Feljegyzések szerint az első magyar, aki eljutott a Déli-sarkvidékre, a Nógrád-megyei, érsekvadkerti születésű orvos, Boda János (1924-98) volt.Hősünk 1952-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, ezt követően 1956-ig a szolnoki és a székesfehérvári kórház segédorvosaként működött. A forradalom bukása után emigrált, majd 1957-ben Ausztráliában telepedett le, ahol bekapcsolódott az Antarktisz kutatásába.

Az orosz cár kitüntette katonáit és tisztjeit, akik részt vettek az 1848-49-es magyarországi forradalom és szabadságharc leverésében. Mint emlékezetes, az orosz haderő beavatkozását a bécsi udvar kérte…

Az indonéz szigetvilág keleti szélére, a pápuáknak akkor német gyarmatosítók által birtokolt földjére jutott el a 19. század végén egy erdélyi fiatalember, Fenichel Sámuel (1868-1893) A tehetséges kutató ott is lelte halálát, ám rövid néhány hónap alatt tudományos jelentőségű munkát végzett.Fenichel Nagyenyedről származott, az ottani főiskolában kitűnő természettudományos nevelést kapott.

Cikksorozatunkban nagy számban szerepelnek hazánk fiai, akik nevét szobrok, emléktáblák, utcanevek, sőt éppen egy hegycsúcs (Reguly), vagy egy kolibri (Xántus) őrzi. Olyan azonban, akinek a hírét egy Oscar-díjas film repítette világgá, csak egy van: Almásy László (1895-1951), „a sivatag hőse”.

A román főváros atlétikai stadionját az ország egyik legsikeresebb sportolójáról, a temesvári születésű Balázs Jolánról (1936-2016) nevezték el. Hősnőnk ennek megtervezésében is oroszlánrészt vállalt.„A magasugrás koronázatlan királynőjét” a román sportsajtóban Iolanda Balaş néven jegyezték – később ezt férje vezetéknevével egészítette ki. (A keresztnevét azért írják I-vel, mert a J-t a románok zs-nek olvassák.) 1957 és […]

(Az alábbi helyszini beszámoló 1994-ben készült, első torontói utazásom nyomán és megjelent a Romániai Magyar Szó Szabad szombat c. mellékletében. Az irásnak az ad időszerűséget, hogy nemrégiben, Farkas József György: „Magyar híd” a határfolyón – Egyesült Államok, Kanada c. riportjában említés történt a Kanadába szakadt Rékai család és az ottani kultúra kapcsolatáról )

Az észak-amerikai Szent Lőrinc folyón található két apró szárazföld másfélszáz éven át az Egyesült Államok, illetve Kanada felségterülete volt. A Zavikon és a Kiwa nevű szigeteket összekötő apró hidat azonban a nagy szomszédok lobogói közé helyezett magyar zászló is ékesíti.

Sorozatunkban szobrok, emléktáblák, utcák, terek hirdetik a nagyvilágban az elismerésre méltónak ítélt magyarok nevét. Ám arra, hogy az állatvilág, a fauna egynémely egyedének elnevezésében  közvetlen utalást találnánk egy honfitársunkra, eddig csak Xántus János (1825-1894) esetében bukkantunk…

Volt egyszer egy Gyergyó, vidéki megyei jogú város, sok utcája kavicsos, gödrös, járdamentes és sáros, némely kanalizált, örmény letelepedőktől katalizált székely világ, szikláit meglopják, Oltár-kőnek árnyéka hull rá _____________________________. Van nyolc temploma: a Szent Paraschiv a gimnázium előtt lezárja a sétáló utcát, kupolája alatt bizánci szent ikonosztáz hirdeti a régi hit igazát, a másik görög […]

1944 júliusának végén a nácik ellen addig alapvetően partizánharcot folytató lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) és a londoni emigráns kormány vezetői elérkezettnek látták a pillanatot a nyílt fegyveres összecsapásra, és pedig Varsóban, amelynek már a küszöbéig nyomultak a Vörös Hadsereg egységei. Lengyel részről ez egyfajta „megelőző” akciónak indult, a szovjet hadvezetés azonban nem sietett a […]

A bajor főváros Német Múzeuma alapvetően tudományos-műszaki gyűjtemény – és nem kizárólag német. A világ számos technikai vívmányai és érdekessége látható falai között; megtalálható ott egy párját ritkító találmány, amire méltán lehet büszke a magyarság, ez pedig Kempelen Farkas (1734-1804) beszélőgépe.

Felejthetetlen hét áll a Csíkszeredai Régizene Fesztivál mögött, amely múlt szombaton startolt, és a régizene nagyjait gyűjtötte egy csokorba tartalmas utazásra hívva ezáltal az érdeklődőket. A hétvége is eseményekben dúsnak ígérkezik, ezekből szemelgettünk.

Az Adria keleti partján a legtöbb magyar ereklyét Dubrovnikban, az egykori Raguzában találjuk. Az ereklyék tisztelete ősi emberi szokás: természetünk mintegy szükségét érzi annak, hogy egy, később többnyire szentté avatott személlyel a közvetlen, fizikai kapcsolat ily módon tovább éljen és szelleméből átsugározzon valamit az utókorra.

Életinterjú-könyvbemutató Az újságíró Nánó Csaba az életútinterjú-kötetének a Sors-szimfónia címet adta. A cím szerintem telitalálat. Finoman a mottóhoz is tartozik, ám annak üzenetére és tartalmára is céloz. Nyilván az V., Sors-szimfóniáról van szó, mely Beethoven, az op. 145-ös utolsó, F-dúr kvartettig tartó hatalmas életművének egyik emblematikus állomása. Ebben valóban a megtett, monumentális út a lényeg. […]

idén is a Rózsavölgyi Szalonban került sor Almási Éva, a Nemzet Színésze kezdeményezésére öt éve jött létre a Psota Irén Alapítvány, amely minden esztendőben pénzjutalommal is járó díjat adományoz Psota Irén tiszteletére, emlékére annak a színésznőnek, akinek színpadi sokszínűsége, tehetsége, kiemelkedő képességei Psota örökségéhez méltónak bizonyulnak. Az idei díjazott Takács Kati, Jászai Mari díjas, érdemes […]

1944. július 6-án Esztergomból átvezényelt páncélosok zárták le a Budapestre bevezető utakat. Az akció nyomán végül is nem indultak el Auschwitz felé a fővárosi zsidóságot deportálni rendelt vonatok. A magyar tankokat Koszorús Ferenc (1899 -1974) vezérkari ezredes parancsnokolta… (Képünkön egy T-38 jelzésű harckocsi – a hadosztály főleg ilyenekkel rendelkezett).

Próbálnak már a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban Főszerepekben: Nagy Ervin és Koltai Róbert Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba alkotása – A színdarab Shakespeare két tragédiájának – a Hamletnek és a Lear királynak – cselekményét fűzi egybe, azok egymásra rímelő viszonyait, konfliktusait összehangolva kínál  nagyívű, a főhős ifjúkorától öregkoráig tartó, burleszk elemekkel át- meg átszőtt, ugyanakkor finom […]

Kevés magyarra emlékeztet olyan monumentális „emlékmű”, mint Reguly Antalra (1819-58). A 19. századi néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik első képviselője gyűjtő- és kutatómunkájának távoli helyszínén, az Urál hegység északi szakaszán egy 1711 méter magas csúcs őrzi a nevét.

Tom Lantos (1928–2008) egészalakos bronz szobrát 2016 végén leplezték le az izraeli városban, a róla elnevezett főutca szomszédságában. Az amerikai demokrata párti honatya, aki 1981-től haláláig a washingtoni képviselőház tagja volt, Kalifornia állam 12. számú választókerületét képviselte a Capitoliumban, a ház egyedüli holokauszt-túlélőjeként.

Az itáliai szobrászművész, Amerigo Tot egykor Tóth Imreként (1909-84) a Fejér-megyei Fehérvárcsurgón született. 1926 és 28 között Budapesten tanult, majd Németországban csatlakozott a Bauhaus csoporthoz és Moholy-Nagy László tanítványa lett. 1933-ban megszökött a nácik elől és gyalog érkezett Rómába, ahol élete végéig, 1984-ig dolgozott.

Három méter magas kőosz­lop áll a szász főváros „Régi Anna” temetőjében, az elfeketedett obeliszkre vésett felirat szerint itt nyugszanak az 1849. májusi drezdai felkelés hősei. A szegény, hoz­zátartozó nélküli és ismeretlen halot­tak jegyzékében (Flügelbuch der Armenleichen) az elesettek névsorában az első: Tábori. Neve mellett a megjegyzés: „Valószí­nűleg egyike azon szökött magyar hu­szároknak, akik Freibergben feladták […]

A nagyhírű Groningeni Egyetem Fiziológiai Intézetének dísztermében 2007-ben ünnepséget rendeztek Szent-Györgyi Albert (1893-1986) emlékére, aki 1922 és 1926 között ezen az egyetemen dolgozott. A híres orvos-kémikus 1937-ben kapott Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért, ennek 70. évfordulóján történt emléktáblájának leleplezése is a Fiziológiai Laboratórium régi épületének falán.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a magyar szellemi élet számos jeles személyisége emigrációba kényszerült. A kivándorlók csapatát gyarapította Vállas Antal (1809-1869) is, akit hatvan éves korában ért utol a halál a Mexikói öböl partján, s akiről egyebek között mint nevelőről, matematikusról, mérnökről, fotográfusról, tudomány-szervezőről, egyetemi tanárról, papról, kávé-ültetvényesről, akadémia-titkárról emlékezik meg az utókor.

Rovatunkban korábban már bőven foglalkoztunk a nagy magyar Kelet-kutató, az első angol-tibeti szótár megalkotója, Körösi Csoma Sándor (1784-1842) életével, munkásságával és annak megörökítésével. Bemutattuk emlékeit ott is, ahol megfordult (Göttingen, Kalkutta, Dardzsiling) és ott is (Vung Tau), ahol nem járt ugyan, de tisztelik. Azóta újabb „Csoma-trófeákra” találtunk…

A német irodalom gyújtópontja, Goethe és Schiller városa minden kultúraszerető ember számára elsősorban a két költőóriásról ismert – no és Liszt Ferencről, aki ugyancsak itt, az Ilm partján komponált és tanított hosszú éveken át. A türingiai település igyekszik is megfelelni nemzetközi hírnevének, számos más világirodalmi tekintélynek is tisztelettel adózik, köztük Shakespeare-nek, Puskinnak – és Petőfi […]