Forrás: maszol.ro Szikla-, fal- és hegymászó. A Hópárduc Alapítvány alapítója. Két kisgyermek édesanyja. A székelyföldi származású Erőss Zsolt hegymászó özvegye – bár ez utóbbi címkét nem kedveli, mert a veszteségei ellenére egész ember, külön identitással és kiegyensúlyozott élettel. A világhírű magyar hegymászó tragédiájáról az elmúlt években sokat olvashattunk, arról viszont kevés szó esett, hogy felesége […]

FERENCZI ILONANAGY A TE HATALMAD Szellő sem lebben, fűszál sem moccan, csak a Nap tűz gyilkos elszántsággal, mintha mindent fel akarna, el akarna égetni. Karcsú, kemény asszony tart a hegynek, makacs ellenszegüléssel lódul dacolni a természettel. Szabályos rúgólépte a lélekben rejtőző önsanyargató alázat kivetülése. A leckét megtanulta. Nem társa, cselédje, rabja emberének. Akarnám, szeretném nincs, […]

ANEKDOTÁK ÍRÓKRÓL, MŰVÉSZEKRŐL Utunk évkönyv, ’68 A hatvanas évek elején egy nagyváradi kiállításon Gy. Szabó Bélát kérdezte Horváth Imre: — Mennyibe kerül egy fametszete? — A kicsi olcsóbb, a nagyobb drágább. — Hát singre méri a művészetét?! — Mért ne mérném, hisz Szabó vagyok! *Janovics Jenőhöz, a kolozsvári színigazgatóhoz büszkén szólt az egyik nehezen tanuló […]

Floridában a rovarászok arra figyeltek föl, hogy az egyik szöcskefaj újabban méreggel öli meg a hangyákat. A mérget a szöcskék gyomirtó szerekből állítják elő, bizonyára végső elkeseredésükben. És a pusztító anyagot támadóikra fecskendezik. A hír jelentőségét nem tudom megítélni. Lehet, hogy csak érdekesség. Lehet újabb ötlet még hatékonyabb mérgek előállítására. És lehet rövid szöveg a […]

Mondhatni megalakulása óta dicsérjük a Kriteriont, s vállalkozó kedvű, átgondolt tervek alapján építkező nemzetiségi kiadónk rá is szolgált a sok jó szóra. Csak elismeréssel szólhatunk igényességéről, amellyel szerzőit többnyire megválogatja, és elődjének, az Irodalmi Könyvkiadónak jó hagyományait fokozott szigorral viszi tovább. Sorozatai szinte kivétel nélkül népszerűek, várják, keresik köteteiket az olvasók.

Mit érdekelt engem akkor mi az hogy Don-kanyartorkolattűzT 34-es tankbrándpáncélököl…hogy ketten maradtatok életben a kompániából…pedig milyen szívesen meséltél…mi volt fontosabb számomra akkor annálmint leülni veled egy kancsó bor mellé(szívesen hoztad fel mindig a hideg üveg falán kicsapódott a pára)…mi volt halaszthatatlanabb annál mint kézbe venni a füzetet ceruzáthisz annyi tömérdek időnk volt rá nem zavart […]

KUSZTOS SZ. ENDRE: AZ ÉJ KÖZELEDTE a csönd muzsikusa vagyokhalkuló harmóniák zenésze — kifakult dallamok közt élvekinyitom magam s benézekkacatjaim közé —

A kasszánál álló, csupa-pattanásos arcú, magas fiatalember végre bepakolta az összes lepittyentett terméket a bevásárlókocsijába. Amint fizetésre kerülne sor, a mögötte álló vásárlók feje felett, szó nélkül tekintgetni kezd az áruház belseje felé, így jelezvén, hogy azt a nőt – alighanem a feleségét – keresi, aki majd fizetni fog. Mind várakozunk. A szokásos ingerült arckifejezések. […]

Egyik legnagyobb magyar író, aki nőiségében kemény és erős, és ezt még a férfi kollégái is elismerik. Már aki… De véleményektől függetlenül az ő regényei, a Katalin utca, ahol a halott is szót kap, a Pillanat, ahol egy írói csavar jóvoltából egészen másképp éljük végig Trója végnapjait, Az ajtó, ahol hiába feszegetjük erőszakkal a másik […]

„Utoljára – büntetésül kellett végignéznie társai kivégzését – Vécsey Károly került sorra. Az a Vécsey, akit családja se siratott; akinek apja azt üzente: örvend, hogy fiát kivégzik, megérdemli, miért merészelt a császár ellen lázadni; az a Vécsey, aki 1849 januárjában indulatosan összeszólalkozott Damjanichcsal, és emiatt hónapokig nem is köszöntek egymásnak. Gróf Vécsey Károly cs. kir. […]

KOVÁCS ISTVÁNBEOLVASZTÁS Előbb a regölést aztán a regét, Előbb a földetaztán az otthont

A francia Annie Ernaux kapta az idei irodalmi Nobel-díjat, jelentette be csütörtök délután a díjat ítélő Svéd Akadémia. Az akadémia titkára szerdán a díj bejelentésekor azt mondta, hogy nem sikerült még Ernaux-t elérni telefonon, hogy értesítsék a díjról. A hivatalos indoklás szerint azért a bátorságért és klinikai élességért járt a díj, ahogyan meg tudja mutatni […]

Friss, átható szagot érzek a langyos levegőben. Mély lélegzetet veszek, fogom a kabátom, és kora délután elindulok a szabadba. A dombok nyújtózkodva melegednek a napsütésben. Mire kiérek az erdőhöz, késő délután lett. Széles, nagy tisztásra érek, leülök egy ledöntött fatönkre. A nap még búcsúzkodva visszanéz, s az erdő langyos avarszagot lehel. Előttem fűzfabokor. Nagy szürkerigók […]

Gogol, Eminescu, Petőfi… GOGOL REVIZORÁNAK új s megújult felfogású és látomású bemutató előadása után, hazamenet, bármennyire is lennék beoltva sznobság ellenes védőszérummal, óhatatlanul a realizmus diadalára gondoltam –: nincs jobb szó, tehát megismétlem – a realizmus diadalának nyilvánvaló igazságai és sejtelmes titkai fölött morfondíroztam. Vállalván ekként szótlanságomban is a főváros szombat éjszakai vidám seregléseiben a […]

RÉNYI ÉS A HÁRFÁS A kis grófban, mint ezt az olvasó is személyesen hallotta, van egy hárfa-szóló. Ezt a szólót a Király-színház kitűnő hárfása csinálta bele a darabba. Nem volt lekottázva, az öreg hárfás, mikor a szóló jött, fejből olyan szépen kicsipkedte a gyönyörű arpegiot az ezüstdrótokon, hogy öröm volt hallgatni. A publikumnak nagyon tetszett […]

Látom a történelmi filmekből előreküldött képeket, és kissé gyanakodva nézem őket. Remélem, a dinamikában majd minden jóra fordul, elvégre például Bokor Barna igazán jó színész, meg aztán mondjuk a Trója sem tudott kibújni a rengeteg hajó-handsome Akhilleusz és Hektor-olvatag Peter O’Toole-hármasútból, szóval maga a műfaj is egy kemény dió, de pillanatnyilag egyfajta magyar szentimentalizmus felnövekedését […]

HÁNYAN VOLTAK A „HŰSÉGESEK”? Lapozgatom a — még az árrobbanás előtt „alig“ 327 lejért vásárolt a Kortárs Magyar Írók Kislexikonát (nejem ezenközben a pénztárcámat ellenőrzi hiába), és a kijegyzetelt névsor után megdöbbenek: 1988 végéig 31 (harmincegy) romániai magyar tollforgató távozott az országból… („Vájtfülűség“ ide, vájtfülűség oda, olyanok is vannak, akikről nem tudtam mostanig.) Nagyjából felleltározva […]

Egykori májusokKESERŰ, DE GYÖNYÖRÚSÉGES Szép gesztus volt az RMDSZ részéről, hogy szombaton egybehívta az anyanyelvi tantárgyverseny megyei szakaszának legjobbjait, és megjutalmazta őket. Ne tessék itt sandán gyanakodni a mostanság divatossá váló szponzorosdi emanációjára!, „csupán” Bocskay Vince szovátai szobrászművész volt a „szponzor“, hiszen az általa készített Petőfi-nagyplakettből ajándékoztak egyet-egyet az elsőknek, a többi gyerek pedig könyvjutalomban […]

V. Szász István (1944–2008)KÉPESLAP Én végre szabad csavargó világvárosok kirakatait bámulom Szikrázóan tiszta kirakatüveg tükrén szomorú öregember néz vissza rám dacosan elfordítja fejét majd eltűnik

NINCS ÚJ A NAP ALATT Az intrikus Az intrika külön mesterség. Művelője, az intrikus, szimpatikus színfoltja lehetne a mindennapoknak, ha nem hasonlítana a sakálra. Vagy a hiénára? Természetben. Pedig lehetne egzotikus pletykamadár az emberi vadon tarka világában. Az intrikus alapvető jellemvonása, hogy teljességgel hiányzik belőle a másokhoz való jóindulat és a bizalommal közeledés tulajdonsága. Persze, […]

Hazája álom és titok,szem-nem-legelte pázsitok. Egyszer csak itt van s mint kis ér,csilingel és kisér, kisér.

Egy prózafordítás[1] (és történészpálya) műhelytitkaibólBelia György (1923–1982) emlékére Lásd Forrást: Napút online

BENN VAN A LAPOKBAN A Mester (Újházi Ede) kifogyhatatlan esetei közül való ez is. Abbáziában történt. A Mester nyugodalmasan üldögélt a Quarnero terraszán rendes asztalánál, mikor köszönés nélkül odaül egy ellenszenvességéről és kellemetlen modoráról közismert budapesti úr, egyébként ügyvéd. — Itt vagyok, Mester! — mondta az asztal hívatlan vendége. — Tudom. Benn van a lapokban. […]

Ma láttam őt az őszi alkonyatban.Mint sápadt nő, kit mélabú apaszt el,mint szomorú, halk színhatásu pasztell,körülöttünk az őszi kert olyan volt.Ott volt a szőke nyár halottas ágyaés búgott, sírt az ősznek tíbiája.A gesztenyésben száraz lomb csatangolt.

BURKOLT REKLÁM Mielőtt még az értelmező szótárért nyúlna valaki, szögezzük le, hogy teljességgel fölösleges a gesztus (és ez az indítás is olybá tűnik), hiszen akinek könyvtárában értelmező szótár is található, az aligha szorul e fogalom tisztázására, akinek meg nincs, annak jobb, ha rögvest s azonmódúlag példát mondok, könnyebben megérti a címet. Tehát, itt van mindjárt […]