két órája kocsikázunk, hang nem jött ki a torkán. – Emlékszem, egy versikére, de nem jut eszembe. Úgy kezdődött, „Gyere nálunk…”, ami furcsa, mert ugye az a helyes, hogy: gyere hozzánk. Már semmin sem döbbenek meg, Dancs Annamari is, egy szerelmes nótában a hapsi lelkét követelve így […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ha szeretnénk, hogy a MEK tovább éljen és virágozzék…

2016. március 24.

Tisztelt leendő partnerünk… A digitális technológiák és a világhálózat elterjedésének köszönhetően eljött az a kor, amelyben mindenki egyenlő eséllyel férhet hozzá a kultúra és a tudomány alkotásaihoz, valamint a tanuláshoz és kutatáshoz szükséges dokumentumokhoz. A Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezés az internet hazai megjelenésével szinte egy időben, 1994-ben indult, azzal a céllal, hogy létrehozza az ország […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter: Közös dolgainkról

2016. március 14.

Kállai Ferenc azt kérdezte egy Kossuth díjdöntésen, ki az a Senkálszky Endre? És Senkálszky Endre nem kapta meg a Kossuthot. Nem tudom, igaz-e a történet, de igazabb már nem is lehetne. Akiről mi nem hallottunk, az nincsen; annak utána nézni sem érdemes. Mindenről senki nem hallhatott, ez a szemlélet viszont arról árulkodik, ő tudja, kiről […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Daczó Katalin: Imre hol van?

2016. március 8.

A minap egy óvoda folyosóján várakoztam. Abban az óvodában, amelybe előkészítősök is kénytelenek járni, egy „szupujkó” osztályterembe. Abban az óvodában, amelyben nemrégiben felszólítás várta az előkészítősök szüleit, hogy ne menjenek be a folyosóra, és amelyben a legnagyobb zsúfoltságban rá-rácsukódik egy-egy szerencsétlen tervezésű pad-cipőtartó fedele a gyerekek kezére.

Tovább | Nincs hozzászólás »

 
Verified by MonsterInsights