Csaknem egy éve nem írtam az újságárusnőmről. Sok minden történt azóta. Választások, miegymás. A fia, sajnos, még mindig betegeskedik, kalciumhiány miatt volt egy tetániás rohama, nemrég pedig – a matematika vizsgája előtt – a huzattól középfülgyulladást kapott. Mivel két-három éve vele találkozom a legrendszeresebben, gyakran elgondolkozom, hogy ez a magam korú nő milyen nagy mindennapos harcot vív az élettel.
Nemrég új kioszkot kapott a lapterjesztő vállalattól. Kétméteres (lekerekített élű) műanyagkocka, megemelt padlózattal, magas pulttal, egészen jól néz ki. Általában a főváros jobban néz ki, mint akár egy évvel ezelőtt (ezt nem kis bátorság bevallani a bármiért harsányan kontestálók kórusában), legalábbis a környékünkről eltűntek a szegényes, nyomorszagú tákolmányok. Amikor esik az eső, a hölgy beinvitál újságokkal teli polcos birodalmába. Azt már említettem, hogy mint állandó és bőkezű kuncsaftjának, gyakran ad kölcsön egy-egy újságot, drágább folyóiratot.
Július 12-én reggel sugározva fogadott. Láttam Clintont? Láttam, mondom, felemelő volt. Most már ugye befogad a NATO? Szinte biztos, mondom, csak vigyázni kell ám, hogy le ne térjünk a reformok útjáról, ami azonban nem kis áldozatokkal jár. Hát igen, mondja, ő is tegnap alig adott el valamit a kihozott sajtóból, mert Clinton bukaresti látogatása miatt lezárták az utat, elterelték a forgalmat, úgy maradt a kioszkja, mint őrbódé egy szigeten; de nem baj, a fő, hogy sikerüljön a NATO, ő boldog, hogy áldozatával hozzájárulhatott a román-amerikai viszony javításához.
Huszonhét éve élek Bukarestben, életemnek a fele ez, de azt hiszem, sohasem fogom megérteni lakóinak lelkületét, gondolkodását. Az újságárusnő görögkeleti, azaz ortodox vallású. Felmérések szerint az ortodox egyház Romániában a legnagyobb tekintélynek örvendő intézmény. Nem csoda, a románok kilencven százalékának ez a vallása. De a lakosságnak úgyszintén kilencven százaléka rögeszmésen be akar kerülni az Észak-Atlanti Szövetségbe. Amiről a román ortodox egyház vezetői hallani sem akarnak. Aki ezt lélektanilag-logikailag megérti, közel jár a románok pszichikai alkatának megfejtéséhez. És talán meg tudja magyarázni a kormányzatnak azt a húzását is, hogy egyszerre nyilvánította Bukarest díszpolgárává Jacques Chiracot és Bill Clintont, vagyis azt az államfőt, aki a legjobban támogatta Románia felvételét a NATO-ba, és azt, aki e felvételt a legjobban ellenezte. Kis román politikai posztmodern. (1997. augusztus 7. / A Hét)

Forrás: Bukaresti élet, képek. Scripta Kiadó, 2001

Az eddigi fejezetek: 

Fekete betűkkel / A Parlamentben – Könyvkaland / Javítják az utcát / Divatbemutató

A kutya vörös / Húsz éve már /  Kórházi képeslapok / Találkoztam Dumnyezóval /

Kis éji zene / A könyvvásáron / Lágytojás, elkésett látomás / Culianu a fővárosban /