NA, HOGY VAN, HOGY VAN? Az öreg alkoholista orvoshoz megy, mert a hallása egyre rosszabb. A specialista megvizsgálja, és így szól: „Maga sokat iszik. Figyelmeztetem, hogy ha így folytatja, rövidesen teljesen elveszti a hallását”. Néhány hét múlva találkozik orvos és páciens. „No, hogy van, hogy van?” — kérdi az orvos.

24. Egyszer csak hétfő lett ,,A tél rosszul kezdődött — írta Capa 1931—32 telén. — Valójában sohasem gondoltam, hogy a szegénységnek köze lehet a cipőhöz. De most, ha szegény embert látok, a lábára pillantok, Berlin szürke kövei vizesek voltak az esőtől. Mindig szerettem az esőt érezni az arcomon, de most, mielőtt az arcomat érte volna, […]

ERŐS AZ IZÉJE Az ismert bohóc jelentkezett Szabolcs Ernőnél, A cirkusz csillaga rendezőjénél, és szerepet kért. — Maga nagyon jó bohóc — mondotta a rendező —, de ez nem elég. Ide színész kell, aki megtanulja a szerepet. Van magának memóriája? A bohóc sértődötten válaszolt:

23. „Fényképész leszek…” Bandinak pénzt kellett keresnie. A Hochschule egyik professzorához irányították, akit különben is elég jól ismert, s attól kért tanácsot, hogy földművelő legyen-e vagy fényképész. (…) „Tanulmányaim közben szüleimnek elfogyott a pénzük, így úgy döntöttem, fényképész leszek, mert az áll a legközelebb az újságíráshoz, ha az ember nem beszél idegen nyelvet.” Így csatlakozott […]

Az [a katona] is orosz fogságba’ vót, ott történt Gyergyó tájt. Hogy vót fo-goly sokáig. De ez nem mint a foglyok, hogy négy évig váltig mind hazajöttek, hanem ha nem egyéb, valami husz év körül történt. Valami ulyan munkahelyre került, azt fizették, s amikor elengedték, bizonyos idő el vót könyvelve, hogy mikor szabadulhat, megszabadult, s […]

22. A kutya vacsorája Mikor már egyre gyakrabban korgott a gyomra, új előnyét fedezte fel konyha melletti szobájának. Frau Bohen mindennap letett dédelgetett dakszlijának egy borjúszeletet, Bandi pedig elcsente. A kövér, agyonkényeztetett eb hamarosan úgy lefogyott, hogy valósággal lötyögött rajta a bundája, s mikor gazdija elvitte az állatorvoshoz, aki közölte vele, hogy a jószág alultápláltságban […]

21. Beüt a válság Bandi elég jól ki tudott jönni a szüleitől havonta kapott szerény apanázsból. Szobája ütött-kopott és rossz szagú volt, de nagyon olcsó. Kepes György ék és Besnyő Éva sokszor meghívták vacsorára. Meg aztán a tandíja is alacsony volt. Még a rezsije kifizetése után is maradhatott némi pénzecskéje, mivel a diákigazolványbeli arcképén egészen […]

HALANDZSA Lachs Lajos, a halandzsa feltalálója meséli: Meteor-kávéházbeli kis táncosnő adta a lexikonok műszavát, ő mondta először harminc évvel ezelőtt a régi artista-kávéházban: — Ugyan Lajos, ne halandzsázzon már. — Egy napon a New-York-kávéházba Bródy Sándor ült le a halandzsázók asztalához. Karinthy és Kosztolányi biztattak, hogy vele is próbáljam meg. Bródy tudta, hogy én képkereskedő […]

ÚJ SZAKÁCS A hoteltulajdonos megkóstolja az új szakács első főztjét. — Mondja, hol tanult maga főzni? — kérdi gyanakodva. — A háborúban tiszti szakács voltam. Meg is sebesültem kétszer… — Hm. Csodálom, hogy le nem lőtték. Színházi Élet, 1934/19

19. Bandi hóna alá nyúlnak Bandit Besnyő Éva vezette be a berlini fiatal magyar baloldali emigráns művészek kolóniájába. A lány 1930-ban, Berlinbe érkezése után körülbelül egy évvel dr. Péter Weller fotóriporternek dolgozott, aki Éva sok képét a maga neve alatt jelentette meg nem kisebb kiadványokban, mint a tekintélyes Berliner Illustrierte Zeitung. Amikor Bandi Berlinbe érkezett, […]

KUTYAÉLET — A férjed azt mondja, hogy kutyaélete van otthon. — Hát igaz is. Hazajön piszkosan, kényelmesen letelepszik a kályha mellé és várja az ebédet. Színházi Élet, 1934/09

18. „Viszlát, palimadár!” Akár gyalog, akár vonattal érkezett Berlinbe, Capa egyik kedvenc sztorijának egy vasútállomás peronja volt a kiindulópontja. Valaki azt mondta neki: ha olcsó szobát akar találni, forduljon az ügynökökhöz, akiket a panziótulajdonosok küldenek ki az érkező vonatokhoz. Így tehát, mikor megérkezett és hozzálépett egy szőke csinibaba, rendkívül olcsó szobát kínálva neki, kapva kapott […]

ISKOLÁBAN — Értitek, ugyebár: a megégett gyermek fél a tűztől. Ki tudna hasonló közmondást mondani? — Én, kérem! A megmosdatott gyerek fél a víztől. Színházi Élet, 1934/16

AKÁR A tanár úr magyaráz: — Aki mértékletesen él, nem iszik alkoholt, az sokáig él. Megszólal egy gyerek a hátulsó padban: — Tanár úr kérem, az én nagyapám nyolcvanhat éves, és mindig be van rúgva…

17. Vacsora egy koldussal Két-három hét is beletelt, míg Bandi Budapestről Bécsen, Brnón, Prágán és Drezdán keresztül Berlinbe ért. Később egy barátjának azt mondta, hogy gyalogszerrel jutott el Prágától Berlinig, másnak viszont azt mesélte, hogy Prágában egy rabbitól kapott pénzt vonatjegyre. (…) Anyjának mindenesetre azt írta Prágából, hogy mikor fáradtan és éhesen megérkezett, leült egy […]

„Éppen ügyeletes hírszerkesztő voltam a Rádióban 1973-ban, amikor az MTI telexgépén megérkezett a közlemény a 47 éve történt balassagyarmati túszejtés lezárulásáról. Volt benne egy olyan mondat, miszerint az egyik terroristát a Belügyminisztérium illetékes szakemberei ’megsemmisítették’. A Hírszerkesztőség vezetője éppen nem tartózkodott a szobájában, a PAF (Politikai Adások Főszerkesztősége) gyors eligazításán vett részt, föltehetően a túszejtés […]

A tömeg euforikus hangulatban ünnepelt Na, most kiderül, mennyire szakrális ez a hely – mondja az eget kémlelve Rosta Mária, az István, a király csíksomlyói előadásának producere, a Zikkurat Színpadi Ügynökség tulajdonosa. Az aggodalom jogos volt, hiszen három órával a kezdés előtt még vigasztalanul esett az eső és dörgött az ég. Fél órával az első […]

KÜLÖNÖS Falus Ferencnek évekkel ezelőtt volt egy ócska kocsija. Egyszer valahol Göd környékén megrekedt vele az országúton. Egy helyi atyafi kitartóan nézte, hogyan bajlódik a tragaccsal. Falus dühösen rámordult: — Mit bámul? Ez az első autó, amit életében látott? — Nem az első — válaszolta a koma —. de erősen hasonlít ahhoz, amit életemben legelőször […]

16. Capa útra kel Júlia és Dezső nem tudott annyit megtakarítani, hogy Bandit Berlinbe küldhesse tanulni. Akkoriban még a vonatköltségre sem volt pénzük. Egy iskolatárs barátja kölcsönzött neki vonatra Bécsig, és ajánlólevelet is adott neki a különböző városokban működő zsidó jóléti szervezetekhez. Bandinak minden útba ejtett városban ezekhez kellett fordulnia segítségért. Ha nem sikerült vonatköltségre […]

HA NINCS SIKER Első: Budán egyszer rosszul ment a darab, és valaki szabadjegyet kért Sebestyén Gézától. A direktor kettőt adott. «Miért adsz kettőt?» — kérdezte a vendég. «Hogy ne félj egyedül» — hangzott a válasz.

15. Kiszabadulás Capa elmondása szerint apja aznap délelőtt bement a rendőrkapitányságra, lepénzelt néhány tisztet és őrt, hogy beengedjék hozzá, majd a titkosrendőrt játszva (leplezetlen undorral kis zsidó csirkefogónak nevezve fiát) kivitte a cellából, majd az épülőből. „Célzott rá — írta Capa —, hogy a zárkámról kapott információ nem kis pénzébe került, és jó pár kártyapartit […]

14. Vallatáson Capa később azt írta: „A nagy négyzet alakú rendőrkapitányságon – Horthy rendőrfőnöke, Heim Péter (a válóságban: Hain Péter nyomozó — A ford.) Beethoven Ötödik szimfóniáját fütyülte, miközben hosszú hajú fiatalembereket ütlegelt.. . Én is egy tizenhét éves, hosszú hajú fiatalember voltam.” Bandi később úgy mesélte Bésnyő Évának, hogy mikor belépett a vallatóhelyiségbe, egy […]

KÖZLEKEDÉSI BALLADA A közlekedési rendőr leállítja a szabálytalanul hajtó biciklistát. Előkerül a jegyzőkönyv: — Hogy hívják? — Brehadvielszkovicky Ottokár. — Hogy hívják?? — Brehadvielszkovicky Ottokár.

13. A letartóztatás A negyvenes években Capa azt írta, hogy tizenhét éves korában egyszer találkozót beszélt meg egy kommunista párti toborzóval késő estére az öreg Lánchíd alá. Tette ezt azért, mert egyrészt „mélységesen érdekelte a világforradalom”, másrészt pedig izgalmas kalandra vágyott. A többi kaland, mondta, kevésbé izgalmasnak bizonyult. (…)

UGRATÁS Kosztolányi Dezső Egyszer Karinthy Frigyes nagyon megtréfált. Egy külföldi nagy lap levélpapirosán arra kért, hogy küldjem el nekik egy sereg novellám kivonatolt tartalmát, mert szeretnék műveimmel megismertetni az illető lap közönségét. A kilátásba helyezett tekintélyes írói tiszteletdíj reményében munkához fogtam, és másfél hétig éjjel-nappal dolgoztam a nehéz feladaton.