2020. szeptember

 

Ady András: Akkugerjedelem/acting and enacting light

2020. szeptember 4.

nem hiszi hogy valaha szerelmes volt azaz a nagy könyv szerint szeretett tudod koraifjonti későnérő hévvel istennőt teremtve magának előbb ideából majd saját kezének formázásából előbb eszméből majd testből is nem hiszi hogy a tengervízből alkotás ebben a témában sokra viszi a tűzzel a só-nedvességet sistergető lángokkal való kreátorkodás segíti valójában semmit sem hitt és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székedi Ferenc: Szeptemberi előzetes

2020. szeptember 4.

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: (Arc)képversek

2020. szeptember 4.

(3) MOSOLYDOKTOR Mindenkihez van egy széles mosolya, csak ne kérj, ne kérdezz tőle semmit: rögtön átnézne a túloldalra, mert ő már csak ezt tudja,

Tovább | 1 hozzászólás »

Nászta Katalin: Visky, Tompák, meg az ige*

2020. szeptember 4.

Visky András: nevezd csak szeretetnek c. könyvére / 2 amíg nem mondok el mindent neked – tisztellek mert féltelek attól a sok kis gonoszságtól mit ha tudnál s ellened nap mint nap elkövetek sosem bocsátanál meg nekem

Tovább | Nincs hozzászólás »

Oláh István: Fecskék, fenyők

2020. szeptember 4.

Mindmáig nem kaptam kielégítő magyarázatot fecskeügyben, pedig jó lenne, mert az emberi ragaszkodás szimbólumkészletét is borítja, vagy legalábbis módosítja. Maga a történet hihetetlen, ezért sem hagy nyugton. Verébpár foglalta el a fecskék fészkét. No és mit műveltek erre fel a fecskék, befalazták a betolakodót?

Tovább | Nincs hozzászólás »

…nyitott kérdések…

2020. szeptember 3.

Ady Endre: Ki látott engem? Volt nálamnál már haragosabb Élet? S haragudtam-e, vagy csak hitem tévedt? Szivem vajon nem szent harang verője? Vagyok csakugyan dühök keverője?

Tovább | 1 hozzászólás »

André Zsuzsa: Székelykapu

2020. szeptember 3.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Márkus László: kölcsönkapott idő

2020. szeptember 3.

kölcsönkapott időben élünk rosszul sáfárkodunk vele mégis kifolyik markunkból felissza a tér

Tovább | 2 hozzászólás »

Constantin Noica: Filozófiai napló (14)

2020. szeptember 3.

„Vagyok, aki vagyok”- mondja Isten Mózesnek.(Exódus 3:14) Nem azt mondja: „Az vagyok, aki van.” Még akkor is, amikor arra biztatja, hogy menjen a többiek közé, Isten arra tanítja Mózest, hogy beszéljen arról, akit „Én vagyok”-nak hívnak. De furcsán hangzik: „Én vagyok küldött hozzátok.”

Tovább | Nincs hozzászólás »

B. Tomos Hajnal: (Arc)képversek

2020. szeptember 3.

(2) ARTISTÁK Láttam, amint elsötétült az ég pereme s a kigyúlt felhőről lassan leereszkedtetek, mintha csak pókfonálon.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Csata Ernő: Az út végén (haiga)

2020. szeptember 3.

Az út végén vár mindig valaki. Néha csak egy hóember. (2019)

Tovább | Nincs hozzászólás »

Pillanatképek Robert Capa életéből*

2020. szeptember 3.

30. Bakancs helyett cipő Napközben, a sötétkamrában dolgozva elképzelte, milyen szerelmes szavakat mond majd álmai leányának, aki most végre elérhetővé vált számára. Vajon megismeri-e őt? Majd beleőrült a várakozásba. Amint az óra elütötte a fél hatot, leszaladt a lépcsőn, és meg sem állt a sarokig. A lány már elment.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady András: Szerelemprojekció/get go to a fals start

2020. szeptember 3.

hagytam hogy elhitesd idomítalak bár igyekszem vigyázni magamra egyre inkább hittem ismerlek rá tudlak venni immár hogy tüzes karikákon ugorj át hogy létrákon és kötélen balanszírozó székeken érezd otthon ha egy életpillanat-előadás kedvéért is otthonosan magad idomítalak és én is idomulok hozzád már nem használok annyi ostort kerítést és ketrecet már nem kell közénk annyi […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Markó Béla: Nyitott bőrönd*

2020. szeptember 3.

Kákonyi Csilla: Exodus, 2009, olaj, vászon, 135 x 120 cm Mint zsúfolt bőrönd, olyan a vidék, hiába próbáljuk, mert nem csukódik, kilóg belőle még az esti ég vagy a folyó, itt kell hát néhány holmit

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kákonyi Csilla: Exodus

2020. szeptember 3.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kölcsön adott sorok: Farkas Árpád

2020. szeptember 3.

Când bătrânii se spală / Mikor az öregemberek mosakodnak Când bătrânii se spală, ploi seculare se scurg de pe pernele palmelor uscate, lucesc în râpele obrazului ros, așa se spală bătrânii, cu picioarele depărtate, cu demnitatea lui Ioan Botezătorul, aplecați deasupra ligheanului zincat,

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nászta Katalin: széljegy

2020. szeptember 3.

Visky András: nevezd csak szeretetnek c. kötetére/1 – egyelőre Nincs keservesebb annál, mikor az életnek fordítasz hátat. Mintha lehetne élni háttal. Halálod alól feloldoz halála.

Tovább | 2 hozzászólás »

Gergely Tamás: Ki olvas engem?

2020. szeptember 3.

Egy készülő kötet margójára Felhívtam Jakit telefonon, kellene a rajz tervezett könyvem borítójához. Kellene, mert nincs meg, azért hívom. Hiszen elég rég kértem fel. Nem másnapra ígérte, ez igaz, és tudom, hogy a képzőművészeknek más az időérzékelése, mégis.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bölöni Domokos böngészője

2020. szeptember 2.

ELŐVIGYÁZATOS IVÓBAJNOK Pár napot töltött Budapesten Carl Hans Stróbl, a népszerű osztrák és német regényíró, aki valamikor a sajtóhadiszálláson teljesített szolgálatot. Kereste a régi kollégákat, elsősorban Molnár Ferencet, de már nem találta őt Pesten. Összeültek egy páran régi haditudósítók, és elbeszélgettek az akkori időkről. Stróbl aztán kiment Budafokra meglátogatni és végigkóstolni a híres állami mintapincét.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Demény Péter /Ivan Karamazov:/ Újabb korona-változatok

2020. szeptember 2.

Kunderásan Amikor Hegel A szellem fenomenológiáján dolgozott, Milos még csak gondolat sem volt. Annál több gondolat támadt a jénai filozófus agyában, aki szerint Minerva baglya alkonyatkor kezdi röptét. Amikor Nietzsche megírta a tragédia születését, Milos apja már kezdett gondolat lenni, ami jó bizonyíték arra, hogy élet és szellem mindenkor összefügg.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hegedűs Zsolt: A flekkenkirály

2020. szeptember 2.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Constantin Noica: Filozófiai napló (13)

2020. szeptember 2.

Kedvelem a Sorbonne egyetemen a Descartes-termet. A tiszta és világos eszmék termében az egész hátsó falat betöltő freskó néhány nimfát ábrázol, amint a ködből kibontakoznak a fénybe. Mintha Valéry Aurore című poémájának eszméi lennének: „Quoi! C’est vous, mal déridées! Que fit-vous, cette nuit, Maîtresses de l’âme, Idées…”

Tovább | Nincs hozzászólás »

Pillanatképek Robert Capa életéből*

2020. szeptember 2.

29. Bandiból „milliomos” lesz A tavasz beálltával Bandi fő jövedelemforrása megszűnt: a Dephotnak már nem volt szüksége a szénre, amit ő szállított egész télen. Ám egy napon ajánlott levelet kapott két nagynénjétől, New Yorkból. A borítékban, szinte égből pottyant ajándékként két tízdolláros bankjegy lapult — Bandi azonnal beváltotta nyolcvan márkára. Egyszeriben milliomosnak érezte magát. …Kifizette […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ady András: És ne alkoss faragott képeket/don’t immagine the immaginary

2020. szeptember 2.

nem féltünk eleget mikor elképzeltük egymást? én hal voltam valami alkalmi vizekben nem éreztem otthon így jól sem magam te halsztál éppen de nem ilyen vízidegen halra vártál na mindegy lettem aztán valami kő az elitista kövek között és a habarcs kivetett magából a többiek elmozdítottak kihulltam te meg ha nem is várat de ház-várat […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Cseke Péter: Osztrák síközpont – nyári üzemmódban

2020. szeptember 2.

Tovább | Nincs hozzászólás »

 
Verified by MonsterInsights