„For a player to be good enough to play for Liverpool, he must be prepared to run through a brick wall for me then come out fighting on the other side.” A legendás Bill Shankly mondta ezt, és a Liverpool már másodszor felel meg ennek a követelménynek, legalábbis az én focirajongó életemben. 2005-ben az AC […]

Aki Úz-völgyének hallja a nevét – márpedig ezekben a napokban gyakran emlegetik – és nem ismeri a vidéket, hajlamos arra, hogy a megnevezést csak egy kis kiterjedésű földrajzi térhez, vagy egy hasonló nevű településhez kösse. Pedig a fogalom voltaképpen azt a mintegy negyven kilométeres utat is jelöli, amely az erdélyi Csíkszentmártonból a moldvai Dărmăneşti-re vezet, […]

Hajdanán, még azt átkosnak nevezett népi demokráciában – furcsa szóhalmozás: népi népuralom – egyik kedves néhai kollégánkat fegyelmiben részesítették azért, mert egy ártatlan, tíz gépelt soros jegyzetben szóvá tette, hogy időnként költözik a Hargita és Neamț megye határát jelző tábla. Nem azt vitatta, hogy hol áll, vagy hol kellene álljon, csupán annyit vetett fel, hogy […]

Az elmúlt napokban több információt is közzétettek Ferenc pápa romániai, és ami minket közelebbről érint, csíksomlyói látogatásával kapcsolatban. Többek között bemutatták a közösségi médiában és több hírportálon azokat a látványterveket, ahogyan a pápa cerebrálta szentmisére megnövelik a Hármas halom oltárt, hogy a több mint háromszáz koncelebráns pap, a kórus és mindenki más elférjen ott, ahogyan […]

Az idén sikeresen indult a nagyhét – válogatott tragédiákkal. Kigyúlt a Notre Dame. Buzău megyében, Bâlhaci mellett, a vasúti átjárónál összeütközött egy kisbusz a gyorsvonattal. Ott helyben meghaltak hárman, a többiek megsebesültek, s közülük egyik a kórházban lelte halálát.

  Székedi Ferenc: Történelem – alulnézetben Az első világháborús megemlékezések már lecsengtek, de a napokban kezembe került egy olyan könyv, amelyről föltétlenül szeretnék beszámolni (…). Mindenekelőtt azért, mert mélységesen emberi, és teljesen másképpen láttatja az első nagy világégést, mint ahogyan azt az iskolában tanítják, illetve ahogyan a történészek és hatörténészek írnak-beszélnek a birodalmi összeomlásokról, a […]

Tegnap [április 9-én] volt a roma világnap. E napot annak emlékére nyilvánította az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává, hogy 1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A fórumon a különböző cigány népcsoportokat képviselő jelenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel. Döntöttek a cigányság nemzeti jelképeiről is: […]

Nemrég Raluca Prelipceanu közgazdász előadást tartott Romániában a migrációról és a migráns mentalitásról. Az utóbbi 25 év jelenségeit elemezte. Mint kiderült, Románia világviszonylatban Szíria után a második helyen áll az emigráció tekintetében. A világ második migráns országa vagyunk! Leköröztünk immár több ázsiai és afrikai országot is.

Ion Băieșu darabja, amely a 60-as években született és 1970-ben látott napvilágot – akkor került színpadra – ötletet ad arra, hogyan szabadulhatunk meg a kommunista zsarnokságtól. Éspedig úgy, hogy választunk egy jó piszkos lábtörlőt, s elbújunk alatta. Ott nem keres minket senki. Ott nyugodtan nevethetünk a rendszer híveinek balfogásain. Anélkül, hogy becsuknának érte. Ez ma […]

„Nem szeretem a szórvány kifejezést, mert minket nem szórt ide senki. Mi itt maradtunk. Maradékok vagyunk.” Ezeket a szavakat egy nyugalmazott magyartanárnő mondta a dévai Téglás Gábor Középiskola aulájában tartott többes ünnepségen [2019. március 23-án]. Gondot okoz valóban a kifejezés, s mint a nyugalomba vonult pedagógus is önérzetesen kijelentette, nem fedi a valóságot, csupán körülírja […]

Hogyha olyan ország lenne Románia, amilyen nem, hogyha valóban olyannak mutatkozna, akkor megdobogtatná a szívem minden olyan ünnep, esemény, siker, amely az övék. Az enyém is lenne. Alkalmanként elviselném az éppen aktuális himnuszt, talán nem lenne kirekesztő, és nem sértene, hanem boldogítana. De nem olyan. És Magyarország sem olyan.

Nem vagyok túlságosan nagy kávés, nem ismerem különösképpen sem a kávé fajtákat, sem a márkákat, és szinte bizonyos, hogy nem tudnám megkülönböztetni sem a pörkölés, sem a keverék alapján, melyik az ideális. Mint ahogyan soha nem merültem el annak a megismerésében sem, hogy a különböző földrészeken, a világ országaiban mi a jellegzetessége az éppen ott […]

Kájoni János emlékévet hirdetett a Hargita Megyei Kulturális Központ a neves polihisztor születésének 390. évfordulója alkalmával. Lévén, hogy Kájoni születésének időpontja és helye kérdésében még nem egyeztek meg a történészek, egyértelmű dokumentumot még nem találtak erre vonatkozóan, csak feltételezik, hogy Kájoni 1629-ben született. A hajdani Szolnok-Doboka vármegyei, ma Beszterce-Naszód megyei Kiskájon és a Kolozs megyei […]

… Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia körül, immár hetek óta dúl a kíméletlen harc. Voltaképpen arról van szó, hogy a kormány el akarja venni az intézmény önálló költségvetését, le akarja róla választani a különböző kutatóintézeteket, néhányat – különösképpen a társadalomtudományok területéről – esetleg meg is szüntetne, majd pályázati rendszerben osztaná ki a pénzeket, megszabva azokat […]

„…a fényképezést kezdettől fogva olyan eszköznek tekintettem, amely hozzásegít, hogy feltárjam és minél átfogóbban rögzítsem az engem körülvevő világot…” Ezt Halász Gyula – aki Brassai művésznevén tett szert világhírnévre – írta a két világháború között, Berlinből és Párizsból hazaírt leveleit tartalmazó kötet előszavában. A könyv Előhívás címen jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, Horváth Andor […]

A múlt hét végén az RMDSZ kongresszus elvonta a figyelmet arról a belső lázadásról – nevezhetjük palota- vagy inkább udvarház-forradalomnak, mert a Székelyföldön kevés a palota –, amely a Székely Nemzeti Tanácsban kitört.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Gecse Géza: Bizánctól Bizáncig. Az orosz birodalmi gondolat (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007, Budapest, szerkesztő: Csuka Tünde, Műszaki szerkesztő: […]

Újra színen van Az ember tragédiája. És jellemző, hogy kik vállalják ma Madách művét. Hát, a fiatalok. A bukaresti színisek – akik államvizsga-előadást alkotnak belőle. És társuk a Ion Caramitru által vezetett Bukaresti Nemzeti Színház, amely otthont ad a színisek produkciójának. Havonta kétszer is eljátszhatják ott Madách művét, a Kisteremben. El is játsszák, és teltházzal. […]

…Úgy hozta a sors, hogy egy kivételével részt vehettem az RMDSZ valamennyi kongresszusán, és még ma is élénken élnek bennem a nagyváradi, első kongresszus képei. A központi parkban levő szakszervezeti művelődési házat erős katonai és rendőrkordon fogta körül, csak többszörös igazoltatással lehetett bejutni az ülésterembe, a marosvásárhelyi események után Románia rettegett, nehogy valamiféle újabb etnikai […]

Az átlagember szereti a katasztrófafilmeket, ugyanis kedvére szörnyülködhet a képernyőn vagy vetítővásznon látott kalandokon, s borzongva állapítja meg, hogy mindez csak mással, távoli helyeken fordulhat elő, történhet meg. Vagy nyugtázhatja: mindez csupán fikció, a mindennapi valóságban ilyen nincsen.

Csupán kiegészítésnek és lazító olvasmánynak a káfézás közben olvasott ’Kölcsönsorok: William Blake (1757-1827)’ bejegyzéshez. Műfordítóként és költőként egyaránt igen nagyra tartott barátomat, Gergely Ágnest 1991-ben érte a felkérés: tartson műfordítás-elemző szemináriumot az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol tanszékének diákjai számára. A felkérést a költő elfogadta.

Ady Száz éve annak, hogy elhunyt Ady Endre. Az évforduló kapcsán a magyar nyelvterület egészén megemlékeznek az egyik legnagyobb és legjelentősebb magyar költőről, a magyar nyelvű politikai újságírás egyik legjelentősebb művelőjéről, életművéről. Az életmű megkerülhetetlen, könyvtárnyi irodalma van csupán elemzésének és értelmezésének, de szintén könyvtárnyira rúg a költő életével foglalkozó irodalom is. S tegyük hozzá, […]

Mi minden fér bele 101 évbe? – kérdezem magamban, és közben aggodalmaskodom is egy kicsit, vajon hogyan fogad az elmondások szerint egyre többet gyengélkedő Csomor Berta néni, aki 1918. január 23-án született Agyagfalván. Nem beteg, nincsenek egészségi problémái, egyszerűen gyengélkedik. Öröm volt a szomszédban lakó rokonnal egyeztetni, szerény kis csomagocskát vinni születésnapi ajándékképpen, öröm volt […]

Az Ady évfordulók – akár a születésének, akár halálának okán –könyvtárnyi irományt hordtak össze Ady Endre költészetéről, politikai és esztétikai jelentőségéről, költői „forradalmáról”. A halála óta eltelt évszázad, illetve a születésétől számított közel másfél század nem voltak elegendők ahhoz, hogy az Ady körüli elvi, világnézeti és esztétikai viták véglegesen elüljenek, letisztuljanak. Ady Endre, ellentmondásokkal terhes […]

Nem szó szerint, hiszen lehet annak már két esztendeje, de emlékszem még arra a levélre, amikor Szőcs Edgár a jól ismert közösségi oldal üzenőfalán megszólított és megkérdezte az egyik feltett fotó szerzőjének a nevét, illetve arról érdeklődött, hogy kit és mit ábrázol. Merő véletlen, hogy ráismertem, és még azt is meg tudtam írni az egykori […]