1. Ady András: Majd ha megöregszik Majd ha megöregszik, ami egyelőre bármi és bármikor lehet, az elsők, akik nem fognak rá figyelni, nem veszik többé észre… az elsők a nők lesznek.

Én nem tudok megszokni semmit, örökké kerülök valakit, kerülöm nagy ívben a senkit: a nagy garral grasszáló vaksit,

a haiku születése szürke küszöbről lépdel lassan lefelé a fehér tejföl Budapest, 2019. VII. 2.

Készülget ám a falanszter, ide már nem is kell óvszer, mindenki szül ötöt-hatot, megfogja a pillanatot,

1. Cseke Gábor: Űrhajó suhan fejünk felett s az asztronauták Űrhajó suhan fejünk felett s az asztronauták feltehetően kávéznak s merően néznek ki a tök sötétbe egyszer valaki megkínált űhajós-kávéval nagyobbacska barna korong volt sztaniolba göngyölve, kicsomagoltam a pasztillát nyelvem alá téve elszopogattam s vártam a hatást mely nem is késett:

Az élet szolgálat. Buzgó szolgái vagyunk álmainknak. A távolság ösztönöz az emberlelkek között a puha közeledésre.

soha senki sem lehet felkészülve – nimeni nu poate fi pregătit vreodată a sikerre a világ – elakadt az ellenség választotta harcmezőn.

Minden olyan jó, fény-érlelte szó, délig építettelek, magamba kevertelek,

Lehet egyszerre sírni és nevetni mindig másként, másért, más miatt? Az élet egyszerre sírás, nevetés, ha van is különbség – nem emiatt.

1. Ady András: Tán csak akkor bánt így valamit Tán csak akkor bánt így valamit, mikor letétért éhezett egy 1300-as reményében, mikor minden második hétvégén kocsival jutott a strandra, s micsoda non plus ultra: vissza is azzal jött!

Az ég kinyílt és kéken halihózott, üldözte a vadat – az eltévedt felhőt, s mikor az űzött elért a napig,

apa és fia néha megkerülik a háztömböt nyárelő lehet pontosabban a csillagászati tavasz vége

1. Cseke Gábor: Magazin lapján hirdetés Magazin lapján hirdetés: „a kávézaccot ne dobja el – jósolni lehet belőle, de ha nem hisz a jövendölésben, a kiskertjében használja fel, savas lesz tőle a virága földje, szebb lesz a virág színe és zöldje”

Egy borostás arcon láttam meg a boldogságot, – vakságból gyógyult gyerek bámulja így először az eget –

1. valamilyen szerepbe kényszerülünk így éljük le az életet skatulyát választunk vagy belegyömöszölnek általában kilóg kezünk-lábunk ki minek gondolja aztán

1. Ady András: Ez az eső valami csoda… Ez az eső valami csoda…a csodát az! Inkább érződik rajta, hogy valamikor halak kommunikáltak vizével, felhők csavarták tőle szárazra magukat,

Fehér Illés műfordításaiból Tyúkok – Kokoške Néha tényleg tyúkok vagyunk, heteroszexuálisok, férjezettek. Élvezünk. Ha már nem csibe vagy, többé nem szégyelled. Puff, puff, pufff, és férjeket csaltatok?

völgy utca 9-11. ujjaim között eldobható golyóstoll jegyzi az álmom

nem tudod mit tegyél még – nu ştii ce să mai faci nem tudod mi történhet még. veszélyes üldözés. fura ösztönök. méltatlanná ítéltetés mélységesen. a szeszélynek sikerült bebugyolálnia fájó és kínos egyezségbe,

vérszegény vonzerőmmel egybevágó módon hoztak nekem egy kicsi ferde szájú öregasszonyt mintha egy világ omlott volna össze tekintetében semmi kurvaság nyár volt zaklatott nyár

1. Cseke Gábor: Nagy elvi dumák idején Nagy elvi dumák idején egy délelőtt mikor agyunkat mosták eszmék langyos vizével hű csinovnyikok kávé is járt a szertartáshoz: forró, fanyar, fűszeres

Ha ez a szombat éjszaka is elkallódik, azt hiszem, még hét nap, hét, mint a gonoszok – annyi marad.

„Sok-sok gyereket, szép nagy házat!”, kiáltozzák egy lakodalomban az alkoholmárványos tekintetű atyafik, a kamera arcról arcra jár, „nekünk is most lesz egy év múlva”, rikoltozza egy párocska férfi tagja, a nő vihog,

megnyílt a pénzügyi adminisztráció idénye álarcosbál mikor a meztelen kincstárak torkosai henyélésüket és dicsőségüket ünnepelik

Ilyen könyv se járt még a kezemben: siket és nagyothalló (magyar) költők antológiája (Madárhang). Megjelenési év: 2007. Kiadta a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (sinosz). Előtte csupán 1990 tavaszán jelent meg, szinte csak házi használatra hallássérült verselőket csokorba szedő, kis példányszámú antológia (Csöndharang címmel). Filológiai képzésem dacára hirtelen nem is tudnék megnevezni olyan élvonalbeli költőt-írót, […]